Orbán fociakadémiája a legegyenlőbb civil szervezet – tavaly 3 milliárdos bevétele volt

orbifelcsut

A felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PLA) nemsokára Európa legnagyobb utánpótlás-képző centruma lesz – legalábbis Mészáros Lőrinc álmai szerint. Mészáros álmai pedig nem szoktak hazudni: a PLA bevétele és vagyona az utóbbi években mértani haladvány szerint növekszik, míg a többi honi futballakadémia jóval szerényebb összegből gazdálkodik.

Pedig az akadémiát működtető alapítvány alig kap támogatást. Mármint közvetlenül az adózóktól, 1 százalékos felajánlás formájában. A 2011-ben csupán 320 ezer forint folyt be ötvenhárom magánszemély ez irányú rendelkezése nyomán, tavaly – dacára annak, hogy immár ötvenöten rendelkeztek a jövedelemadójuk 1 százalékáról az alapítvány javára – még ennél is kevesebb, mindössze 223 ezer forint. Néhány ezer forint eltéréssel ezt mutatják a NAV adatai is. Ez annál is különösebb, mivel az alapítvány közhasznúsági beszámolója szerint a „közhasznú tevékenységből részesülők létszáma” 530 fő – vagyis ennyi általános- és középiskolás korú gyerek focistává válását segíti közvetve vagy közvetlenül az alapítvány. Azaz, ha feltesszük, hogy mind az 55 felajánló valamelyik támogatott gyerek hozzátartozója volt, akkor is csak nagyjából minden tizedik érintett család adta az adója egy százalékát Orbán Viktor alapítványának. És itt van az 1800 lelkes Felcsút maga is: a felajánlások alapján úgy tűnik, a helyiek sem örülnek eléggé a most épülő 3500 fős stadionnak.

A legegyenlőbb civil szervezet

A közhasznú szervezetek társadalmi támogatottságát a hatályos civil törvény három indikátorral méri: az egyik akkor tekinthető teljesültnek, ha a civil adózói felajánlások a két utolsó lezárt évben meghaladják az összes bevétel 2 százalékát. Ez a miniszterelnök alapítványának nem sikerült: a civil felajánlások mértéke ugyanis három nagyságrenddel odébb van az elvártnál, 2012-ben mindössze 0,007 százaléka volt az összes bevételnek. Igaz, tehetjük hozzá, maga az alapító sem mutat nagyobb civil aktivitást: az „alapítótól kapott befizetés” rovatban tavaly is, idén is nulla forintot találunk: Orbán Viktor az elmúlt két évben a magánvagyonából egyetlen forinttal sem támogatta az általa alapított alapítványt – ezalatt a PLA bő 4 milliárd forint közpénzt kapott különböző jogcímeken. (Korábban viszont jelentős területeket adott hosszú távra ingyenesen használatba az akadémia bővítéséhez.)

A közhasznúsági jelentésnek van egy másik, társadalmi támogatottságot mérő indikátora is: ez az adott civil szervezet számára önkéntes munkát végzők száma. Sajnos Felcsút ezzel sem áll jól: a 2011-es beszámolóból az derül ki ugyanis, hogy a mintegy 110 főt foglalkoztató alapítványnak nincs egyetlen önkéntese sem, és a helyzet 2012-ben sem változott. Van egy harmadik mérőszám is, de ez inkább kakukktojás ebben a körben: az összes költés és a „közhasznú ráfordítás” aránya nem feltétlenül mond bármit is egy szervezet társadalmi támogatottságáról, legfeljebb arról, hogy a bevételek többségét valóban az alapítvány céljaira fordították-e. Vagy legalább az átláthatóságnak ezen a szintjén ennek az elvárásnak megfelelően könyvelték-e le az egyes költéseket. A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány ennek az egy kritériumnak mindenesetre megfelel.

A hiányzó civil aktivitást bőségesen pótolták az egyéb támogatások. Elsősorban is az állam szállt be az alapítvány finanszírozásába: tavaly például bő kétmilliárd forinttal a társasági nyereségadó-kedvezmény (TAO) révén. Az eredetileg kalkulált összegnél valamivel kevesebb folyt be ebből a forrásból, de még így is elég volt ahhoz, hogy az alapítvány 1,7 milliárd forint nyereséggel („tárgyévi eredmény”) fordulhasson rá az idei évre, ami még az építkezés éve lesz – legalábbis a felcsúti stadion vonatkozásában. A TAO-pénzek igénybevételéhez önrészt ír elő a szabályozás – szerencsére Felcsúton ezzel sem volt probléma: különböző gazdálkodó szervezetek 850 millió forint adománnyal segítették az alapítványt, illetve ebből tudtak finanszírozni a TAO-ban el nem számolható kiadásokat.

A polgároktól kapott támogatás mintegy harminc százaléknyi zsugorodása dacára az alapítvány bevételei jelentősen nőttek: nem véletlen, hogy a közhasznú szervezeteknél figyelembe vett mindhárom „erőforrás ellátottsági mutató”-t könnyedén hozta. Az állami támogatások a 2011. évi 512 millióról tavaly 2 milliárd 127 millióra nőttek, és az adományozók is jobban teljesítettek: a 2011-es 658 millió helyett 2012-ben 850 millióval támogatták a Felcsúti Utánpótlás Alapítványt. Meg is van a látszatja: a 2011-es 370 milliós „nyereség” közel ötszöröse, 1,7 milliárd lett 2012-ben a tárgyévi eredmény, miközben az alapítvány összes bevétele a 2011-es 1,19 milliárdról 2,97 milliárdra emelkedett.

Hogy mennyire reális a közel 3 milliárd forintos bevétel egy olyan társadalmi szervezet esetében, amelyik 160 gyereknek nyújt a sportolási lehetősséget, illetve középiskolai képzést és kollégiumi jellegű ellátást (ezekre a tevékenységekre természetesen megkapja az állami normatívát), további 400-at pedig valamilyen módon támogat a sportolásban, azt ezek alapján nehéz eldönteni. Szakértők szerint az a hazai viszonyokhoz képest luxus színvonal, ami a Puskás Akadémiát jellemzi, nagyjából az európai középmezőny nívójának felel meg. Annyi biztos, hogy A Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány alig támaszkodik civil erőforrásokra, sokkal inkább állami forrásokból finanszírozott szervezet képét mutatja. És ezt mintha mind az alapító, mind a résztvevők is így tartanák rendjén valónak: nincs önkéntes munka, adózói felajánlás, és az alapító sem költ a saját vagyonából az alapítvány céljaira. A 850 millió forintnyi adomány nem helyettesíti ezt az aktivitást, különösen akkor, ha az adományozók, mint például a MOL, maguk is részben állami tulajdonban vannak. De nyilván nem semleges az állammal való kapcsolata az olyan bőkezű mecénásoknak sem, mint a Közgép, az OTP vagy a CBA.

Futottak még

Több tucat egyesület foglalkozik tehetséggondozással és utánpótlás-neveléssel, de az elitet öt nagy futballakadémia jelenti: a felcsúti Puskás Akadémia mellett a győri ETO FC Fehér Miklós Akadémiája, a szombathelyi Haladás Illés Akadémiája, az MTK Sándor Károly Akadémiája és a Honvéd Magyar Futball Akadémiája. Az akadémiák eredményességét a hozzáférhető adatok alapján nehéz megítélni: nem azonosak a nyújtott szolgáltatások, és a gyerekek támogatásában is jelentős különbségek vannak. Az összes kapott támogatás és az akadémián tanuló/képzett gyerekek létszámának aránya, vagyis az egy gyerekre jutó támogatás azért sokat mondó adat, noha csak nagyon durva összehasonlítást tesz lehetővé, és inkább csak a „bemeneti oldal”-ról ad információt.

A győri ETO utánpótlás-nevelését részben a nagy csapat, az ETO FC, részben az ETO Jövőjéért Alapítvány biztosítja. Az alapítvány a fenntartója a Fehér Miklós Gimnázium és Kollégiumnak: a gimnáziumban 116 focistatehetség tanul, a kollégium 80 gyereket fogad. Az Alapítvány évente 40 millió forint támogatást kap, ezt egészíti ki a gazdálkodó szervezetektől befolyó 60 millió forint körüli támogatás. A győriek sem kaptak túl sok 1%-os felajánlást: tavaly 371 ezer forintot. Győrben az utánpótlás-nevelés sportszakmai feladatait a nagy egyesület, az ETO FC végzi. A klub tavaly közel 500 millió forint támogatást kapott különböző forrásokból utánpótlás-neveléssel összefüggő feladatokra – ebből 342 versenyengedéllyel rendelkező gyereket támogattak, vagyis egy gyerekre nagyjából 1,7 milliónyi támogatás jut.

szombathelyi Illés Akadémiát fenntartó Illés Sport Alapítvány 2011-ben (ez az elérhető legfrissebb adat) 477 millió forint bevételből gazdálkodott, és ebből 365 milliót költött el az U12 – U18-as korosztályban játszó mintegy 180 gyerekre, de ebből az összegből jutott mintegy száz, 5 -12 éves focista sportolására is. Az egy főre eső támogatás összege valahol 1,7 és 2,6 millió között van. Az akadémia 2011-ben 204 ezer forinthoz jutott 1%-okból.

Az MTK Sándor Károly Akadémiája 184 millió forintnyi bevételből gazdálkodott tavaly, ebből 84 millió volt költségvetési támogatás és 96 milliót adományoztak gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek. A Sándor Károly Akadémia tárgyévi eredménye – 44 millió forint volt, ugyanis a 184 milliónyi bevétellel szemben 229 milliónyi „ráfordítás” áll. Az Akadémia beszámolója szerint 71 fő a „közhasznú tevékenységben részesülők létszáma”. Ez alapján tavaly 3,22 millió forint jutott egy gyerekre az MTK akadémiáján, Az akadémiát működtető Sándor Károly Ifjúsági Sport Alapítvány tavaly 439 ezer forint SZJA-felajánlást kapott

Honvéd utánpótlás-nevelő intézménye a Magyar Futball Akadémia, ennek fenntartója a hasonló nevű alapítvány. Ez az akadémia 102 gyerek sportolását és képzését segíti. Tavaly 201 millióból gazdálkodtak, vagyis egy gyerekre nagyjából 2 millió forint támogatás jutott. A 842 ezer forintnyi felajánlással a civil támogatottságot tekintve a Honvéd akadémiája abszolút első helyezett.

felcsúti Puskás Akadémián az egy gyerekre jutó támogatás 5,6 millió forint. Ez önmagában is közel a kétszerese a „második helyezett” MTK egy gyerekre jutó támogatásának, de a valóságban a ténylegesen is az akadémián tanuló és sportoló gyerekekre számolva ennek a többszöröse lehet. Ösztöndíjat tavaly például mindössze 62 gyerek kapott az akadémiától.

Hírek szerint az MLSZ megbízásából hamarosan egy nemzetközi auditáló cég világítja át a nagyobb utánpótlás-neveléssel foglalkozó egyesületek tevékenységét, a támogatás mértékét pedig a jövőben az audit objektívnak mondható eredményeihez igazítják. Az biztos, hogy ebben, a jövendőbeli forrásokért folyó versenyben óriási előnnyel indul a Felcsút, hiszen már most is egy nagyságrenddel nagyobb összegből gazdálkodik, mint a riválisai – könnyen lehet, hogy az átvilágítás objektív eredményei hosszú időre bebetonozzák ezt az előnyt.

Becker András

 

  • Vidéki

    Az Egyesült Államok kongresszusa 2010-ben hozta meg a külföldi számlák adómegfeleléséről szóló törvényt (Foreign Account Tax Compliance Act).

    Az előírások megkövetelik a külföldi bankoktól, hogy amerikai ügyfeleik számlaadatait a washingtoni pénzügyminiszternek továbbítsák, minden viszonosság nélkül.

    Van ugyan egy kölcsönösségi szerződés, amely az adóhatóságok jobb együttműködését hivatott elősegíteni és 96 ország aláírta, kivéve Bahreint, Naurut, Panamát és az Egyesült Államokat.

    Ez arra utal, hogy az Átláthatóság nem lehet totális még az Egyesült Államokban sem, noha ez a hatalmas fejlett ország már csaknem fél évszázada képes volt űrhajósokat juttatni a Holdra és visszahozni onnan..

    • darázsfészek

      Persze. De az átláthatóságra törekedni kell, nem pedig egy új törvénnyel elősegíteni az átláthatatlanságot. Nálunk ez történik. És hogy miért, annak a megválaszolása nem nehéz, csak a szektatagoknak nem fog sikerülni. De ők jobb, ha meg sem kísérlik megérteni az okokat, legalább a tudatlanok boldogságában tovább tudnak mosolyogni hozzá.

      • Vidéki

        Másról beszél. mint Bodóné, mikor a Bor árát kérték.

        Tetszik érteni magyarul? Az Átláthatóság nem lehet totális még az Egyesült Államokban sem.

        Felesleges ebbe a szektatagokat is belekeverni, helyette inkább erőltesse meg magát és próbáljon racionálisan érvelni.

        • darázsfészek

          Nyugodt lehetsz, jobban értek magyarul, mint te.
          Te például, ha értenél magyarul, akkor megértetted volna, hogy a cikk arról szól, hogy a fideszesek egy törvénnyel még többet fognak tudni lopni. Ennek mi köze van ahhoz, hogy Amerikában mi van, vagy hogy általánosságban lehet-e az átláthatóság totális? Nyilván semmi köze hozzá, ergo előbb érteni kellene, hogy miről szól a cikk, aztán majd később lehet itt nekem is okoskodni, meg nagyképűsködni.

          • Vidéki

            Olvassa el a 7. hozzászólást is és próbálja megérteni a tartalmát.

            Próbálja meg a balhitekben tajtékozás helyett a racionális érvelést is elsajátítani.

          • darázsfészek

            Mármint, ha nem a témával kapcsolatban szól valaki hozzá, megpróbálja elterelni a beszélgetést, és ezzel bagatelizálja, hogy a Fidesz törvényeket hoz ahhoz, hogy könnyebben lophasson, az racionális érvelés? Ne mondd! Mesélj még ilyeneket!

          • Vidéki

            Mi abban a racionális, ha Ön azt hiszi/elhiszi, hogy a Fidesz törvényeket hoz ahhoz, hogy könnyebben lophasson?

            Ha az Ökör körben a szemináriumokon ilyeneket állítanak, attól maga az állítás még nem válik valósággá!

            Tetszik érteni?

          • darázsfészek

            Mint mondtam, sokkal többet értek, mint te, mivel az IQ-m 140 feletti. Szóval, ha eddig ki kellett adni adatokat, és most hoznak egy törvényt, hogy ezután nem kell kiadni adatokat, vajon átláthatóbb lesz-e a pénzszórás? És vajon mi szükség további titkolózásra? Miért volt fontos még jobban titkolózni, hogy ne lehessen megtudni, mire mennek el a közpénzek? Könnyű kérdések ezek. De valakinek még ezekre is rettentő nehéz válaszolni. Sajnos Orbán seggéből előbb ki kellene ahhoz mászni, hogy körül lehessen nézni, és megtalálni a választ. Onnan bentről bizony nem megy. Ott benn, a meleg fosban ücsörögve bizony nehéz lesz értelmes embernek látszani.
            Tetszik érteni?

          • Vidéki

            Írja: “az IQ-m 140 feletti”

            Hol szerezte be erről a bizonyítványt?
            Az ócskapiacon?

          • darázsfészek

            Örülök, hogy segíthettem egy adattal, amivel személyeskedni tudtál, mégha tipikusan gyerekes is. Ez jellemző rátok, szánalmasan buta emberekre. Taps.

          • Vidéki

            Goebbelsnek is magas volt az IQ-ja, mégis ő is tudott nagyokat hazudni.

  • Vidéki

    A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) kutatócsoportja elemezte az új magyar közbeszerzési törvényt, amely 2015 őszén lépett hatályba.

    A kényszerképzetek céltalan, visszatérő és nyugtalanító gondolatok, ezeket a beteg nem képes elviselni és ezért erős szorongást érez.

    Ilyen betegség sújtja a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) kutatócsoportját is, amikor úgy látja, hogy az új törvény egyértelműen tovább korlátozza a nyilvánosságot és nagy a veszélye annak, hogy még inkább megnöveli a korrupciót.

    Azt állítják, hogy a törvényt úgy fogadták el a jogalkotók, hogy semmilyen információ nem állt rendelkezésre a szereplők (az ajánlatkérők és a versenyző cégek) várható viselkedéséről, valamint a törvényben meghatározott változások hatásairól.

    Éppen ellenkezőleg, volt fogalmuk a rendelkezésre a szereplők várható viselkedéséről, csakhogy a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) kutatócsoportjának kihagy a memóriája. Nem emlékszik a tendernyertes Getronicsra. amelyik megnyervén az 50 milliárdos e-útdíj tendert, utána visszalépéssel zsarolhatta büntetlenül az államot. Az e-útdíj így sokkal később valósulhatott több tízmilliárdos kárt okozva a késlekedéssel az államkincstárnak

    Nem mind arany ami fénylik!

    „Botrány felé robog a cél helyett az e-útdíj tender

    2013. január 03., csütörtök, 15:45

    Szerző: Szabó M. István HVG

    “Noha az utolsó pillanatig úgy tűnt, az elektronikus útdíj-rendszer kiépítésére kiírt tender nagyobb problémák nélkül megúszható, most az egész borulhat.

    Visszalőhetik a rajtvonalra az egész e-útdíj tendert, ha az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) nem fogadja el a decemberben a közbeszerzési eljárás győztesének kihirdetett Getronics Magyarország Kft. szerdai, szerződéskötés-halasztást kérő levelét.”

    “A szerződéstől való elállás tűnik a leginkább logikus lépésnek a jelenlegi helyzetben az útdíj-tenderen győztes Getronics részéről.

    Az államnak tízmilliárdokba kerülhet a csúszás.

    Rámutat arra, hogy ha a szerződéstől való elállás semmibe sem kerül a Getronicsnak, viszont az államnak tízmilliárdokba kerülhet a csúszás, akkor a Getronics zsarolási helyzetben van:

    Ha a Getronics a szájából segget csinál

    akkor kikényszeríthet egy kedvezőbb szerződést,

    avagy üthet egy nagyot a magyar államon,

    ami sokaknak jól esne

    A Getronics visszalépett, noha megnyerte az 50 milliárdos tendert, utólag arra hivatkozva, hogy alvállalkozói mégsem képesek a megadott áron elvégezni a munkát.

    A Getronicsnak arcizma sem rándult, haja szála sem görbült!

    Mégis a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) kutatócsoportja kutatóinak pihent agya ekképpen sült el:

    „Másrészt az ár, mint értékelési szempont korlátozása és a nem ár (“minőségi”) szempontok szerepének erősítése a korrupciós kockázatok növekedésével jár.”