A helység kalapácsa

Etyeki civilek feljelentést tettek a tervezett kisvasút furcsa nyomvonala miatt

Ingatlana megszerzésének szándékát látja az etyeki Kerényi Ferenc abban, hogy a települést Bicskével és Felcsúttal összekötő kisvasút tervezett nyomvonala a lovardája területén mehet el, illetve, hogy szomszédja földjére jelölték ki az egyik megállóhelyet.

 

banner2_mozgo_2

 

A férfi az Átlátszónak elmondta, nem tudnak másra gondolni, mivel értelmetlen kanyarokat vesz a nyomvonal ahelyett, hogy a főút mellett, a Korda Filmstúdió előtt egyenesen elhaladna. Úgy tudjuk, az érintett területre korábban kormányhoz közeli illető tett már vételi ajánlatot, de a tulajdonos nem fogadta azt el.

Etyek polgármestere, Garaguly Tibor szerint viszont feleslegesen aggódnak a helybéliek, mivel egyelőre csak egy előzetes tanulmány van még a Felcsút-Bicske-Etyek szakaszra tervezett kisvasút megvalósítására.

 

 

„A nyomvonalak Bicske felől jönnek, és amikor elhagyják a kőbányát, nem a szőlőtáblákat elválasztó széles földutakat is magába foglaló, teljesen sík területek valamelyikén haladnak tovább, hanem célba veszik az otthonomat és a botpusztai magántulajdonokat, veszélyeztetve ezzel a Kolumbusz utcai ingatlanokat is” – mutogatta körbe az etyeki lovardánál a területet Kerényi Ferenc.

A lovardás számára külön érdekes a kisvasút tervezett nyomvonalában, hogy az elfogadott tervek alapján a vasút legyőzi a jelentős szintkülönbségeket, majd a Szép völgyet kettévágva éri el az Újhegyre rajzolt végállomást.

A férfi a Felcsút-Bicske-Etyek vonalra tervezett nyomvonalnak a birtokán való áthaladása miatt nem tud másra gondolni, minthogy az ingatlana, illetve a kecskesajt készítéssel foglalkozó szomszédjának a földje kellhet valakinek vagy valakiknek. „Persze nem adjuk” – vágta rá rögtön.

 „Nincs semmi értelme, amilyen kanyarokat leír a tervezett kisvasút”

A lovardás sérelmezi, hogy mindezt egy hónappal ezelőtt az egyik szomszédjától kellett megtudnia. „Megkérdezte, tudok-e arról, hogy kapott egy vasúti megállót a telkére, amihez a sínek a lovarda földjén át, a házam mellett mennek el”.

A helyi közlekedés fejlesztéséről szóló korábbi cikkeket olvasta, de a hír hallatán tájékoztatást kért Etyek polgármesterétől, Garaguly Tibortól, akinek szerinte a lakosokkal mindezt korábban meg kellett volna osztania.

„Január 7-én személyesen találkoztunk egy, a 2015. évet lezáró, illetve a 2016. évet megnyitó, beszélgetéssel egybekötött koccintáson. Itt megvitattuk, hogy kinek milyen virágos az udvara, ki milyen aktív-inaktív, ám vonatról vagy hasonló fajsúlyú dolgokról nem esett szó.”

„Amikor faggatni kezdtem, hogy tudta-e, hogy egy vasutat kívánnak bevezetni a földemre és a szomszédom udvarába, valamint a lakóházak közé, azt felelte, hogy nem is látta pontosan, merre halad az a nyomvonal a térképen. Emellett azt hozta fel, hogy az akadékoskodásommal a fejlődés útjában állok.”

A Felcsútot Bicskével összekötő vasúti szakaszt, a régi nyomvonal felújítását a Puskás Akadémia rendelte meg és finanszírozta. A Bicske és Etyek közötti szakasz egy teljesen új nyomvonal lenne. Az érintett területeket ki kellene sajátítani, ezért itt a magyar állam a megrendelő.

Kapcsolódó cikkek

600 millió forint uniós támogatást juttat az Orbán-kormány a felcsúti Orbán-alapítványnak kisvasútra

EU-támogatásból szépül az Alcsúti Arborétum az Orbán-alapítványnak

Orbánisztán: csónakázótó is lesz Felcsúton

Újabb 2,25 milliárd forint „nem közpénz” a felcsúti focinak

Drónfelvétel a felcsúti Mészáros-ranchről

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt-nél a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium rendelte el tanulmányterv készítését. Ezt a feladatot a SpeciálTerv Kft. végezte el. A sajtóban már megjelent, hogy a beruházás költségeit nettó 8,963 milliárd forintra teszik.

A kisvasút létjogosultságát pedig azzal indokolják, hogy a fejlődő borturizmus éves szinten százezres nagyságrendű turistaforgalmat vonz, a növekedés gátja pedig a közösségi közlekedés szolgáltatási és kapacitáskorlátja. Naponta 7-8 ezer ember utazhatna a Bicske-Etyek kisvasúton, igaz, a projekt az állami hozzájáruláson túl évi 28,6 millió forintos hiányt termelne – becsülték meg a SpeciálTerv részéről.

Hogy mégis miért érné meg a fejlesztés, megkérdeztük a NIF-től, de megkeresésünknek ez a része válasz nélkül maradt. Arra, hogy a kanyarokat többször is leíró nyomvonalat a tervező cég vagy a település javasolta-e, azt felelték, hogy a tanulmányban szereplő adatokat a KSH és az etyeki önkormányzat szolgáltatta a cégnek.

Közölték azt is, hogy a SpeciálTerv Kft. által készített megvalósíthatósági tanulmány 7 különböző, 8-15 kilométeres nyomvonalváltozatra tett javaslatot a vasút kötött pályája és a domborzati viszonyok alapján. A NIF részéről ezzel együtt hangsúlyozták azt is, hogy sem a végleges nyomvonalról, sem a további feladatokról, sem a kivitelezésről nem született döntés.

 

2016010828_BicskeEtyek_kisvasut_SpecialTerv

 

Az állami infrastruktúra-fejlesztő kitért még arra is, hogy a 2007-2013-as uniós pénzügyi időszak közlekedésfejlesztési forrásainak maradéktalan felhasználása érdekében készült elképzelés szerint a Budapest-Hegyeshalom-Rajka vasútvonalon Bicske térségében keskeny nyomtávú vasútvonal létesülhetne, amelyről Bicske és Herceghalom állomásokon lehetne átszállni az 1. számú vasútvonalra.

A fejlesztés javíthatná a környező települések (például Etyek) elérhetőségét, tovább fokozhatná az elővárosi vasúti szolgáltatások kihasználtságát.

A tervező cég anyaga is tartalmazta, hogy a többféle nyomvonalból a legolcsóbb az lenne, amelyik a hegyeshalmi vasúti fővonallal nem Bicskén, hanem Herceghalmon teremtené meg a kapcsolatot. Ez 5,548 milliárdba kerülne, és ezen nem körülbelül 20, hanem csak 9 perc alatt lehetne eljutni a nagyvasútig.

Ez a terv azért esett ki a többi közül, mert Herceghalmon csak a személyvonatok állnak meg. Az Origónak egy közlekedésmérnök arról beszélt, hogy a kisvasút nagy hátránya, hogy amíg a buszjárat Felcsút és Alcsútdoboz közepén halad, a vasút a két falu szélén, és hasonló a helyzet az egykori vasútvonal több más településén is.

Míg 2013-ban a SpeciálTerv Kft.nettó értékesítésként félmilliárd forintot ért el, addig 2014-ben 1,4 milliárd forintra tornászta fel ezt az eredményt. A 2015-ös adatok még nem ismertek, de a NIF kisvasúti tervekre kiírt 24,8 millió forintos közbeszerzése mellett a SpeciálTerv Kft. szerezte meg tavaly többek között a Nyugati téri felüljáró felújításának tervezését 27,8 millió forintért.

Továbbá a társaság készíthette el szintén 2015-ben balatonfűzfői gyalogos és kerékpáros híd kiviteli tervdokumentációját 24 millióért, valamint konzorciumban a 4-es számú metróvonallal kapcsolatos, 327,8 millió forintra kiírt tervezési munkákból is részesült.

A képviselő-testület 2015. december 7-én megtartott képviselő-testületi ülésén Garaguly Tibor polgármester arra a képviselői kérdésre, miszerint lesznek-e kisajátítások, azt válaszolta, hogy „ez állami beruházás, a községnek nincs hozzá köze”.

Ezen a testületi ülésen tárgyalták azt is, hogy a község állandó lakosainak számát 7 500 főre kívánják növelni az új településszerkezeti tervvel. A polgármester a nyomvonallal érintett lakosoknak azt a javaslatot tette, hogy véleményüket és problémájukat továbbítja a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt-hez.

Ahol egyébként Kerényi Ferenc maga is megtekintette a terveket, és láthatta a tervezett nyomvonalakat. Azok közös vonása az volt, hogy a külföldi cég tulajdonában lévő szőlőtáblákat elkerülik, illetve, hogy az egyik megállót szomszédja erdős magánterületére tették, és hogy egy nyomvonalat kivéve mindegyik elképzelés keresztezi a birtokát.

Az Átlátszó értesülései szerint a tervezett nyomvonallal érintett erdős területre korábban kormányhoz közeli személy tett ajánlatot, amit a tulajdonos nem fogadott el.

„Ez az egy dolog, amihez ragaszkodtak a tervezők és megrendelőik – a végállomásokat a település legkülönbözőbb részeire jelölték be. A térképeket lefényképezni már nem engedték, mondván, akkor nyilvánosságra hozom. Így is lesz, amint az ügyvédem ki tudja hozni tőlük a papírokat. Azt is megmondtam, hogy nem akarom eladni az otthonomat, és nem megyek el.”

A NIF-nél látott dokumentum készítői az egykori rádiósból etyeki borásszá vált Rókusfalvy Pál nyilatkozatával érveltek Kerényinek, azzal, hogy a kisvasút révén az évi százezres látogatottságú rendezvények méginkább kinőhetik magukat, és hozzájárulnak az etyeki turizmus felfuttatásához.

Kerényi szerint a tervezett beruházásokkal, szabályozási tervvel kapcsolatban nem egyeztettek a helyi lakosokkal. A férfi szerint alapos a gyanú arra, hogy a kiemelt állami beruházást felhasználva valakik a vasúti megállók elhelyezésével és a hozzájuk vezető nyomvonal kisajátításával próbálnak ingatlanokhoz jutni. Ezért úgy döntött, hogy feljelentést küld az ügyészségre, amit az etyeki Körpince Kör Hagyományőrző Egyesület elnökeként meg is tett.

A Fejér Megyei Főügyészség az Átlátszóval azt közölte, hogy január 15-én közérdekű bejelentésben Etyek-Botpuszta lakóközössége hívta fel a figyelmet arra, hogy annak ellenére, hogy a megvalósítandó kisvasút a magántulajdonban lévő ingatlanokat is átszeli, a beruházásról a tulajdonosok, illetve a lakók véleményének kikérése nélkül döntöttek.

A településfejlesztéssel kapcsolatos önkormányzati feladatot érintő közérdekű bejelentést Etyek önkormányzatához tették át. Ezt követően február 8-án egy civil szervezet képviselője feljelentést tett, amelyben a megvalósítandó kisvasúttal összefüggésben az általa feltételezett jogsértések bűnügyi vizsgálatát kérte.

Hogy a feljelentésnek mi lesz a sorsa, lesz-e benne nyomozás, három napon belül döntik el.

Garaguly Tibor etyeki polgármester az Átlátszó kérdésére azt válaszolta, csak szűk körű felvilágosítást adhat az ügyben, lévén az állami projekt, amelyben jelenleg a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. jár el.

„Az aggódó helybeliek egy kicsit előreszaladtak az ügyben. Még csak egy előtanulmányról beszélünk, amelyet követhet a konkrét terv kidolgozása, aztán még azokat is módosíthatják. Ezek után lehet közmeghallgatást kiírni a lakosoknak, és ha úgy látszik, hogy az emberek sürgetik az önkormányzat beavatkozását, megtesszük a szükséges lépéseket.”

Arról, hogy a kisvasút megépítése után milyen turisztikai fejlesztésekre lehet Etyeken és a környékén számítani, a település vezetője az Etyek és környéke, így Felcsút részére kinevezett kormánybiztos, Tessely Zoltán nyilatkozatát idézte. Azt, hogy a kisvasút megvalósulása után Etyek-Újhegyi gasztro sétány fogadhatja majd a turistákat, illetve a Kecskegödör, Körpince felújítása után termálfürdő épülhet.

„A borturizmus valóban fontos számomra, vannak ezzel kapcsolatos fejlesztési terveim, amire büszke is vagyok, de arról, hogy a nyomvonallal gond van, nem hallottam, ezzel nem is foglalkoztam” – felelte Rókusfalvy Pál az Átlátszó kérdésére.

„Minden turisztikai fejlesztéshez infrastruktúra szükséges, ami Etyeken és környékén elég elmaradott, ezt vallom, de ennél nem kell többet gondolni rólam ebben az ügyben, nem vagyok ebben befolyásoló tényező, mint ahogy az önkormányzati ügyekben sem. A saját pincészetem és fogadóm köt le, illetve a rendezvényszervezések.”

A gazdaságát építő egykori rádiós állítja, utólag szerzett csak tudomást arról, hogy a tervezett kisvasútról szóló tanulmányban felhasználták az általa rendezett fesztiválok látogatottságának adatait.

Az Origo friss értesülése szerint a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF), a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK), a Magyar Államvasutak (MÁV), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) képviselőiből álló projektirányító bizottság egyhangúlag támogatta az etyeki kisvasút megépítését.

Csikász Brigitta

Videó: Halász Áron

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Mi nem kisvasútra költjük.

Megosztás