Orbánisztán: csónakázótó is lesz Felcsúton

felcsuticsoto

Még alig csengett le a Felcsútra tervezett kisvasút híre, máris itt az újabb kilátásba helyezett fejlesztés a miniszterelnök kedvenc falujában: csónakázótó lesz a vasútállomással szemben. A tervek szerint a beruházást az önkormányzat valósítja meg, költségei egyelőre még nem ismertek a  jegyző szerint, ám a télen korcsolyapályaként funkcionáló tó hozzájárul majd a környék turisztikai vonzerejéhez. A fejlesztésnek helyet adó záportározó létrejöttét 2001-ben az első Orbán-kormány vitatható módon segítette 2,7 milliárd forinttal.

Korábbi cikkeink a felcsúti Orbánisztánról

600 millió forint uniós támogatást juttat az Orbán-kormány a felcsúti Orbán-alapítványnak kisvasútra

TAO-pénzek II.: Felcsút az abszolút nyertes

A jóisten, a szerencse és Orbán Viktor személye – így vagyonosodott Mészáros Lőrinc

Narancsbőr – Ferenczi Krisztina új könyve az Orbán-vagyonokról, részlet

Aszfaltozás az Orbán-lagzi előtt: Szokásos Eljárás, vagy kátyúmutyi?

Orbán fociakadémiája a legegyenlőbb civil szervezet – tavaly 3 milliárdos bevétele volt

EU-támogatásból szépül az Alcsúti Arborétum az Orbán-alapítványnak

Orbán-dácsa, rengeteg szántó, és sok marha kell a jó focihoz

Talpalatnyi föld I.: Alcsút és Bicske között terjeszkedik az Orbán-uradalom

Egész pályás bevásárlás Felcsúton

Talpalatnyi föld III.: Lévai Anikó tulajdonostársa nyerte a legtöbbet Felcsúton

Futballakadémia, stadion, középiskola – az 1800 lelkes Felcsút 3 legfontosabb új létesítménye az elmúlt évekből. A tájból már messziről kiemelkedő Pancho Arénát pedig európai uniós pénzből nemsokára kisvasút kötheti össze az akadémia által üzemeltetett alcsútdobozi arborétummal, s ha a turisták úgy gondolják, megszállhatnak éjszakára az arborétum mellett található, szintén az akadémia kezelésében lévő sporthotelben.

Csónakázótó és korcsolyapálya

Ám a turisztikai fejlesztéseknek még mindig nincs vége: a falu szélén található, 2011-ben felújított felcsúti vasútállomás mellett télen korcsolyapályaként használható csónakázótavat létesít az önkormányzat. Múlt héten Felcsúton forgattak a német közszolgálati tévé, a ZDF munkatársai, akiknek dr. Sisa András, a helyi jegyző mesélt a tervezett fejlesztésről.

 

Megkerestük kérdéseinkkel Mészáros Lőrinc polgármestert és Sisa András jegyzőt, utóbbi válaszolt:

Helyileg hol lesz pontosan a tó?
– A Falu határában jelenleg is található egy záportározó: ennek a területén, az eredeti funkció megtartása mellett.

Milyen földterületeket érint a beruházás?
– Jelenleg is önkormányzati résztulajdon: a többi érintett önkormányzattól folyamatban van a tulajdonrészük megszerzése.

Mekkora összegbe fog kerülni, és milyen forrásból fog megvalósulni?
– A tulajdonjogi rendezés kb. 3 millió Ft, egyéb információk jelenleg még nincsenek, mivel ez még csak középtávú terv szintjén mozog.

Ki a tervező, és ki lesz a kivitelező? Közbeszerzési eljárással kerül(t) kiválasztásra a tervező és a kivitelező vállalkozás?
– Itt még nem tartunk.

Milyen turisztikai és/vagy egyéb előnyökkel fog járni véleményük szerint a tó létrehozása?
– Csónakázótó és korcsolyázási lehetőség az elképzelés szerint.

Az önkormányzati előterjesztésekből és jegyzőkönyvekből kiderül, hogy viszonylag régi terv már a felcsúti csónakázótó. 2010-ben ugyan még az alcsútdobozi alpolgármester nyilatkozta, hogy együttműködési megállapodást köt a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvánnyal, “hogy az Alcsútdoboz által bérelt és működtetett hathektáros záportározó sport- és szabadidős hasznosítása megvalósulhasson”. Mészáros Lőrinc, az alapítvány kuratóriumának elnöke ekkor azt mondta, hogy

“Sokak tudják, hogy megvásároltuk a Felcsút és Vértesacsa közötti vasúti szakaszt, továbbá Vértesacsa állomásépületét és Felcsút-Alcsút közös vasútállomását is. Utóbbi mellett fekszik a záportározó, amelyet a felszíni csapadékvíz elvezetés kiépítésekor létesítettek. A szerződés szerint amennyiben Alcsútdoboz, mint bérlő fejlesztéseket tervez a tározónál, akkor szívesen segítünk ebben. Például a tél folyamán – némi vízzel feltöltve – akár szabadtéri korcsolyapályaként is használható lenne, amely jól illeszkedhet ahhoz a turisztikai fejlesztési elképzelésünkhöz, amelynek zászlóshajója a vasútvonal újbóli beüzemelése lesz”

Megemlítette, hogy az Alcsúti Arborétum szakmai vezetésével a közös munka már el is kezdődött. Ennek első jeleként hárommillió forint értékben vásárolnak egy olyan gépet, amely a zöldhulladékok újrahasznosításához elengedhetetlen. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal is egyeztettek annak érdekében, hogy a szolgáltatások színvonala emelkedhessen. A tervek szerint tájba illeszkedő vizesblokkok épülnének, továbbá a kerítést is szeretnék újjáépíteni, amelyhez szintén kell majd az örökségvédelmiek hozzájárulása.

Ám úgy tűnik, a tervek változtak, a csónakázótavat nem Alcsútdoboz, hanem Felcsút valósítja meg: egy 2014. augusztusi határozatban döntöttek arról, hogy a jelenlegi záportározó területén megszüntetik a közös tulajdont a későbbi hasznosítás érdekében, s 2015. februárjában egy vélhetően elfogadott előterjesztés, valamint a jegyző szavai szerint ennek megvalósítását meg is kezdték, a tulajdonostárs önkormányzatoknak (Alcsútdoboz, Vál, Kajászó, Tabajd, és Óbarok) részére az önkormányzat által felkért szakértő, a tatabányai Főtekisz Kft. értékbecslése alapján a jegyző által közölt kb 3 millió, egész pontosan 2.885.520 forintot fizetnek ki.

2,7 milliárd forint 2001-ben

A jövőbeni csónakázótó területe, a felcsúti záportározó érdekes körülmények között jött létre 14 évvel ezelőtt: az Orbán-család vagyonosodását vizsgáló szocialista “Tokaj-bizottság” a parlament.hu-n elérhető egyetlen, 2005. november 18-i keltezésű részjelentése szerint a történet földvásárlással kezdődött, és kiemelkedő összegű állami támogatással folytatódott.

A jelentés főbb megállapításai röviden és időrendben:

– 1999. július 10-én hirtelen a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság (HKG) Rt. vezérigazgatójává nevezték ki Bognár Sándort

– 2000. december 21-én Bognár két tulajdonostól összesen 539.380 m2 földet vett Felcsúton 5,5 millió forintért

– 2001. október 19-én Bognár Sándor a 12 állami gazdaság privatizációjának keretében jelentős tulajdonrészt szerzett a HKG Rt-ben, a tranzakcióhoz az MFB rendkívül kedvezményes hitelt nyújtott (20 éves futamidő, fix, évi 3%-os kamat)

– 2001. október 31-én Bognár eladta az 539.380 m2 felcsúti földet Lévai Anikónak, Orbán Viktor miniszterelnök feleségének 6 millió forintért

– 2001. december 11-én az Orbán-kormány előterjesztésére és a kormánypárti képviselők szavazataival az országgyűlés címzett támogatásként 2.716.650.000 (2,7 milliárd) forintot ítélt meg Alcsútdoboz, Felcsút, Kajászó, Óbarok, Tabajd és Vál települések belterületi vízrendezésére

– a támogatási pályázatot csak az országgyűlés döntése után, 2001. december 13-án nyújtották be

– ez a 2,7 milliárd Ft a 2001-ben hasonló célra megszavazott összeg 90%-a volt

– a beruházás nagymértékben növelte Lévai Anikó földjeinek értékét

Vagyis 2001-ben az első Orbán-kormány hathatós segítségével jött létre a felcsúti záportározó, amelyet most, a harmadik Orbán-kormány alatt a miniszterelnök jóbarátja, Mészáros Lőrinc által vezetett önkormányzat csónakázótóvá fejleszt tovább.

Erdélyi Katalin

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.