A Nemzeti Együttműködés Rendszere: Kik ejtették foglyul a magyar államot?

statecapture4

A most közreadott névsorral arra vállalkozunk, hogy bemutassuk: egyes állami tisztviselők illetve állami vállalatok vezetői mikor és milyen minőségben álltak kapcsolatban azokkal a cég- és érdekcsoportokkal, amelyek ügyeiben a magyar állam képviseletében most szabályozási, döntési, ellenőrzési jogosultságaik vannak. Négy csoportot azonosítottunk, akik számos felsővezetőt delegáltak az állami szférába a 2010-es kormányváltás óta.

A bevezető átugrása

Bankárok és bizományosok: az MFB-BÁV-csoport

Útépítők és követeléskezelők: a Betonút-csoport

Médiavásárlók és szerencsejátékosok: a Simicska-csoport

Mezőgazdászok és energetikusok: a szolnoki Nyerges-csoport

A Transparency International (TI) nemzetközi korrupcióellenes szervezet 2012-ben közzétett országjelentése szerint Magyarországon a korrupció minőségileg új szintre lépett: megjelent egy, a hazánk fejlettségi szintjén általában már nem jelentkező probléma, az ún. state capture, a foglyul ejtett állam jelensége. Az állam – vagy a kormány – foglyul ejtéséről akkor beszélhetünk, ha egy adott terület működtetéséért felelős szereplők, törvényhozók illetve állami tisztviselők nem a közjó, hanem bizonyos magánérdekek logikája szerint alakítják a kompetenciájukba tartozó terület szabályozását, így az egyébként formálisan szabályos és legális döntések egyértelműen bizonyos üzleti csoportok érdekeit szolgálják. Az államot foglyul ejtő csoport lehet egy vagy több család, csoport, üzleti vagy ágazati érdekkör. A csoport tagjai ebben az esetben a közvetett befolyásolás, a legális vagy illegális lobbi  helyett akár ténylegesen is elfoglalhatják az államapparátus tevékenységük szempontjából fontos pozícióit, illetve bizalmi embereiket neveztethetik ki ezekre a posztokra.

A TI megállapításaival összhangban, szélesebb körben is általánosnak mondható meggyőződés, hogy a Simicska-Nyerges érdekkör katonái mára vagy megszállták, vagy befolyásuk alá vonták  az államélet szinte összes, számukra fontos posztját, így értelemszerűen jelentős befolyásra tettek szert  az uniós fejlesztési forrásokra és magyar közpénzekre kiírt kisebb-nagyobb pályázatok sorsa fölött is. E vélekedéssel szemben úgy tűnik, hogy – bár valóban számos fontos döntési, illetve döntésközeli pozícióban találunk olyan állami tisztségviselőket akik életútjuk alapján kötődnek a Simicska-Nyerges pároshoz – a képlet ennél kicsit bonyolultabb: a közpénzekért folyó versenyben sikeresen működnek más, szintén a Fideszhez, illetve az első Orbán-kormányhoz köthető csoportok is. A különböző konzorciumi együttműködések vagy az egyes közhatalmi pozíciókba való kinevezésekkel járó formális tulajdon-, illetve pozícióátruházások pedig azt mutatják, hogy ezek a „körön belül”  egymással rivalizáló csoportok adott esetben képesek a hatékony kooperációra is.

A jobboldali gazdasági holdudvarban meghatározó szerepet játszó Töröcskei István nagyvállalkozó-bankár legutóbbi állami kinevezését követően például egyes cégekben korábban meglévő tulajdonrészeit Nyerges Zsolt vette át, vezérigazgatói pozícióját a Töröcskei-birodalom zászlóshajójának számító Pro-Aurum Zrt.-ben pedig Tóth Marianna, Simicska Lajos egyik legrégebbi kádere örökölte. Tovább árnyalja a képet, hogy egyes, az új érában kinevezett állami tisztviselők több érdekcsoporthoz is kötődnek, illetve hogy egyes cégekben, illetve projektekben együtt lépnek föl az egymással egyébként versengő csoportok; ráadásul a végrehajtói szinten nem ritka az átjárás a különböző csoportok között.

A HVG összesítése szerint a száz milliárd forintot meghaladó árbevétel után 14 milliárd forint osztalékot fizettek ki a Simcska-Nyerges cégbirodalom vállalkozásai a tulajdonosoknak csak 2011-es üzleti év eredményeként (Céghajlatváltozás; HVG 2012. 07.07.) A bevétel túlnyomó része a sajtó által elég pontosan dokumentált módon állami és önkormányzati megrendelésekből adódott, vagyis a 14 milliárdos profitot termelő projektek zöme közpénzekből: uniós fejlesztési, illetve magyar állami és önkormányzati költségvetési forrásokból valósult meg. Bizonyos ágazatokban – például az állami vállalatok és szervezetek közterületi hirdetéseinek piacán – olyan mértékű volt e cégek előretörése, hogy a versenytársak lényegében nem is rúghattak labdába. Hasonlóképp az építőiparban is egyedülálló a Közgép-csoport által elnyert közbeszerzések aránya – akár a cég által megpályázott összes projekthez, akár a többi magyar tulajdonú építőipari cég közbeszerzésen elnyert megrendeléseihez viszonyítva.

Bizonyos esetekben jól látszik, hogy a Simicska-Nyerges cégbirodalom körüli pártfogói ténykedés nem merül ki az egyes konkrét pályázatokat támogató manőverekben, hanem azon túlmenően erősen emlékezetet azokra a mechanizmusokra, amelyeket a közgazdasági szakirodalom járadékszerzésként vagy járadékvadászatként ír le.

Járadékvadászatról (rent seeking) akkor beszélünk, ha egyes monopolhelyzetben lévő piaci szereplők az árakat szabályozó-ellenőrző állami hatóságokat befolyásolva extra jövedelemre tesznek szert. Jellemzően például a villamosenergia-szolgáltatói szektorban van esélye a vállalatoknak  a járadékszerzésre. A természetes monopóliumok mellett az állami szabályozás befolyásolásával mesterségesen is létrejöhet monopólium, ami a piaci viszonyok közt elérhetőnél magasabb profitot eredményez az adott vállalatnak. Ehhez persze szükség van a szabályozó-ellenőrző, illetve az adott szolgáltatást vagy árut megvásárló állami szervezet együttműködésének megnyerésére, tehát valamilyen korrupciós mechanizmusra is.

Amikor pedig már egyes piaci szereplők írják vagy íratják a saját működésükre vonatkozó szabályokat, az állam foglyul ejtéséről (state capture) van szó. A vállalat és az állam közti közvetítő szerepét piacgazdaságokban általában lobbisták játsszák – ezzel szemben a mostani magyar helyzet esetében úgy tűnik, hogy az érintett cégekhez, illetve érdekcsoportokhoz kötődő személyek kerülnek nagy számban a legfontosabb szabályozó-döntéshozó-ellenőrző posztokra. Próbáljuk elképzelni például, hogy a Fideszből érkező Domokos László vezette Állami Számvevőszék elmarasztalja a Baji Csaba vezette Magyar villamos Műveket, mert előnytelen szerződést kötött a Simicska-Nyerges cégek valamelyikével.

A Kreatív Online, illetve a Kantar Média összesítéséből az derül ki, hogy az állami szervezetek és vállalatok a kormányváltás óta feltűnő mértékben növelték köztéri reklámköltéseiket, miközben erről a piacról – adott esetben a versenyben való részvétel lehetőségétől is megfosztva – lényegében kiszorultak a Mahír-Publimont komplexummal konkuráló cégek. A kínálat ilyen jellegű mesterséges beszűkítése lényegében monopolhelyzetet teremtett az adott piacon, így a kormányzathoz közel álló vállalkozói csoportnak lehetősége nyílt a járadékszerzésre – a Simicska-birodalom ékköve, a Publimont Kft. 2011-ben kimagasló: 24 százalékot meghaladó árbevételarányos eredményt produkált, azaz a 4,3 milliárd forintos árbevétel 1 milliárd fölötti adózott eredményt hozott.

Hasonlóképp az „állam foglyul ejtésére” utaló jelenség volt megfigyelhető például tavaly a közúti közlekedésről szóló törvény módosításának elfogadásakor. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Közgéptől érkezett helyettes államtitkára, Schváb Zoltán a jogszabály előkészítésekor tevékenyen közreműködött abban, hogy olyan szabályozás szülessen, ami egyértelműen hátrányos helyzetbe hozza a közterületi reklámpiac szereplőinek egy részét – értelemszerűen javítva ezzel a szabályozás által nem érintett Simicska-cégek pozícióját.

Elképzelhető persze, hogy pusztán a nyílt és egyértelmű politikai támogatás is elegendő e cégek helyzetbe hozásához, de valószínűbb, hogy fontos szerepet játszik a cégbirodalom közpénzekkel való kistafírozásában az a kapcsolati háló, amelyik néhány csomópontszerű szervezet és személy körül alakult ki – jelentős részben még az első Orbán-kormány idején.

Ebben az időben a Fidesz hátországát jelentő cégek jövedelemhez juttatását első sorban a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) keresztül történő autópályaépítés-finanszírozás révén oldották meg, de kulcsszerep jutott az akkori MFB-nek a privatizációs manőverekben is. Nem alaptalan feltételezés, hogy az a tulajdonosi és végrehajtói kör, amelyik fontos bizalmi pozíciókba jutva döntő szerepet játszott az akkori „eredeti tőkefelhalmozásban” és ennek részeként a Fidesz-közelinek tartott médiabirodalom felépítésében is, ma hasonló funkciót tölt be az államigazgatás, illetve az állami források és vagyon hasznosításának különböző színterein. Sőt mi több, egyik-másik szereplő ugyanabban a pozícióban teszi a dolgát ma is, mint három kormányzati ciklussal ezelőtt.

Ábránkon a különféle érdekcsoportokhoz kötődő személyek állami és önkormányzati intézményekben (minisztériumokban, önkormányzatokban, hatóságokban), illetve a köztulajdonban levő cégekben betöltött pozíciójának aránya látható.

Bankárok és bizományosok: az MFB-BÁV-csoport

Részben a funkció, részben az intézményt irányító személyek miatt az egyik meghatározó érdekcsoportnak tehát az egykori MFB Zrt.-hez, illetve az MFB közreműködésével a  Töröcskei-Simicska tulajdonosi körhöz került BÁV Zrt.-hez  kötődő szereplők csoportját tekintjük, ez az MFB-BÁV-csoport. Az MFB  akkori (1998-2002) vezetői közt ott találjuk az intézmény mai elnök-vezérigazgatóját, Baranyay Lászlót, valamint az elmúlt egy évben több milliárdos nagyságrendű állami megrendelést szerző I.M.G. Kft. vezetőjét,  Patonai Pétert.

Patonai cégének egyik legnagyobb megrendelője az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. – ennek vezérigazgatója, Szentpétery Kálmán 1999 óta vezette a BÁV-ot, amelynek igazgatóságába akkor került be az MFB akkori és mostani igazgatósági tagja, Várady György. Az akkori MFB és a mostani MFB vezetői közt ott találjuk Orosz Ferencet, aki júniusig a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. első embere volt, Vér Ivánt, aki szintén befolyásos „utas” vezető, Nánásy Csabát, a Vegyépszer körüli cégek egyik kulcsfiguráját, vagy a közismert és méltán népszerű fejlesztési minisztert, Németh Lászlónét – igaz, Baranyay László akkori elnöki főtanácsadója, a vele mindmáig bizalmas viszonyban álló Simicska Lajos azóta nem vállalt állami pozíciót.

Baranyay László 2010 júniusa óta újra az MFB Zrt. vezérigazgatója. Az MFB igazgatóságának – akárcsak az első Orbán-kormány idején –  újra tagja Orosz Ferenc, Vér Iván vagy a Vegyépszer körüli cégekben is gyakran felbukkanó Várady György. Az akkori alkalmazottak közül Németh Lászlóné miniszterként formálisan immár Baranyaynak is főnöke. Az akkori MFB-n keresztül több száz milliárd forint közpénz jutott autópálya-építő cégekhez, illetve bizonyos privatizációs manőverekben volt a szervezetnek kiemelkedően fontos szerepe az állami tulajdonú banknak. Ma a magyar állam nevében az MFB gyakorolja a tulajdonosi jogokat az összes nagyobb infrastruktárális beruházással és forráskihelyezéssel kapcsolatos tevékenységet végző állami vállalatnál a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-től Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-ig, de az MFB szervezetéhez tartozik a Magyar Turizmus Zrt.-től a Diákhitel Központ Zrt.-ig több tucatnyi különböző egyéb állami vállalat is.

>>> K-Monitor: Baranyay László

Búza Éva jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felügyelő bizottsági tagja, a MAG Zrt. felügyelőbizottsági tagja és a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgató-helyettese. Volt Bibó-kollégista. Az első Orbán-kormány idején a Magyar Fejlesztési Bank Rt. ügyvezető igazgatója, vezető jogtanácsosa, később üzleti vezérigazgató-helyettese, majd elnök-vezérigazgatója volt. Ez utóbbi pozíciójában Baranyay László váltotta, ő pedig a később csúfos véget ért Magyar Posta Tetra Rt. vezérigazgatója lett. Később az MNB-nél, illetve a MÁV-nál dolgozott.

>>> K-Monitor: Búza Éva

Ilenczfalvi-Szász Gábor a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. felügyelő bizottságának tagja és a  sokmilliárdnyi fejlesztési forrás fölött diszponáló Regionális Fejlesztési Holding Zrt. vezérigazgatója. 2002-től 2010 áprilisáig a BÁV Zrt. felügyelőbizottsági tagja volt.

Nánásy Csaba a Szerencsejáték Zrt. igazgartóságának tagja, Baranyay Lászlóval, Kollár K. Attilával és Szentpétery Kálmán elnök-vezérigazgatóval ül ebben a testületben. Keveset szerepel, mégis az egyik kulcsfigurája az első Orbán-kormány idején az MFB-BÁV-Vegyépszer körül kialakult csoportnak – a neve szinte minden fontosabb ügynél fölbukkan. Felügyelő bizottsági tag volt 2001-től a Főtaxinál, valamint a 2001-től BÁV-tulajdonú, majd Nagy Elek testvére, Sárkány Nagy Erzsébet érdekeltségébe tartozó Metal-Art Zrt.-nél, valamint a Vegyépszer-csoporthoz tartozó Virex Vagyonkezelő Kft.-nél. Vezérigazgató volt az egykor az Inforg Rt. tulajdonában álló Pro-Cash Vagyonkezelő Zrt.-nél, és közvetetten kapcsolódik a jobboldali médiakonglomerátumhoz is.

>>> K-Monitor: Nánásy Csaba

Németh Lászlóné a Nemzeti fejlesztési Minisztérium minisztere. 1999- 2001 között a Patonai Péter és Baranyay László vezette Magyar Fejlesztési Bankban dolgozott, majd az Állami Autópálya-kezelő Rt. igazgatósági tagja volt. 2001-2002-ben igazgatósági tagja volt a botrányos véget ért Magyar Posta Tetra Rt.-nek, melynek Kalmár István volt a vezérigazgatója. Ugyanebben az időszakban a Defend Security Vagyonvédelmi Kft. felügyelőbizottságában is tag volt. 2000-2002-ben az ELMIB Rt. igazgatóságának is tagja – ugyanekkor felügyelőbizottsági tag itt Böröcz István, az MTVA jelenlegi elnöke. Miniszterré történt kinevezése előtt az ismét Baranyay László által irányított MFB-ben dolgozott vezérigazgató-helyettesként.

>>> K-Monitor: Németh Lászlóné

Orosz Ferenc a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 2012 júliusában lemondott vezérigazgatója volt. 1998 októberétől igazgatósági tagja volt az MFB-nek és a BÁV-nak is, 2003-tól a Vegyépszer-tulajdonos Nagy Elek cégében, a ProCash Rt.-ben is hasonló tisztséget töltött be.

Szentpétery Kálmán a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója. Saját közlése szerint mindig kívül állt a politikán, ehhez képest azonban 1999 óta ott találjuk nem csak a botrányos körülmények között a Simicska-Töröcskei érdekkörbe került BÁV Zrt. vezetésében, de a Főtaxi Zrt., illetve a Metal-Art Zrt, vezetőségében is. Kinevezése óta a Szerencsejáték Zrt. révén milliárdos nagyságrendű megrendelésekhez jutott a Simicska Lajos érdekkörébe tartozó HungIster Zrt. és Publimont Zrt., valamint a Patonai Péter tulajdonolta I.M.G. Kft. egyaránt.

Töröcskei István az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatója, a Fideszhez köthető cégügyletek és hálózatok egyik csomóponti figurája a különböző cégekben meglévő vagy volt tulajdonrészei és vezető tisztségei révén. A Nyergesék révén elhíresült Budai Malomipari Kft.-től a Vegyépszer-cégeken és a HírTv Zrt.-n át a CIG Pannónia Zrt.-ig és a Simicska házaspár tulajdonában lévő, idén 1,7 milliárd osztalékot fizető Neo-Met Kft.-ig tart a sor. Rendkívül kiterjedt kapcsolatrendszerrel bír, a Simicska-féle ProAurum Zrt.-ben állami kinevezéséig vezérigazgató is volt, tulajdonrészét Nyerges Zsolt, ottani pozícióját a több Simicska-céget is vezető Tóth Mariann örökölte. A ProAurum számos, ebbe az érdekkörbe tartozó cégben tulajdonos, így a Közgépben is. Töröcskei jelenleg az MVM-tagvállalat MAVIR igazgatótanácsi tagsága mellett a szintén energetikai profilú PannErgy Nyrt.-ben is igazgatósági tag.

>>> K-Monitor: Töröcskei István

Várady György az MFB igazgatóságának tagja, Baranyay szűkebb köréhez tartozik. 1998-tól is hasonló tisztséget töltött be, egyébként igazi jolly joker, hiszen nevét éppúgy megtalálhatjuk a BÁV Zrt., a Töröcskei-féle ProAurum Zrt., vagy a Simicska-féle ProA és ProB Kft.-ben, mint a céghálózatban vagyonkezelői szerepet betöltő Neo-Met Kft.-ben, de vezető tisztviselő az állami hitelgarancia-vállalatban, a Garantiqa Zrt.-ben is.

Vér Iván a KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. vezetője, az MFB igazgatóságának tagja. A KIKSZ az uniós finaszírozású közúti közlekedési fejlesztési projektek tervezésében és ellenőrzésében kulcsszerepet játszó szervezet. Vér a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. első vezérigazgatója volt – abban az időszakban, amikor autópálya-építésben egyeduralkodó volt a Magyar Autópályaépítő Konzorcium. 1998-2002 között az MFB igazgatóságának is tagja volt.

>>> K-Monitor: Vér Iván

Vouszka Péter az Állami Autópályakezelő Zrt. felügyelőbizottságának elnöke, a Magyar Közút Zrt. felügyelőbizottságának tagja. 2004-től 2009-ig, a Vegyépszer Zrt. ”másodvirágzása” idején a társaság felügyelőbizottságának tagja volt.

Útépítők és követeléskezelők: a Betonút-csoport

Az új rend szerinti pénzosztási mechanizmusnak vannak más, kevésbé látható nyertesei is: így például a Közgép Zrt. által két év alatt elnyert 200 milliárd forintnyi közbeszerzés mellett elkerülte a sajtó figyelmét, hogy tavaly azok a konzorciumok, melyeknek tagja volt az EuroAszfalt Kft. is, csak a burkolatfelújítási tendereken 75 milliárd forintnyi állami megrendeléshez jutottak. Az EuroAszfalt Kft. tulajdonosa a Dunaholding Rt. botrányai óta közismert Dunai György, ő a tulajdonosa a PannonAszfalt Kft.-nek és a  Betonút Zrt.-nek is. Az Állami Autópályakezelő Zrt. (ÁAK) jelenlegi irányítói közül hárman is nemrég még Dunai különböző útépítő cégeinek vezető beosztású tisztségviselői voltak: az ÁAK jelenlegi vezérigazgatója, Bakó Attila egészen 2010 tavaszáig, Horváth Gergely Domonkos, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) vezérigazgatója pedig négy éve még a Betonút Zrt. vezérigazgatójaként tevékenykedett. Ezen tisztségviselőket a Betonút-csoportként azonosítottuk. Különös módon szintén az EuroAszfalttól érkezett Suhaji Tamás, aki 2010 júliusa óta a Magyar Követeléskezelő Zrt. ügyvezető igazgatója. A Betonút a Vegyépszerrel párban alkotta azt a Magyar Autópályaépítő Konzorciumot, amelyik a Hídépítő Zrt.-vel kiegészülve 1998 és 2002 között 300 milliárd forintot meghaladó értékű közbeszerzéses munkákhoz jutott.

Bakó Attila az Állami Autópálya Kezelő Zrt. vezérigazgatója; 2010. március 31-ig a Betonút Zrt. aláírásra jogosult vezető tisztségviselője, egy időben vezérigazgatója volt.

Horváth Gergely Domonkos: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója. Korábban több vezető beosztást is betöltött, 2007-2008-ban a Dunai György érdekeltségébe tartozó Betonút Zrt. vezérigazgatója volt, ebben a tisztségében Sári Attila váltotta.

>>> K-Monitor: Horváth Gergely (Betonút)

Mihályi Máté az Állami Autópálya Kezelő Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese. 2010. március végéig a Betonút Zrt. aláírásra jogosult munkavállalója volt.

Sári Attila az Állami Autópályakezelő Zrt. felügyelőbizottsági tagja, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. felügyelő bizottságának elnöke. 2004-től 2009 szeptemberéig a Betonút Zrt. alkalmazottja, az utolsó évben vezérigazgatója, 2010. áprilisáig a Közgép többségi tulajdonába került, a csongrádi Tisza-gát felújításának botrányos közbeszerzésén most konzorciumban nyertes Kötiviép’B Kft. felügyelő bizottsági tagja volt.

Suhaji Tamás: A Magyar Követeléskezelő Zrt. ügyvezető igazgatója. Kinevezését megelőzően, 2009-2010-ben az Euroaszfalt Kft. aláírásra jogosult munkavállalója. Az EuroAszfaltnak most fizetési nehézségei vanak, felszámolási eljárást is kezdeményeztek ellene. Az MKK Zrt. egyebek mellett követelésfelvásárlással, illetve faktorálással foglalkozik.

Médiavásárlók és szerencsejátékosok: a Simicska-csoport

Simicska Lajos egykori APEH-elnök reklám- és médiacégeinek valószínűtlen mértékű térhódítása közismert, ezért külön csoportként kezeljük azokat, akik Simicska valamelyik cégénél dolgoztak, és most az államszervezet valamelyik területén tevékenykednek, ez a Simicska-csoport. Vida Ildikó jelenlegi NAV-elnök Simicska cégbirodalmából érkezett Simicska helyettesének az adóhatósághoz az első Orbán-kormány idején, majd a 2002-2010 közötti szocialista kormányzatokat szintén Mahír-alkalmazottként vészelte át. Szentpétery Kálmán egyenest a BÁV Zrt. vezérigazgatói székéből ült át a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatói székébe  – 2011 óta az állami szerencsejáték-monopólium szinte összes közterületi hirdetése a Publimont felületein jelenik meg. De szintén Simicska-cégtől került a közmédia élére Fazekas Csaba, majd fél után oda is tért vissza.

Fazekas Csaba a kormányváltás után Simicska Lajos műsorgyártó cége, a Szerencsejáték Zrt.-vel összefonódott HungIster Zrt. vezérigazgatói székéből ült át fél évre a közmédiarendszert finanszírozó MTVA vezérigazgatói székébe; e pozíciójában 2011 márciusában a Kalmár István helyetteseként a Magyar Posta zavaros ügyeiben annak idején kétes hírnevet szerzett Böröcz István váltotta. A HungIster Zrt. azóta is házi beszállítója az MTVA-nak.

>>> K-Monitor: Fazekas Csaba

Győri Tibor „Orbán Viktor személye körüli államtitkár” – 2010 óta tanácsadó, 2012 júniusa óta államtitkári rangban ad tanácsot, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is az irányítása alá tartozik. Az ELTE jogi karán tanult, Bibó-kollégista, Vida Ildikó évfolyamtársa. 1995-1998 között a B-Reklám Kft. ügyvezetője, ekkor lett a cégben tulajdonos Simicska Lajos. Győri 1995-2003 között a Mahír Zrt. vezérigazgatója; 2006-2010 között a Nézőpont Intézet vezérigazgatója. Felesége, dr. Győriné dr. Maurer Amália polgári szakos bíró a Fővárosi Ítélőtáblán, és tagja volt annak a tanácsnak, amelyik jogerős ítéletet hozott a Szárhegy-dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. által az Élet és Irodalom hetilap szerkesztősége ellen indított sajtó-helyreigazítási perben. Sajtóhírek szerint Győri feladata volt 2006-tól az önkormányzatok gazdálkodásának felügyelete, illetve olyan elszámoltatási ügyek figyelemmel követése, amelyek vizsgálata fideszes érintettséget tárt volna fel.

>>> K-Monitor: Győri Tibor

Horváth Lajos a Magyar Követeléskezelő Zrt. és a Magyar Turizmus Zrt. felügyelő bizottságának elnöke, ez utóbbi állami cég is százmilliós nagyságrendben hirdet Simicska közterületi reklámfelületein. 2001-2002-ben az egyik legértékesebb Simicska-Töröcskei szerzemény, az ekkortájt privatizált Metal-Art Zrt. igazgatósági tagja volt.

Kollár K. Attila a Szerencsejáték Zrt. igazgatósági tagja; Simicska Lajossal való üzleti kapcsolata  a Fidesz-MDF székházügyig visszavezethető. Az MDF gazdasági igazgatója már 1992 áprilisától helyet kapott a Simicska, illetve Varga Tamás és Kövér Szilárd (Kövér László mai házelnök testvére) által alapított Quality Invest Rt. felügyelőbizottságában. Simicskával együtt igazgatósági tag volt a MAHIR Magyar Hirdető Rt.-ben, illetve 1995-ben rövid ideig tagja volt a Simicska résztulajdonában álló B-Reklám Kft.-nek is. 2002 elején állami vállalatok, a Hungexpo mellett a Magyar Fejlesztési Bank és a Szerencsejáték Rt. egyik leányvállalata által létrehozott Hungexpo Reklám Marketingkommunikációs Rt. igazgatóságában is helyet kapott.

>>> K-Monitor: Kollár K. Attila

Kalmár István: a NAV informatikáért felelős elnökhelyettese, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke. 1998 és 2000 között Simicska Lajos jobbkezeként már betöltötte ezt a pozíciót, később a Magyar Posta elnök-vezérigazgatója volt. Vezetői tevékenysége nyomán elsősorban a Defend Kft.-vel kötött szerződéseket, illetve a Tetra-rendszer sokmilliárdos kudarcát hányták a szemére. A Defend Kft.-ben épp a Magyar Posta révén lett anno felügyelőbizottsági tag Németh Lászlóné jelenlegi fejlesztési miniszter.

>>> K-Monitor: Kalmár István

Vida Ildikó a NAV elnöke. Az első Orbán-kormány idején APEH-elnöknek kinevezett Simicska Lajos vette maga mellé helyettesnek az egykori Bibó-kollégista Vida Ildikót, több Mahir-leányvállalat volt vezetőjét. A kormányváltás után visszatért a Mahír cégcsoporthoz, onnan került  2010-ben az adóhatóság élére.

>>> K-Monitor: Vida Ildikó

Mezőgazdászok és energetikusok: a szolnoki Nyerges-csoport

Közismert, hogy erős az összefonódás Simicska Lajos és Nyerges Zsolt cégei között, és az állami szervezetek élén amúgy is találunk jó néhány kettős kötődésű vezetőt: Baji Csaba, az MVM vezérigazgatója vagy Szentpétery Kálmán, a Szerencsejáték Zrt vezérigazgatója, illetve maga Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter is ilyen többes kötődésű szereplő. Ugyanakkor van egy olyan kör is, amelyik egyértelműen Nyerges Zsolthoz és Szolnokhoz kötődik. Többek között Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és államtitkára, Búsi Lajos, Hegmanné Nemes Sára, az NFM államtitkára és Petykó Zoltán, az NFÜ elnöke alkotják a szolnoki csoportot. Az egyszerűség kedvéért mi most egyetlen halmaznak tekintettük a Nyerges Zsolt cégeihez köthető tisztviselőket és a Nyergeshez Szolnokon keresztül kötődők csoportját.

Baji Csaba a Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója. A Közgép energiaipari cégének vezetői székéből ült át az MVM vezérigazgatói székébe. Pályafutását az adóhatóság revizoraként kezdte Szolnokon. A szolnoki csoport egyik meghatározó cégének, az Axon Vagyonkezelő Rt.-nek volt később felügyelőbizottsági elnöke. E társaság igazgatóságának a mai napig tagja a Hídépítő-cégek tulajdonosa, Apáthy Endre: a Betonút és a Vegyépszer mellett a 2000-ben meglóduló autópálya-építés nagy nyertese a Hídépítő volt. Az első Orbán-kormány idején Baji a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója volt. Nyerges Zsolt (és 2005-ig Petykó Zoltán) a tulajdonosa annak az Arno’99 Zrt.-nek, amelyik korábban  az E-OS Energiakereskedő Zrt-t tulajdonosa volt; a mostani tulajdonos a Közgép Zrt. 2008 és 2010 között Baji az E-OS Energiakereskedő igazgatósági tagja volt. Az E-OS cégekkel a Közgép tulajdonosai bevallottan is az energiakereskedelem és a megújuló energia piacára próbálnak betörni. Talán ez a magyarázata annak a különös ténynek, hogy a magyar villamosenergia-ipari szabályozásban kulcsszerepet játszó MVM-tagvállalat, a MAVIR Zrt. igazgatóságában ott találjuk Töröcskei Istvánt és az első fideszes cégvásárlásokban elhíresült idősebb Stumpf testvért, Jánost. A MAVIR felügyelőbizottságát pedig Nyerges régi megbízható üzlettársa, Petykó Zoltán vezeti.

>>> K-Monitor: Baji Csaba

Bártfai Márton a Concordia Zrt. vezérigazgatója. A Concordia fontos termeltetői, raktározói és finanszírozói szerepet tölt be az agráriumban. Kinevezése előtt Bártfai Márton egyebek mellett a Közgép által tulajdonolt Budai Malomipari Kft. ügyvezetője, illetve 2008-2009-ben a Mezort Zrt. által birtokolt Sárvári Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója volt.

Búsi Lajos a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára. 1992 óta hivatásos politikusként a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Fideszben politizál. Kinevezése előtt éppen a megyei közgyűlés alelnöke volt, Nyerges Zsolt személyes ismerőse.

Fazekas Sándor a Vidékfejlesztési Minisztérium minisztere. A karcagi kötődésű miniszter 1987-ben végzett Szegeden a jogi karon, 1990 óta politikusként dolgozik. 2010-ig a Fidesz Jász-Nagykun-Szolnok megyei alelnöke, a megyei közgyűlés tagja, Nyerges Zsolt személyes ismerőse. Kisebb botrányt kavart, hogy az általa vezetett minisztérium költségvetési gazdálkodási főosztályának élére Nyerges régi üzlettársa, Petykó Zoltán lányát, a szinte pályakezdő Petykó Adriennt nevezte ki.

>>> K-Monitor: Fazekas Sándor

Gajdos Róbert a Közbeszerzési Hatóság (korábban Tanács) elnöke. Szegeden egyetemi évfolyamtársa volt a szintén jogász Nyerges Zsoltnak; egyes nem cáfolt sajtóhírek szerint mind a mai napig jó viszonyban vannak.

>>> K-Monitor: Gajdos Róbert

Gopcsa Péter az Országos Villamostávvezeték Zrt. vezérigazgatója. Korábban évtizedekig a Közgép műszaki igazgatójaként dolgozott, majd a Transelektro Ganz Röck Zrt. vezérigazgatója volt. A Ganz Röck csődje óta az OVIT bérli annak eszközeit, és lényegében folytatja a cég eredeti tevékenységét.

>>> K-Monitor: Gopcsa Péter

Hegmanné Nemes Sára a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára. 1988-tól 1993-ig a HECO Ipari és Kereskedelmi Kft.-nél főkönyvelő, 1993 és 1998 között a SÁBA Kereskedelmi Adótanácsadó és Számviteli Betéti Társaságnál cégvezetőként, adószakértőként, majd könyvvizsgálóként dolgozott. 2006-tól Szolnok Megyei Jogú Város alpolgármestere. Hírek szerint fontos szerepe volt az új közbeszerzési törvény kidolgozásában.

>>> K-Monitor: Hegmanné Nemes Sára

Horváth Péter a Magyar Energia Hivatal elnöke. Kinevezése előtt a MOL-nál dolgozott különböző tisztségekben. Nyerges Zsolthoz hasonlóan szolnoki illetőségű, a szolnoki Fidesz elnöke.

Kovács Ákos a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese. Az első Orbán-kormány idején a Vegyépszer tulajdonában levő Mahíd 2000 Rt.-t vezette, 2006-ig ennek vezető tisztviselője volt. Kinevezése előtt a győri Jedlik-hidat építő KSM-2008 konzorciumot vezette. A konzorcium tagjai a Közgép, a Strabag és a Mahíd 2000 Zrt. voltak.

Kovács Pál az NFM klíma- és energiaügyekért felelős államtitkára; 1988-2004 között a Paksi Atomerőműnél volt osztályvezető, a műszaki vezérigazgató-helyettes műszaki titkára, a kapacitásfejlesztési pályázat atomerőművi projektjének vezetője, majd Baji Csaba akkori vezérigazgató műszaki titkára.

>>> K-Monitor: Kovács Pál (NFM)

Kövesdi Zoltán a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) elnöke – 2011. szeptember 30-ig a Közgép Zrt. felügyelő bizottsági tagja volt; 1998-2002 között a szombathelyi városi Fidesz-frakcióban politizált, ezt követően ennek külsős szakértőjeként működött. A Szegedi Egyetem 880 millió forintos napenergia-hasznosítási pályázatán a Közgép által tulajdonolt E-OS Innovatív Zrt. ötödikként végzett, de a KDB megváltoztatta az eredményt, és a négy másik indulót kizárta. Ugyancsak a KDB döntésével nyerte el az E-OS Innovatív Zrt. a 600 milliós költségű újszilvási naperőműves  projektet. A KDB elutasította a Porr jogorvoslati kérelmét a NIF által kiírt 15 milliárd forintos, a váci vasútállomáshoz kapcsolódó felújítási munkák ügyében; így az újabb eljárásban újra indulhat az a konzorcium, amelynek a Közgép is tagja. A 68-as út Marcalit elkerülő szakasz ügyében megintcsak a Közgépnek adott igazat. A KDB döntése nyomán nyerte el a 13 milliárdos záhonyi vasúti projektet az Eurokapu-2011 konzorcium, melynek a Közgép is tagja.

Nyerges Attila végzettségét tekintve állatorvos, egyébként Nyerges Zsolt testvére. Németh Lászlóné kinevezése után került politikai főtanácsadóként a miniszter asszony mellé a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba.

Petykó Zoltán a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnöke; 2011 áprilisáig a Közgép felügyelő bizottságának tagja volt. Nyerges Zsolttal együtt vezette a Nyerges tulajdonában álló, sárvári központú Mezort Zrt.-t, amelynek négy éven át vezérigazgató-helyettese volt. 2002-től 2004-ig Nyerges Zsolttal közösen birtokolták az Anro’99 Zrt-t is. Lánya, Petykó Adrienn a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője.

>>> K-Monitor: Petykó Zoltán

Schváb Zoltán a Nemzeti fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára; 2005-2006 között a Közgép Gép és Fémszerkezetgyártó Zrt. főépítésvezetője, 2006-tól főmérnöke. 2006-ban a MÁV-Hajdú Vasútépítő Kft. műszaki igazgatója, majd 2007-2010 között a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. építési és tervezési igazgatója, 2008-tól építési, tervezési és vasúti igazgatója.

>>> K-Monitor: Schváb Zoltán

Tiborcz Péter 2006 és 2010 között a Fidesz Fejér megyei elnöke, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai tanácsadója. Testvére, Tiborcz István a Közgép által tulajdonolt E-OS Innovatív Zrt. egyik alapítója és jelenleg is igazgatója. A család a Fejér megyei állami földbérlet-pályázatok egyik nagy nyertese.

>>> K-Monitor: Tiborcz Péter

A helyzet persze  – épp a döntéshozatali mechanizmusok átláthatatlansága, illetve a politikai és gazdasági hatalom  összefonódása miatt – bonyolultabb annál, mintsemhogy leírható lenne néhány erős, az államszervezet egyes részeit foglyul ejtő csoport uralmaként. Néhány forrásunk szerint a Közgép menetelését lassan két éve kísérő botránysorozat egyébként is arra késztette e furcsa politikai-gazdasági konglomerátum irányítóit, hogy „kicsit vegyenek vissza”: általános meglepetésre az utolsó nagy útépítési projekt, az M43-as autópálya befejező szakaszára kiírt pályázatot nem a Közgépes konzorcium, hanem a Duna Aszfalt Kft. nyerte. Igaz, a győztes vállalkozás is inkább barát, mint ellenég: Esztergomban Meggyes Tamás idején félmilliárdos munkát végeztek épp a Közgéppel konzorciumban, sőt, Szolnokon is dolgozhattak. Tavasszal az atlatszo.hu közreadta azon cégek listáját, amelyeknek hitelkeretet nyitott az MFB: a magántulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek közül a Közgép után a második legnagyobb hitelkeretet éppen a Duna Aszfalt kapta.

A most közreadott névsorral tehát mindössze annyit szerettünk volna bemutatni, hogy egyes állami vezetők illetve állami vállalatok vezetői kinevezésük előtt mikor és milyen kapcsolatban álltak azokkal a cég- és érdekcsoportokkal, amelyek ügyeiben a magyar állam képviseletében most szabályozási, döntési, ellenőrzési jogosultságaik vannak. Ez a lista nyilván bővíthető, és bővíteni is fogjuk. Egyrészt fokozott figyelemmel fogjuk kísérni azt, hogy a listán szereplő állami tisztviselők döntései milyen projekteket és mekkora összegeket érintenek. Másrészt nyilván bővíthető maga a névsor is, ezért arra kérjük olvasóinkat, hogy jelezzék és indokolják az info@atlatszo.hu címen, ha úgy érzik, kihagytunk valakit.

Becker András – Bodoky Tamás

 

  • kismokus

    Ezt nagy érdeklődéssel olvastam! Ugyanilyen nagy érdeklődéssel olvasnám  az antalli érában, és a  Horn- Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai időszakok alatt kialakult kapcsolati rendszereket is !!!! Remélem ezek sem váratnak sokat magukra!!!

    • Biztos Köz

      Jogosnak tűnő kérés, ugyanakkor

      – vannak ebben a listában ám 1995-99 közötti dátumok is – igaz, nem túl sok
      – ha belegondolsz, akik Antall idején elég erősek lehettek ilyen befolyás megszerzésére, ma már nem nagyon aktívak, vagy fordítva: a ma aktívak nagy része tejfelesszájú suhanc volt akkoriban, s csak messziről ugatta a nagyok “játékát”. Volt közülük pár, akinek megtetszett a dolog. Azok viszont ma épp e listában szereplők érdekében ragadják magukhoz a kormányrudat, úgyhogy nem hiányoznak, itt vannak.

      • kismokus

        A helyzet az, hogy valakik mindig ” aktívak” tehát ez olyan szempontból érdekes, hogy az aktivitásuk során törődnek-e valamelyest a 9 millióval is, vagy csupán az egymás közötti leosztás számít. Az ország leltárát nézve ( ami a közösből maradt) ’90 óta szinte csak az utóbbi játékot játszották. Ezért lenne érdekes a ” passzívak” egykori kapcsolatrendszere és a jelenlegi státuszuk is, mert így csak torzó amit látunk, és az is csak töredék.

    • így van. előrebocsátom: tisztában vagyok vele hogy ami fent olvasható az lehetséges vagy valószínű hogy igaz, és a fent elmített nevek biztos vagyok benne, hogy primitív és korrupt posztkommunista embereket takar, de miért érzem úgy hogy sem Bodoky úr, sem Becker nem kapna olyan támogatást, ha az MSZP-s érdekkörökről írna ilyen részletesen?
      a transparency international és a többi szerverezet függetlenségből nálam már rég elégtelenre vizsgázott, nem kellenek ilyen  nevetséges mondtatok már hozzá:

      “A Transparency International (TI) nemzetközi korrupcióellenes szervezet 2012-ben közzétett országjelentése szerint Magyarországon a korrupció minőségileg új szintre lépett”

      új szintre lépett a kormányváltással, nevetséges, szánalmas, eddig minden rendben volt? eddig nem volt olyan korrupt az ország, csak most fokozódott ez.
      eddig is ugyanez volt, lehet hogy pont ugyenezekkel a nevekkel csak ott volt még puch meg leisztinger. a komcsi csányi, meg a komcsi demján, meg a komcsi széles gábor ugyannak a vörös szegfűnek a szirmai, ezek itt eljátsszák a pártharcokat a kis csicskásaikkal, mint orbán és gyurcsány, kapnak hozzá médiasegítséget, színfalak mögött külföldi segítséget, különböző rejtett platformokon, de a lényeg ugyanaz marad. nem változik semmi, nem veszük észre? folyamatosan vitáznaka tévében, gumicsontokat dobnak de semmi se változik hiába változnak a kormányok, folyamatos a megszorítás.

      • pinkpont

         Kedves Péter, szerintem biztosan kapna az is akkora hangot, hogy a szocik és a libsiknek milyen kapcsolataik voltak/vannak, csak most éppen nem ők vannak hatalmon. Ha valamit kritizálunk, akkor az nem jelenti azt, hogy a másikat védjük. Ez tipikus kommunista vonás, amit a fidesz tökélyre fejlesztett, hogy aki nincs velünk, az ellenünk van, vagyis aki ellenünk van az a szocikat és a libsiket támogatja. Kedves Péter, hidd el, hogy sokan vagyunk, akik egyiket sem támogatja, és tisztában vagyunk azzal, hogy a szocik legalább akkora korruptak voltak/vannak, mint a fidesz.
        Csakhát ahogy korábban írtam, azt hittük, hogy éppen ennek az öszödi hazugságnak lesz vége, ehelyébe kaptunk egy kötcsei hazugságot. Ráadásul kezd kibontakozni, hogy egyre nagyobbat. A nemzeti érzést, és a nemzeti érdek képviseletébe bujtatott lopásról van szó. Miután minden magyar áhíthja azt a kormányt, ami a nemzeti érdeket képviseli, így tud a fidesz még mindig szavazatokat és bizalmat szerezni, s közben a tökéletes chipolla jelenet játszódik le előttünk. Olvassátok el a Mario és a varázslót, ha találtok hasonlóságot, akkor gondolkozzatok el egy kicsit saját sorsotokon, sorsunkon.

  • Elképesztő…és ez itt megy, a szemünk előtt. És a magyar még mindig nem tesz semmit…

  • Mindig is így ment,már a kilencvenes évek közepétől70-30 arányban osztottak.Attól függően,hogy ki volt hatalmon úgy maradt több a zsebben,de gondolva a következő ciklusra is az ellenzék prominensei  sem maradtak éhen. Manapság már osztani sem kell,mert a 66% aránnyal mindent visznek.
    Hajrá Magyarország!

  • És ez csak a jéghegy csúcsa….! De végül is kiket csapnak be, aláznak meg napról-napra, lepusztítva
    az országot? Minket, akik szintén magyarok vagyunk! Nem az ország hasznára politizálnak, kötnek
    zsíros üzleteket, használják ki kapcsolataikat. Pedig akkor is jutna Nekik bőven… Nem ismerik fel,
    a köznép nem foglalkozik a “vezetőik” anyagi-politikai jólétével, ha Neki is jól megy a szekér! Így van
    ez más országokban, itt kezdődik az igazi szemfényvesztés.

  • Asszem ezt hívják úgy, hogy PÁRTÁLLAMI MAFFIA!

  • Höltermann Gábor

    A felsorolt figurák “öregebbjeinek” befolyása és hatalma még a népi demokráciában gyökerezik. Már 1989 előtt vezető gazdasági és politikai funkciókat töltöttek be. Valójában ők manipulálják a rendszerváltó politikai osztály ma hatalmon lévő részét, az egész Fidesz-MPSZ konglomerátumot. Ez igazán ázsiai vonás, nemsokára egy szintre kerül az egész ország nekik köszönhetően Azerbajdzsánnal!

    (Na persze nem szabad elfelejteni az utódpárt MaSZoP mögött állt és álló érdekcsoportok korábbi rablásait sem…)

  • Miért kell úgy tettetni, mintha ez csak egy magyarországi probléma volna? Elég szomorú, hogy a Fidesz is ugyanolyan korrupt abban, hogy saját tagjai személyes érdekeltségeit növeli, de mégis jobb mint a hazaáruló szocik meg liberálisok akik meg a globális imperialista polipot táplálnák. A legnagyobb tragédia pont az Magyarországon, hogy a szar Fidesz ellenzékét a magyarországi érdekeket alulásó pártok és szervezetek alkotják. Az ellenzék elhitetné a magyar emberekkel, hogy Amcsiban meg Európa “fejlettebb” államaiban demokrácia van, és hogy ott nincsenek krónikus társadalmi problémák. Amíg az ellenzék nem adja fel mind a magyargyűlöletét, mind a külföldi globál oligarchiákat támogató politikáját, jobb, ha marad a Fidesz, bár őket is magasról leszarom. 

    • pinkpont

       Sajnos nagyon tévedsz. A lopás, a csalás minden értelemben és politikai oldalon bűn. Az emberek többségével most azt hitetik el, hogy a fidesz mindent a nemzetért tesz, még a lopást is. Ha a fidesznyikek lopnak, akkor az a nemzeti burzsoázia megteremtése érdekében vállalt lépés, ha ezt szoci, vagy liberális tette, akkor az lopás, csalás, vagyis jogi értelemben bűntény. Abszurdum, hogy  az emberek képesek ezt a maszlag dumát bevenni, és valóban képesek kettős mércével mérni és ítélni büntetőjog alá tartozó cselekedeteket.

      A szociakat és a libsiket nem azért akartuk leváltani, hogy még nagyobb tolvajbandát kapjunk helyébe. Most azt próbálják a gondolkodás nélküli emberek agyába betömködni, hogy nem baj, hogy lop, csal, hazudik, de legalább magyar. Ez olyan mint a kommunista érák savanyu citrom-narancsa, ami legalább a miénk. De inkább az övék, mert ebből józan gondolkodású ember nem kér. Nekünk is egy életünk van, és elég abból, hogy mostmár nyiltan kilopják az ország pénzét és lassan semmire nem lesz pénz, pedig az állami adóelvonás egyre erősebb, a megfélemlítés egyre nagyobb méreteket ölt.

      • Nem tudom mire válaszoltál, mert a Fideszt nem védem. Egyetértek, hogy a mafiapolitika bűntény bárki is csinálja. De az ellenzékben semmi hajlandóság nincs a globális imperialista nagyhatalmakkal szembeni ellenállásra. Sőt, úgy tűnik, mintha ezt támogatnák. Márpedig ez hazaárulás. Az IMF például köztudottan egy gloobál mafia, mégis az ellenzék támogatja a velük való együttműködést. Magyarországon, mint legtöbb helyen a világon, a pártrendszertől már nem lehet megoldást várni. 

  • Arról nem is beszélve, hogy csak úgy lehet hozzászólni a cikkhez, ha intrúzív jogokat adunk nektek a személyes csatornáinkhoz, hozzáférhetőséget személyes adatainkhoz, Google esetében még azt sem tudjuk milyen információkhoz juttatunk titeket. Hajrá az amcsi féle “demokrácia”!!

  • pinkpont

     És hol van a bankár csoport? Arról is kellene írni, mert ott is van biztos egy szép láncolat.

  • pinkpont

    Hol van a bankár csoport, mert itt csak érintőlegesen szerepel. szóval jó lenne ezt a láncolatot is felkutatni

  • Istvan Kovacs

    Tisztelt Szerkesztőség!
     
    Ajánlom figyelmükbe ezt a linket.
     
    http://www.1989.mti.hu/Pages/News.aspx?date=19890416&ni=138890&ty=1
     
    Ami érdekes ebben, hogy 3 ember haláláért a bíróság 2 év fölfüggesztett börtönbüntetést szabott ki, melyet kettő hónap(!) után amnesztia miatt töröltek.
    Nyilván a bíróság ítélethirdetéskor pontosan tudta, hogy amnesztia jön és a fölfüggesztett büntetéseket törölni fogják.
    Kettő hónap leteltével Gajdos úr a jogositványát is visszakapta.
     
    Üdvözlettel:
    Kovács István

  • lényeglátó

    „ A törvényről

     

    A törvény olyan, mint a pókháló, amely megfogja a kisebb állatokat, a
    nagyobbak azonban átjutnak rajta. A dongó beléje jutva széttépi, s kirepül
    belőle, a kis légy azonban fennakad benne.” Görög mondás.

     

    „hol a bűnözők a törvényhozásban ülnek, soha törvény elé nem kerülnek!”
    Bölcsességek könyve!

  • lényeglátó

    Útmutató kezdő helyeslőknek

    A helyeslésben senkit nem fog megakadályozni a Harmadik
    Birodalom, vagy valamilyen más hasonló rendszer. Helyeslési szükségleteit
    mindenki szabadon elégítheti ki – az új emberi jogok kinyilatkoztatásának
    legfontosabb pontja, amit kellő örömmel kell üdvözölni. Most lényegesen
    nehezebb feladat a helyeslés – tehát az ember utóvégre nem válogathat abban,
    hogy mit helyesel szívesen és mit nem. A helyeslés tudományának első és
    legfontosabb szabálya, mindig csak azt helyeseljük, ami van. A szerény ember
    azt helyesli, ami éppen kéznél van. Egy új társadalmi rend megszületése helyett
    csak egy új szükségrendelet van kéznél, akkor azt helyesli odaadóan.

    Egy kis érzékelés ügyességgel, mindenki elsajátíthatja a
    helyeslés technikáját. Pár heti szorgalmas gyakorlás után a legnehezebb
    felfogású entelektüell is folyékonyan helyesel.

    Használható a kizárásos módszer is: rámutatni párt és
    politikai megoldás hibáira, nem rámutatni a szóban forgó megoldáshibáira, és
    ezzel bebizonyítani, hogy ez az egyedüli helyes és kívánatos. 1933! Bálint György