Névsor csata után – kik maradtak pozícióban Simicska Lajos emberei közül?

Sokan találgatják mostanában a Simicska Lajos és Orbán Viktor közti konfliktus lehetséges kimenetelét. Összeállításunkból az derül ki, hogy ez a háború, legalábbis az állami és uniós források feletti befolyás tekintetében, már eldőlt. A 2012-ben a Simicska Lajos vagy Nyerges Zsolt érdekköréhez tartozóként azonosított vezető beosztású tisztviselők háromnegyedét mára eltávolították abból a pozícióból, ahová a 2010-es kormányváltást követően kerültek.

Két és fél évvel a második Orbán-kormány megalakulása után, 2012 szeptemberében kísérletet tettünk arra, hogy fölvázoljuk, milyen érdekcsoportok telepedtek rá a NER jegyében az állam különböző döntéshozó pontjaira – azaz, kik ejtették foglyul a magyar államot. Ekkor már túl voltunk a Közgép első 200 milliárdján, hónapok óta bizonyított tény volt, hogy Simicska Lajos a Közgép tényleges tulajdonosa, és hogy az MFB komoly szerepet játszik a cég finanszírozásában.

Két évvel később már a sajtóban is le lehetett írni, hogy a Közgép és a Simicska-Nyerges-cégbirodalom páratlan sikerszériája mögött lényegében Orbán Viktor döntése áll: „Ki kellett fizetni Lajost”. Tény, hogy 2010-től kezdődően lényegében megszállták a Simicska-Nyerges-érdekeltségekhez valamiképp kötődő vezetők az állami, illetve az uniós források fölött rendelkező apparátusok jelentős részét: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Magyar Fejlesztési Bank, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagy az MTVA hosszabb-rövidebb időre éppúgy a Közgép-tulajdonosok zsákmányterületévé vált, mint a Szerencsejáték Zrt.

2012 őszén négy érdekcsoportot azonosítottunk: ma már jól látszik, hogy ezek közül a Betonút Zrt-hez köthető csoport volt a legkevésbé jelentős – az sem kizárt, hogy csak véletlen együttállás volt a céghez köthető vezetők megjelenése a különböző „utas” cégeknél. ( A Betonút Zrt. december óta felszámolás alatt áll, a tulajdonos Dunai György ellen pedig tavaly vádat emeltek hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt).

Két éve még önálló entitásként határoztuk meg az ezredforduló tájékán a BÁV-privatizáció és a Baranyay László vezetése alatt álló Magyar Fejlesztési Bank körül kialakult csoportot – ma már az is nyilvánvaló, hogy ebben tévedtünk. Az MFB-BÁV csoport két kulcsfigurája – Baranyay László és Töröcskei István – mára teljesen marginalizálódott, a csoport tagjai pedig vagy korábbi, nem túl jelentős pozícióikat is elvesztették, vagy tevékenységükkel sokkal inkább a Simicska-Nyerges-érdekkörhöz tartozónak mutatkoztak.

Két évvel ezelőtt külön csoportként kezeltük a Nyerges Zsolt köréhez (szolnokiak, energetikai szakemberek, mezőgazdászok), illetve a Simicska Lajos köréhez tartozókat (médiavásárlók). Mára egyértelmű, hogy ennek a felosztásnak az állam megszállása, a state capture szempontjából nincs különösebb relevanciája.

A Nemzeti Együttműködés Rendszere: Kik ejtették foglyul a magyar államot?

A most közreadott névsorral arra vállalkozunk, hogy bemutassuk: egyes állami tisztviselők illetve állami vállalatok vezetői mikor és milyen minőségben álltak kapcsolatban azokkal a cég- és érdekcsoportokkal, amelyek ügyeiben a magyar állam képviseletében most szabályozási, döntési, ellenőrzési jogosultságaik vannak. Négy csoportot azonosítottunk, akik számos felsővezetőt delegáltak az állami szférába a 2010-es kormányváltás óta. Tovább a 2012-es névsorra.

Felszámolás után

Bakó Attila a Betonút Zrt. vezetőségéből került az Állami Autópálya Kezelő Zrt. élére. Az e-útdíj bevezetése körüli botrány után kellett távoznia kellett a később Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt-re átkeresztelt cégtől. Az MFB akkori közleménye szerint nem kirúgták, hanem más fontos megbízatást kap. Ehhez képest Bakó 2013 novembere óta a Swietelsky Kft. aláírásra jogosult munkavállalója, információink szerint semmilyen közfeladatot nem lát el.

Horváth Gergely Domonkos szintén a Betonút vezetőségéből került fontos állami tisztségbe: 2010 júniusától 2012. december végéig ő volt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatója, ekkor váltotta Márton Péter. (Tavaly nyáron egyes sajtóhírek a Simicska-Orbán háború kapcsán Márton közeli menesztéséről szóltak. Márton azonban maradt. Simicskával való kapcsolata elég közvetett: néhány évvel ezelőtt a Bell and Partner’s tulajdonosaival  együtt volt tagja a Balatonfői Yacht Club Kikötőhasznosítási Kft-nek.) Horváth 2013 elején távozott a Magyar Postától is, ahol addig az igazgatóság elnöke volt, a postánál ekkor vette át az irányítást az FHB-ből érkező menedzsment.

Mihályi Máté Győző ugyancsak a Betonút menedzsmentjéből érkezett az Állami Autópálya Kezelőhöz, ahol 2013. januári távozásáig gazdasági vezérigazgató-helyettes volt. Tavaly ősszel a Pethő Intézet főiskolájára nevezte ki kancellárnak Balog miniszter.

Sári Attila egykori Betonút-vezérigazgató megtartotta nem túl jelentős pozícióit: az igazgatóság tagja a Nemzetei Útdíjfizetési Zrt-nél, vezető beosztásban továbbra is az MFB-nél dolgozik, illetve fb-tag a Magyar Közút Nonprofit Zrt-nél.

Suhaji Tamás szintén egy Dunai-érdekeltségbe tartozó útépítő cégtől, az Euroaszfalttól érkezett a Magyar Követeléskezelő Zrt-hez; Suhaji azóta is a cég ügyvezető igazgatója.

Mindezek alapján, ha volt is valamiféle Betonút-lobbicsoport, mára teljesen elvesztette a jelentőségét.

Csak egy maradt

Egészen más pozícióból indult a Simicska-Nyerges-csoport: ide azokat az állami szervezeteknél, illetve állami tulajdonú cégeknél dolgozó vezetőket soroltuk, akiknek kinevezése előtt bizonyítható kötődése volt Simicska Lajos vagy Nyerges Zsolt személyéhez vagy valamelyik cégéhez.

Baji Csaba, a Magyar Villamos Művek elnök-vezérigazgatója egyértelműen a Simicska-Nyerges érdekkörhöz tartozik. Baji 1995-től 2001-ig felügyelőbizottsági tag, illetve fb-elnök volt az Axon Vagyonkezelő Zrt-ben – a cég körül ebben az időben bukkant fel ügyvédként Nyerges Zsolt, a Közgépben pedig ebben az időben több axonos vezető is tulajdonos volt. Baji 2010-es MVM-vezérigazgatói kinevezése előtt két hónappal még a Közgép energetikai cége, E-OS Energiakereskedő Zrt. igazgatóságának volt tagja. (Az E-OS kulcsszerepet játszott az Orbán-rokon Tiborcz István vagyonosodásában is.) Ősszel az Orbán-Simicska-konfliktus kapcsán a sajtóban találgatások voltak olvashatók Baji várható menesztéséről, de erre végül nem került sor.

Baranyay László 2010 júniusában másodszor lett – a Lex Baranyay segítségével – a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. vezérigazgatója. A magyar állam nevében az MFB gyakorolja a tulajdonosi jogokat számos beruházással és forráskihelyezéssel kapcsolatos tevékenységet végző állami vállalat fölött – az MFB vezérigazgatói posztja kulcsfontosságú a források fölötti rendelkezés szempontjából. Baranyay sosem tagadta, hogy jó viszonyban van Simicska Lajossal: „Az sem titok, hogy időnként találkozunk, de ezeknek a beszélgetéseknek semmi közük az MFB működéséhez, illetve a bank és a Közgép kapcsolatához”- mondta egy interjúban. Ennek ellenére 2013. őszén közös megegyezéssel távozott az MFB-től. Helyét az egyre jelentősebb FHB-Spéder-csoport egyik meghatározó tagja, Nagy Csaba vette át.

Bártfai Márton a Concordia Közraktár Zrt. vezérigazgatója feltehetőleg a Simicska-Nyerges-érdekcsoport visszaszorításának esett áldozatul: munkaviszonya 2014. április 30-ával megszűnt a cégnél. Bártfai 2010-es kinevezése előtt nyolc hónappal még a Mezort Zrt. által birtokolt Sárvári Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója volt. A Mezort igazgatóságának elnöke és a cég egyik részvényese Nyerges Zsolt.

Búsi Lajos, volt vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkárt szintén a Nyerges Zsolthoz köthető „szolnoki kör” tagjaként azonosítottuk 2012-ben. Nyerges személyes ismerőse, politikai pályája a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlésben indult. Búsi a harmadik Orbán-kormányban már nem kapott helyet. 2014 júliusában megbízatása megszűnt, augusztusban az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség főigazgatójának nevezték ki.

Fazekas Sándor, némi meglepetésre, az új kormányban is megtarthatta tárcáját, igaz, a legjelentősebb források felett diszponáló vidékfejlesztést éppúgy kiszervezték alóla, mint a területért felelős helyettes államtitkárát, a szintén Szolnokról indult Búsi Lajost. Már 2010 őszén kisebb botrányt okozott Fazekas azzal, hogy Nyerges Zsolt üzlettársának lányát, a pályakezdő Petykó Adriennt főosztályvezetőnek nevezte ki. A Simicska-Nyerges-érdekeltségbe tartozó cégek nagyot mentek az állami földbérlet-pályázatokon, 2013 őszén pedig az derült ki, hogy a Mezort Zrt., helyi gazdákat megelőzve, mintegy 60 földterületet bérel kedvezményesen.

Gajdos Róbert 2014 nyaráig volt a Közbeszerzési Hatóság elnöke. Felmentéséről/lemondásáról nem jelent meg semmilyen hivatalos tájékoztatás. Távozása mindössze onnét tudható, hogy a KH honlapján nyár óta nem szerepel a neve a hatóság elnökeként. 2010-14 között a Közbeszerezési Hatóság, illetve annak jogorvoslati szerve, a Döntőbizottság fontos szerepet játszott a Közgép és a Közgép tulajdonában álló cégek sikertörténetében. Gajdosról a Simicska-Nyerges-érdekkör vonatkozásában annyi tudható, hogy ismeretsége Nyergessel évtizedes múltra tekint vissza, évfolyamtársak voltak az egyetemen.

Hegmanné Nemes Sára szintén a „szolnoki kör”-höz tartozik. Az NFM 2010-ben kinevezett vagyonpolitikáért felelős helyettes államtitkára idén januártól már a Kecskeméti Főiskola kancellárjaként folytatja.

Horváth Pétert, a Magyar Energia Hivatal volt vezetőjét szintén a „szolnoki kör”-höz tartozóként azonosítottuk: korábban a Fidesz szolnoki elnöke volt. 2013 márciusában az Országgyűlés elfogadta azt a törvényt, amelynek révén a MEH helyét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal veszi át. A törvény hatályba lépésével Horváth megbízatása megszűnt.

Kalmár István 2010-ben lett az APEH informatikáért felelős elnökhelyettese. (Ezt a pozíciót már Simicska Lajos APEH-elnöksége idején is betöltötte.) Ezzel egy időben a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnökének is kinevezték. Korábbi vezetői tevékenysége nyomán elsősorban a Magyar Posta elnökeként a Defend Kft.-vel kötött szerződéseket, illetve a Tetra-rendszer sokmilliárdos kudarcát hányták a szemére. Kalmár 2013. májusában távozott a NAV-tól, augusztusban a miniszterelnök felmentette az NHIT-elnöki tisztségéből.

Kovács Ákos a százmilliárdos infrastrukturális programok – például a Közlekedés Operatív Program- fölött diszponáló Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásért felelős vezérigazgató-helyettese volt. Kinevezése előtt egy olyan építőipari konzorcium vezetett, melynek egyik tagja a Közgép volt. Bár Kovács továbbra is a NIF-nél dolgozik, a tisztséget már nem ő tölti be.

Kövesdi Zoltán 2011 novemberétől volt a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke – ősz óta viszont már nem ő vezeti a KD-t. Szeptemberben hírek terjedtek mind az ő, mind Gajdos menesztéséről, de ezt akkor a KH-nál cáfolták. Egyikük távozását sem jelentették be hivatalosan, és lemondásuk óta egyik testület élére sem neveztek ki új vezetőt. Kövesdi kinevezése előtt néhány héttel még a Közgép felügyelőbizottságában ült. Irányítása alatt a KD számos esetben hozott vitatott döntést jogorvoslati eljárásban a Közgép, illetve a Közgéphez kötődő cégek javára.

Németh Lászlóné pályafutásának íve mintegy leírja a Simicska-Nyerges-duó befolyásának változását: élénk visszhangot kiváltó 2011 decemberi kinevezése előtt a Baranyay-féle MFB vezérigazgató-helyettese volt. A Fellegi Tamást váltó Némethnében sokan már akkor Simicskáék emberét látták. Három év szolgálat, és lassan ezer milliárd forintnyi Közgép-megbizatás után Németh Lászlóné jelenleg Lázár János államtitkáraként felügyeli a Magyar Postát és az MFB-t. Némethné lojalitását dicséri, hogy a Simicska-Orbán konfliktus nyílttá válása után is szolidaritást vállalt Simicska Lajossal.

Nyerges Attila állatorvos, Nyerges Zsolt testvére 2012 januárjától volt Németh Lászlóné fejlesztési miniszter politikai főtanácsadója: kinevezése egyértelmű üzenet volt. Ma már úgy tűnik, Nyerges Attila 2013 májusi távozása – egy időben Petykó Zoltán NFÜ-elnök lemondásával – a Simicska-Nyerges-érdekkör visszaszorításának nyitánya volt.

Petykó Zoltánt 2010. júniusában nevezte ki Fellegi tamás a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség élére. Kinevezése után Petykó még közel két évig a Közgép felügyelő bizottságának tagja volt. Korábban négy éven át a Nyerges tulajdonában álló, sárvári központú Mezort Zrt. vezérigazgató-helyettese volt. 2013. április végén lemondott.

Schváb Zoltán 2010. június 7-étől volt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára. Ezt megelőzően a Közgépnél töltött be különböző vezető tisztségeket: 2006-tól a cég főmérnöke, 2008-tól kinevezéséig építési, tervezési és vasúti igazgatója. 2014. június 30-i hatállyal a miniszterelnök felmentette tisztségéből.

Szentpétery Kálmán 2010 óta a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója. Kinevezése előtt a Simicska-Töröcskei-tulajdonban lévő BÁV Zrt., Főtaxi Zrt., illetve a Metal-Art Zrt. vezetőségében töltött be különböző tisztségeket. 2010 óta a Szerencsejáték Zrt. évente milliárdos nagyságrendben hirdet Simicska médiumaiban és reklámfelületein. Mára ez az évek óta harmonikusan működő üzleti kapcsolat megromlani látszik, ráadásul a reklámbüdzsé feletti rendelkezési jogot is elvette az állami tulajdonú társaságoktól, és Lázár János alá központosította a kormány.

Az itt felsorolt tizenhat, a Simkicska-Nyerges-érdekkörhöz tartozóként azonosított (egykori) vezető beosztású tisztviselő háromnegyede, tizenkét személy, ma már nem tölti be azt a pozíciót, amelyre a második Orbán-kormány megalakulását követően kinevezték. Akik a helyükön maradtak – mint Fazekas miniszter vagy Szentpétery Kálmán vezérigazgató –, azok többsége is elvesztette a források fölötti befolyása egy részét vagy egészét.

Mindezek alapján három következtetés adódik:

1- Az elmúlt egy-másfél évben végrehajtott személycserék és átszervezések indirekt módon éppen azt bizonyítják, hogy az uniós és állami források elosztása, illetve a közbeszerzésesekkel kapcsolatos döntések határozottan ennek a csoportnak a befolyása alatt történtek. Nehéz mással indokolni, hogy miért pont ennek a vezetői körnek a többségét távolították el időközben a pozíciójából.

2 – A különböző apparátusok megtisztítása a Simicskához köthető tisztviselőktől jóval a Simicska-Orbán-konfliktus explicitté válása előtt, már 2013 tavaszán elkezdődött.

3 – Mára lényegében vagy levették a tábláról ezeket a tisztviselőket, vagy úgy szervezeték át az írányításuk/ befolyásuk alatt álló szervezeteket, hogy a „kihelyezhető” források tekintetében önálló döntési kompetenciájuk nem maradt. Mára a „csisztka”, az apparátusok megtisztítása nagyjából befejeződött.

Becker András

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt!

Best of 2014

Miből telik Orbán Ráhelnek 15 millió forintos tandíjra? Meg fogsz döbbenni!

Kinyomoztuk, kinek adta el budai házát Vida Ildikó. Nem fogod elhinni!

Feltérképeztük az Andy Vajna magyar vállalkozásai mögött burjánzó offshore cégbirodalmat

Vadászháza épült Semjénéknek Gánton

Közmunka csak a megfelelő voksért: nyílt szavazás volt Borsodban

Mészáros Lőrinc cége építkezik a kivágott Gellért-hegyi erdő helyén

Akár 600 milliárd forint veszteséget okozhat az Eon földgáz-nagykereskedő megvásárlása

Lázár János 23 millió forintért rendelt csehországi fácánvadászatot