Bezárás
Az érpataki Rambó

Orosz Mihály Zoltán hagyatéka – adósságokban és perekben fuldoklik Érpatak a bolond polgármester bukása után

Bukását követően a falu fellélegzett, most pedig körözést rendelt el a Nyírbátori Rendőrkapitányság Orosz Mihály Zoltán, Érpatak volt polgármestere ellen. Oroszt becsületsértésért keresik, de helyi forrásaink szerint előbb-utóbb ennél sokkal komolyabb ügyek miatt is bíróság elé kell állnia. A falu képviselő-testülete pedig küzd Orosz hagyatékával: borítékolható, hogy hamarosan újabb büntetőeljárások indulnak.

Március 25-én nagyarányú győzelmet aratott Nagy Imre Attiláné független jelölt Érpatakon, ezzel megszűnt a magyar közélet egyik legvitatottabb politikusa, Orosz Mihály Zoltán 13 éve tartó polgármesteri megbízatása.

Az extravagáns öltözködésről és nárcisztikus viselkedéséről elhíresült, az ún. Érpataki Modell rendszerét kidolgozó, a település lakóit építőkre és rombolókra szelektáló polgármester saját bevallása szerint nem számolt a vereséggel, így igencsak megdöbbent, amikor választás éjszakáján 11 óra körül befutottak az első, nem végleges eredmények. Orosz végül majd 400 szavazattal maradt alul kihívójával szemben.

Orosz a kampányában „vérpatakot” és „cigányterrort” vizionált arra az esetre, ha nem ő lesz a polgármester, és ezt egy véres kés fotójával illusztrált, több száz postaládába bedobott szórólapon tudatta a település lakóival. Programja szerint tovább kell haladni azon az egyetlen helyes úton, amin ő kezdte vezetni a falut Kóczon Miklós polgármester 2005-ben bekövetkezett halála után.

Érpatak nem így gondolta

Bő két hónap telt el a választás óta – reggel 9-kor érkezünk Érpatakra, rendkívüli testületi ülés lesz.  Rögtön szembetűnik, hogy a polgármesteri hivatal homlokzatáról eltűntek a szélsőséges mozgalmak történelmi, vagy annak gondolt zászlói, velük együtt a jobbikos szimbólumok – Érpatak önkormányzatának épülete korábban inkább emlékeztetett egy széljobbos emlékhelyre, mint egy közintézményre.

Csak annak nem meglepő, hogy az utcán az emberek beszélgetnek, aki korában nem járt Érpatakon – Orosz idejében ilyesmit nem nagyon lehetet látni. „Más lett levegő itt, most sokkal nyugodtabb mindenki” – mondja az önkormányzat előtt egy idősebb asszony, és ezt megerősíti Simon Barnabás alpolgármester, aki a testületi ülésre érkezett. „Szinte naponta kell rendkívüli testületi ülést tartani – ezt már az új polgármester mondja, aki közben csatlakozik hozzánk. Nincs olyan nap, hogy ne jönne valami, amire azonnal reagálni kell.”

Az új polgármester az ülést határozottan, de nagy nyugalommal vezeti, az ülés egészére ez a hangulat jellemző – Orosz utolsó ciklusában az ilyesmi ritka kivételnek számított. Pedig nyugalomra semmi okuk, naponta hullanak ki csontvázak a szekrényből.

Eddig 24 millió forint kifizetetlen számla

Érpatak önkormányzatának nem volt sem 2015-re, sem 2016-ra elfogadott zárszámadása, ezért a község két évig a normatív támogatást sem kapta meg. A kormányhivatal egy bírósági ítéletnek eleget téve pótolta a zárszámadási rendeletet, ezután érkezett 47 millió forint a település számlájára, amiből a Magyar Államkincstár 5,4 milliót rögtön le is fogott a 2017-es elmaradt járulékok rendezésére. A kiutalt normatívából további közel 5 milliót vissza kell fizetni az államnak.

Emlékeztetőül: Orosz a kampányban azt állította, hogy az önkormányzatnak nemhogy adóssága, de megtakarítása van.

Tömjén, pálinka és a Jordán folyó vize, Angliából rendelt bőrkötéses enciklopédia a polgármester fényképével – néhány az Orosz által megrendelt, de ki nem fizetett, összesen több százezer forint értékű tételből. Ezekre egy önkormányzatnak biztos, hogy nincs szüksége – vélekednek azok a képviselők, akik már 2014-óta folyamatosan felszólaltak a dologi kiadásokra elköltött évi több tízmillió forint miatt.

Eközben 2017-ben már a közüzemi számlákat sem fizette az önkormányzat, ezért a gázszolgáltatást ki is kapcsolták – mondja Gagna János képviselő, aki 2011-től közérdekű adatigénylésekkel próbált megtudni valamit az önkormányzat gazdálkodásáról. Három ügyben per, majd jogerős ítélet is lett, de a kért adatokat Orosz ennek ellenére sem adta ki. Végrehajtás indult, de sem a végrehajtó, sem a közérdekű adattal való visszaélés miatt tett feljelentés nyomán megmozduló rendőrség nem tudta érvényesíteni a bírósági ítéletet. Igaz, nem is nagyon próbáltak hathatósan fellépni Orosszal szemben – mondja Gagna.

Erre nincs felkészülve az államigazgatás

„Nem gondoltam, hogy ennyire nehéz lesz” – sóhajt Nagyné az az irodájában, ahol több százezer forintos valódi bőrgarnitúra fogadja a belépőt.  Különös kontrasztként azzal a közel 60 millió forintnyi kiadással, ami Érpatakot fenyegeti, ha elbukják a jellemzően a szomszédos településekkel folyó pereket.

„Orosznak köszönhetően az összes környező településsel perben állunk.” – mondja a polgármester. Nagyné szerint az utolsó egy-két évben az Orosz által indított önkormányzati peres ügyeknek már nem volt jogi képviselője, mert az ügyvéd visszalépett a megbízásoktól – minden egyes esetben úgy kell kibogozni, hogy egyáltalán mi a per tárgya. „Nagykálló, Újfehértó, Geszteréd, hogy pár települést említsek” – sorolja a polgármester.

Jellemzően anyagi, illetve elszámolási viták húzódnak meg a perek mögött: például mert az Orosz vezette érpataki önkormányzat hat éven keresztül nem volt hajlandó fizetni az orvosi ügyeletért.

Az Átlátszó rendszeresen beszámolt a volt polgármester jelentősebb büntető és polgári peres ügyeiről – jellemzően tucatnyi ilyen eljárás folyt egyszerre -, amelyek hatósági kezeléséből azt a tanulságot vontuk le, hogy az Orosz-jelenségre nincs felkészülve sem az államigazgatás, sem az igazságszolgáltatás.

Egyrészt Orosz bukásáig az önkormányzat költségén pereskedhetett a saját, akár személyiségi jogi pereiben is. Másrészt tíz éven keresztül tehetetlennek bizonyultak vele szemben azok a szervezetek – ügyészségtől a bíróságokon át a kormányhivatalig -, amelyeket folyamatosan provokált. Érpatak lényegében egy sajátos enklávé lett, ahol csak korlátozottan érvényesült a magyar jogrendszer, miközben a falu gazdálkodása a csőd felé tartott.

Ezzel hamar szembesült az új polgármester, mikor átvette a hivatalt.  Nagyné – aki férje halálát követően, 2015-ben került be a képviselő-testületbe – polgári foglalkozását tekintve könyvelő – bár megjegyzi, hogy vállalkozási szakon, és nem közigazgatásin végzett.

Az érpataki üzleti modell

A konfliktusok Orosz és a képviselő-testület között a 2014-es választásokat követően váltak egyre intenzívebbé Érpatakon: a négy évvel ezelőtti önkormányzati választáson Orosz hívei kisebbségbe kerültek a testületben, de a polgármester ebben a helyzetben is erőből próbálta vezetni a települést.  A drasztikus fordulat akkor következett be, mikor Nagyné a testületbe került.

„Pénzügyi ellentmondások a zárszámadásokban, hiányos beszámolók, nulla információ a polgármester részéről. Ez jellemezte az önkormányzat működését az elmúlt három évben” – mondja az új polgármester. Nem titkolja, hogy a látszólagos nyugalma mögött óriási feszültség van benne, hiszen neki kell a testületet tájékoztatnia a hétről-hétre kihulló csontvázakról, „amik nem kis dolgok” – fogalmaz.

Az egyik ezek közül az Átlátszó által 2016-ban feltárt ingatlanügy: az Oroszhoz köthető Beneficium Szeretetszolgálat ötven ingatlant szerzett meg a településen, ezek közül 34-et bérbe adott az önkormányzatnak – papíron ingyen.

A Beneficium-örökség

Csakhogy ezeken a telkeken a bérleti szerződés megkötésekor lakóingatlanok álltak, amiket az önkormányzat költségén bontottak le, illetve tették a telket mezőgazdasági művelésre alkalmassá. Vagyis a Benefícium tulajdonában álló ingatlanokon értéknövelő beruházásokat hajtott végre az önkormányzat.

Az előzetes becslés szerint csak a telkek rendbetétele: a bontási és egyéb költségek elérhetik az 50 millió forintot. A közpénzből rendbe tett telkeket eleinte ugyan a közmunkaprogram keretében hasznosították, de ebből mindössze párszázezer forintos bevétele származott az önkormányzatnak. Ráadásul 2016 szeptemberében a költségvetési források szabálytalan felhasználása miatt gyakorlatilag megszűnt a közmunka Érpatakon.

Ettől kezdve nem folyt érdemi mezőgazdasági tevékenység ezeken a telkeken – Orosz ennek ellenére nem bontotta fel a Benefíciummal kötött szerződéseket, amelyeket egyébként a Szeretetszolgálat részéről az élettársa írt alá. Így az önkormányzat tovább viselte ezen telkek a gyomtalanításának és kétszeri talajművelésének több milliós költségeit – sorolja a polgármester asszony az önkormányzat terheit.

A történethez tartozik, hogy Orosz a bérleti szerződéseket testületi jóváhagyás nélkül kötötte a Benefíciummal: bár a képviselők elé terjesztette a bérleti szerződések tervezetét, azt a testület nem támogatta – Orosz ennek ellenére szerződött.

Felszámolás alatt

A telkeken lévő romos ingatlanok lebontását egyébiránt az önkormányzat százszázalékos tulajdonában lévő, mára felszámolásra kerülő cég végezte. A települést ért veszteségek listájához tartozik, hogy az önkormányzat néhány éve 15 millió forintos kölcsönt nyújtott a saját cégének: ennek sorsáról annyit lehet tudni, hogy az Érpatakért Nkft. azt a mai napig nem fizette vissza, és lévén a cég felszámolás alatt, erre már biztosan nem is fog sor kerülni. Az viszont biztos, hogy ebben az ügyben is büntetőeljárás van folyamatban.

De az Orosz által a falura hagyott csődtömeg nemcsak ezekben a büntetőeljárásba torkollt ügyekben érezteti a hatását: a képviselők szerint most az egyik legfontosabb feladat, hogy az érpataki utakat járhatóvá kell tenni. Csakhogy saját gépek nincsenek, noha több millió forintot költöttek az előző ciklusban például földutak karbantartására szolgáló ún. gréder beszerzésére.

Csakhogy az önkormányzat nem fér hozzá ezekhez az eszközökhöz, mivel azok jelentős része a felszámolás alatt álló önkormányzati cég tulajdonában van – ráadásul, mivel évek óta senki nem foglalkozott velük, a gépek nagyon rossz műszaki állapotban vannak. Most árajánlatokat kérnek, keresik a lehető legolcsóbb, de tartós megoldást – mondja Simon Barna alpolgármester.

A választást követő legégetőbb feladat a közmunkaprogramba való becsatlakozás volt, mivel a település takarítása, a közterületek rendben tartásra nem volt biztosított, miután a kormányhivatal 2016 szeptemberében visszaélések gyanúja miatt minden szerződést felbontott. Ugyanakkor áthidaló megoldásként, külső pénzügyi bonyolító bevonásával a település 15 főt foglalkoztathatott volna – ezt Orosz kategorikusan elutasította. Az új vezetés első intézkedéseinek egyike volt, hogy Nagykálló polgármestere, Juhász Zoltán segítségével 20 fővel ismét beindították a közmunkát.

Becker András – Wenerbach Ábrahám

Címlapfotó: Átlátszó / Wenerbach Ábrahám

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom