Az érpataki Rambó

Doktor lovag – Egy Szálasi-hívő polgármester ámokfutása II.

A matek-fizika tanárból immár a második ciklusban Érpatak polgármesterévé avanzsált Orosz Mihály Zoltán nem holmi földhözragadt bürokrata, hanem egy valóságos ezoterikus-metafizikus egyházalapító teológus. Ennek megfelelően természetesen mindenkit azonnal beperel, aki feltételezni meri, hogy profitszempontokra figyelemmel alapította a Nap Szíve Lovagrendet, a Sophia Perennis Egyházat vagy a Szív Szeme Kontemplatív Rendet. Az esetleges csúsztatásokat, majd pedig az ezekből következő sajtó-és személyiségi jogi pereket elkerülendő hallgassuk, hogy ő saját szavaival mit mond minderről. Tódor János riportja, második rész.

„Példát statuálunk rajtuk” – Egy Szálasi-hívő polgármester ámokfutása I.

Az érpataki modell alighanem legfontosabb tétele a polgármester szerint, hogy a hátrányos helyzetű csoportok és a bűnözők nem megváltoztathatatlanok, hanem olyanok, amilyenekké – a róluk való lemondásunk és a velük való konfliktuskerülésünk által – mi engedjük, hogy váljanak, illetve olyanok, amilyenekké a szigorú elvárásaink által mi tesszük őket. Alapvetéseit a vele készített interjúnkban is – amikor is Érpatak polgármestere nyakában karikás ostorral betyárnak, vagy marhapásztornak volt öltözve – megismételte a negyvenes évei elején járó, végzettségét illetően matematika-fizika szakos középiskolai tanár. Tovább az első részhez.

„Egész életemet gyermekkorom óta végigkísérte a lovagi szellemiség és a lovagi hagyományok, és a metafizika-teológia iránti intenzív érdeklődés. A hiteles lovagrendnek a nem alulról, és nem demokratikusan, hanem felülről és hierarchikusan szervezett volta miatt a lovagrend az egyesületekre vonatkozó szabályok szerint hitelesen nem tud működni, mert az egyesületekre vonatkozó szabályozások a lovagrendek működésének belső szabályaival lényegében ellentétesek. Mindezek miatt úgy láttuk, hogy az eredeti szellemiség megőrzését szolgáló keretek létrehozásához először egy egyházat kell létrehozni, mely saját törvényei szerint megalkothatja a lovagrend eredeti struktúrájának megfelelő, azt hűen és csorbítatlanul tükröző belső szervezeti rendet, mely sok szempontból analogikus viszonyban van a Római Katolikus Anyaszentegyház benső struktúrájával.”

Ezért hozta létre Orosz a Sophia Perennis Egyházat, amely „megalapította a spirituális úton járó férfi, a homo viador részére a Nap Szíve Lovagrendet, mely nem egyház, mely szervezet az akcionalitás és a tettek terén való spirituális lovagi útnak az alapelveit igyekszik megismerni, megőrizni, és az arra alkalmas személyek részére feltárni. Hasonlóképpen A Szív Szeme Kontemplatív Rendet, ami szintén nem egyház, és mely a nem-cselekvő-cselekvés, a benső elmélyedés, a világból való meditatív kivonulás, az aszketikus szerzetesi útnak az alapelveit igyekszik megismerni, megőrizni, és az arra alkalmas személyek részére feltárni.”

A Lángoló Női Rend, amely ugyancsak az érpataki polgármester elmeszüleménye, szintén nem egyház, hanem „a spirituális úton járó férfi (homo viador) együtt-haladó női társa (femina conviatrix) részére a női út metafizikai lehetőségei megragadásának az alapelveit igyekszik megismerni, megőrizni, és az arra alkalmas személyek részére feltárni.”

Az is kiderül persze, hogy a lovagi ezoterika miként hat a polgármesteri működésre. ”Közéleti tevékenységem és úttörő jellegű tetteimet igyekszem a lovagi küldetésem rítusába illeszteni, s ezen küldetésünk megvalósításában maximális körültekintéssel, bölcs megfontoltsággal, rettenthetetlen bátorsággal, megalkuvást nem tűrő elszántsággal, fáradhatatlanul igyekszünk részt venni.  Ezen harcunk rítusának segítségével a közélet megtisztítására (purgatio) irányuló tetteink segítségével formát akarunk adni egy olyan harci tapasztalatnak, melyben katartikus erővel törekszünk átélni a hősiességet és az önfeláldozást, mert ma – a jelen kor sátáni és antispirituális létfeltételei között – ez egy olyan még nyitva álló lehetőség, mely alapos előkészületek esetében lelki újjászületésünk és benső felszabadulásunk hatékony és valódi eszközét képezi.”

Néhány hónapja az elhívatott érpataki polgármester doktori, dr. titulust biggyesztett a neve elé. Kérdésemre, hogy miféle doktort is tisztelhetünk személyében, elmondta, hogy a Sophia Perennis Egyház teológiai képzésén két év alatt szerezte a fokozatot. Az érpataki polgármesternek állítása szerint teológiai doktorátust adó egyház székhelye Debrecenben, az Órmos L. utca 36. szám alatt van egy lakóépületben, míg ügyfélszolgálati irodája Érpatakon, a Napfény-major utca 1. szám alatt, az egyházalapító, Orosz Mihály Zoltán címén található.

„Kérdeztük, mikor láttuk, hogy néhányszor dr.-ként ír alá, hogy mikor és hol doktorált, de erre soha nem volt hajlandó válaszolni”- kommentálta Gagna János önkormányzati képviselő a rejtélyes kisdoktorit.

A jelmezes modell

A jobboldali média hősként ünnepelte a faluba a Magyar Gárdát, a Magyar Nemzeti Arcvonalat (MNA), a Nemzeti Őrsereget és a Betyársereget meneteltető, gyakorta betyárjelmezben tetszelgő, a 1945-ös un. kitörés napját hivatalosan megünneplő, azon honvéd egyenruhában és rohamsisakban gyújtó hangú beszédet tartó, a „cigánybűnözést” a mélyszegénységben élő faluból „kiirtó”, két lábon járó modellt.

Érpatak község honlapja egy valóságos újhungarista fórum, ahol a jelenkori – többszörösen elítélt – honi nemzetvezető, Györkös István (Magyar Nemzeti Arcvonal) nézeteivel is megismerkedhettek az érpataki mindennapok és látványosságok iránti érdeklődök. A községvezető a bűnözés elleni harchoz a korábbi szocialista kormány közlekedésbiztonsági alapelvét, a nulla toleranciát vette kölcsön: mindent és mindenkit azonnal megbüntetni, embereket és családi portákat embereivel folyton kameráztatni, az „igazodni nem akarókat” kizárni a közmunkából, a segélyezésből, ezáltal megélhetésüket lehetetlenné tenni.

A módszerei ellen fellépőket, tiltakozókat – legyenek azok az önkormányzat képviselői, jogvédők vagy sajtómunkások – pedig azonnal beperelni.

Ha valódi, és nem egy velejéig cinikus formális jogállamban élnénk, mindez elképzelhetetlen lenne, viszont ma Magyarországon egy ilyen faluprogram példaértékűnek számít, és komoly sajtóérdeklődésre tarthat számot. Mindenki látja hogy az „érpataki modell” meztelen, a beszámolók többsége, kivált a jobboldalról mégis lelkesen ünnepli. De kritikusai is úgy írnak róla, mintha valóságos alternatívája lenne a vidéki mélyszegénység, munkanélküliség és bűnözés kezelésének.

Újhungarista jelmezverseny

Érpatakon az újnyilas farsangi hagyományoknak megfelelően idén is az alkalomhoz illő jelmezekben ünnepelték a „Becsület Napját”, vagyis az 1945. február 11-i budavári kitörés aktuális évfordulóját. Hála a Magyar Nemzeti Arcvonal és a 64 Vármegye ideiglenesen a faluban állomásozó egységeinek, az egybegyűltek, ahogy tavaly, idén is sikeresen törtek ki a láthatatlanul körülöttünk settenkedő „létrontó erők ostromgyűrűjéből” (copyright: Orosz Mihály Zoltán polgármester). Ez csak azok számára lehet meglepő, akik nem jártak még Érpatakon, amit a beavatottak már a hazai újhungarizmus vidéki fellegváraként emlegetnek.

A nyírségi községben minden a jó és a gonosz harcáról, és természetesen a jók győzelemről szól, köszönhetően a modellfalut – a megosztott Orosz-ellenes helyiek szerint mini rendőrállamot – országos, és bízvást állíthatjuk nemzetközi hírnévhez segítő, karizmatikus polgármesternek.

Az érpatakiaknak már valószínűleg a könyökükön jönnek ki azok a beszédfordulatok, melyek szerint Dobó István, Zrínyi, az ötvenhatosok és persze Szálasi helyett azok „a szélsőliberális vezéregyéniségek és az ő bértollnokaik, valamint az őket kiszolgáló lakájpolitikusok tolmácsolják” jelenleg a hazaszeretetet, akik egyébként ”szellemi, testi és lelki megsemmisítésünkre törnek”. Az pedig teljesen természetes számukra, no meg a törvényesség őre, a falu jegyzőnője számára, hogy az újhungarista jelmezverseny első fordulójára, amelynek kezdetén a magyar mellett a német himnuszt is meghallgatták az egybegyűltek, az árpádsávos zászlóval feldíszített általános iskolában került sor.

Tódor János

(Folytatjuk. Fotó: erpatak.hu)

 

 

Megosztás