Bezárás
Cikkek

Otthon ápolásért nem jár munkabér

Aki otthon ápolja súlyosan fogyatékos, tartósan beteg hozzátartozóját, nem tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon, és nem él meg a nettó 48 ezres kiemelt ápolási díjból sem. Erre hivatkozva kérték a minimálbér bevezetését, amit az EMMI munkajogi és adminisztrációs problémákra hivatkozva vetett el.  

A Magyarországon élő súlyosan, halmozottan fogyatékos emberek sorsa a családjukon vagy az állami ellátáson múlik. A 12 ezres tömegben négyezren voltak a 18 évnél fiatalabbak egy tíz évvel ezelőtti felmérés szerint. A családok segélyt kapnak az államtól hozzátartozóik ellátására: fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személyek gondozása után járó ápolási díjat 17 571 fő vette igénybe 2012-ben. Sokan vannak azonban, akiket a családjuk nem ápol: a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában levő, fogyatékos személyeket ellátó 202 intézményben idén áprilisi adatok szerint összesen 12 294 személy volt, közülük 692 kiskorú.

A főigazgatóságnak (érthetetlen módonB.L.) – nincsen adata arról, hány közülük a súlyosan illetve a  súlyosan  és halmozottan fogyatékos felnőtt és gyerek. A másik oldalon szintén információhiány van, nincs arra vonatkozó országos felmérés, hány súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermeket ápolnak otthon a szüleik. Az érintett szülőktől érkező tájékoztatás alapján többen vannak, mint az otthonban lakók, számukat ezer főre tehetjük.

A családok gyermekeik ápolásával állami feladatot végeznek el saját erőforrásaik felhasználásával, melynek anyagi feltételeit egyre kevésbé képesek előteremteni, ezért tavaly decemberben petícióval fordultak az Emberi Erőforrások Minisztériumához (EMMI), melyben minimálbért kértek munkájukért. Saját tapasztalataikra és egy kutatásra hivatkoznak, mely szerint Magyarországon a halmozottan sérült gyereket nevelő családok 72 százaléka létminimum alatt él („Jelentés a súlyosan-halmozott fogyatékos embereket nevelő családok életkörülményeiről”, 2004).

Az érintettek kevésnek tartják az emelt összegű és a kiemelt ápolási díj bruttó 44 250 és 53 100 Ft-ját, ami szerintük nem változtat jelentősen a gyerekeiket és felnőtt hozzátartozóikat ápoló családok helyzetén. A minisztérium arra hivatkozik, hogy a támogatási rendszer fejlesztése érdekében idén január 1-től létrejött és igényelhető a kiemelt ápolási díj, és nőtt az emelt összegű ápolási díj összege. Így a szocialista kormányzás idején elérhető legmagasabb támogatáshoz képest több mint 20 ezer forinttal marad több a súlyos fogyatékossággal élők családjainál – érveltek, és ebben van igazság, mert a segély 2005-ben 24 700 forint volt, és 2012-ben is csak 29 500 Ft-ot fizetett.

A családok szerint is jelentős az emelés, még sincs arányban a súlyosan fogyatékos gyermekek gondozása és fejlesztése során felmerülő kiadásaikkal. A súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermeküket ápolók a jelenlegi legmagasabb összegű kiemelt ápolási díjat kapják, ami nettó 47 790 Ft (ennyi marad az 53 100 Ft-ból a nyugdíjjárulék levonása után), míg esetükben a 2013-ban kapott – szintén a legmagasabb összegnek számító – emelt összegű ápolási díj 33 520 Ft volt.

Az EMMI megkeresésünkre kifejtette, hogy az ország gazdasági helyzete az ápolási díj ilyen emelést tette lehetővé.

„Sajnáljuk, hogy az elmúlt négy évben kétszer is tüntettek azok, akik a szocialista kormányok alatt egyszer sem, noha a szocialista kormányok ilyen mértékben egyszer sem növelték az ápolási díjat” – írták.

A tüntetés szervezői érdeklődésünkre elmondták, hogy a demonstráció nem kifejezetten az EMMI ellen szólt, hanem része annak a rendszerváltás óta tartó folyamatos civil kezdeményezésnek, mely az ápolási díjat minimálbérre emelné. Májusi figyelemfelhívó rendezvényükre egy érintett politikus sem jött ki az EMMI részéről a Parlament elé, pedig a Fidesz korábban támogatta törekvéseiket. Mátrai Márta, a Fidesz országgyűlési képviselője 2004-ben azt kérte az országgyűlésben, hogy vegyék napirendre az ápolási díj minimálbérré alakítását, amit pártja ellenzéki pozícióban több alkalommal is támogatott, csak kormányra jutásuk után nem.

Nem jár minimálbér

Az ápolást leggyakoribb esetben az édesanyák végzik.

„Mi nem segélyt, vagy támogatást kérünk! A súlyos betegek és fogyatékosok gondozása napi 24 órás munka, valódi munkabér járna érte” – írták petíciójukban.

Kérik, hogy a súlyosan, halmozottan sérültek után járó ápolási díj összege egyezzen meg a mindenkori minimálbérével, azonos járulékok terheljék. Kérésükre Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár elutasító választ adott: az EMMI a Nemzetgazdasági Minisztériummal együttműködve megvizsgálta az ápolási díj foglalkoztatási jogviszonnyá alakításának lehetőségét, de nem találtak megoldást. Az EMMI tájékoztatása szerint a minisztérium megvizsgálta az ápolási díj foglalkoztatási jogviszonnyá alakításának lehetőségét, ami leginkább a nevelőszülőihez hasonlóan speciális jogviszonyt jelenthetne azzal a fő különbséggel, hogy a nevelőszülő az állami gondozásban lévő gyermek nevelését végzi, az ápolási jogviszony pedig a családi kötelezettség teljesülését foglalja jogi, foglalkoztatási keretbe. Mivel ez szerintük több – például munkajogi és adminisztrációs – problémát is felvet, az ápolási díj foglalkoztatási jogviszonnyá alakítását elvetik. Álláspontjuk szerint az ápolási díj hivatott pótolni a hozzátartozójukat ápolók kiesett jövedelmét.

A megkerülhetetlen ápolási díj

Jelen állás szerint a családoknak az ápolási díjból kell megélniük, mivel emellett GYES-re nem jogosultak, és magasabb összege miatt az előbbit érdemes választaniuk. A GYES mindenkinek egyaránt 28 500 Ft; a sérült gyerek jogán kihúzható annak 10 éves koráig, vagyis az egyik szülő 24 órában ápolhat, gondozhat ezért az összegért. A GYES vagy az ápolási díj mellé a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 Ft-os, magasabb összegű családi pótlék jár. Arra is van példa, hogy egy családban több ápolást igénylő, tartósan beteg gyermek él, de ebben az esetben is csak egy ápolási díjat kap a szülő.

Az ápolási díj folyósításának időtartama alatt nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, 10% nyugdíjjárulékot vonnak, ám a várható nyugdíj nagyon csekély. Ha a szülő megbetegszik, és nem képes ellátni a gyerekét, akkor megszűnik az ápolási díja, táppénzt nem kap. Az ápolási díjban részesülő személy csupán az ellátás megszűnésétől számított 45 napig jogosult az egészségügyi szolgáltatásra. Domán Zoltán, a Halmozottan Sérültek Heves Megyei Szülőszövetségének elnöke szerint a beteg gyermek esetlegesen bekövetkezett halála után a társadalom nem tesz semmit a szülők rehabilitációjáért, akik több évtizedes ápolás után jövedelem nélkül maradnak; az ápolási díj megszűntével nem részesülnek az álláskeresők támogatásában és keresetpótló juttatásban sem.

A petíció egyik aláírója, Csordás Anett, a Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület elnöke érdeklődésünkre arról számolt be, hogy Romániában az önkormányzatok alkalmazzák a szülőket súlyos fogyatékossággal élő gyerekeik ápoló asszisztenseként, és megkapják a minimálbért. Mint megtudtuk, ez az összeg átszámítva kb. annyi, mint a magyarországi kiemelt ápolási díj, bár Romániában rosszabbak a kereseti viszonyok. Egy bizottság dönti el, hogy az 5 kategória közül melyik súlyossági fok érvényes, és a legsúlyosabba tartozók után jár a teljes minimálbér, vagyis bruttó 850 lej (mai árfolyamon 52-56 ezer Ft), ez az összeg kategóriánként csökken. Az önkormányzatoknál foglalkoztatás hazai lehetőségéről megkérdeztük az EMMI-t, de nem kaptunk választ.

Nem jár családi kedvezmény

A szülők felvetették, hogy a sérült gyermek adókedvezmény szempontjából három egészséges gyermeknek számítson, mivel az oktatási intézményekben is három főnek számít. Ezzel azokon a családokon lehetne segíteni, ahol pl. az egyik szülő dolgozik. A családi kedvezmény három és minden további eltartott esetén 206 250 forint levonást jelent az adóalapból hónaponként; három vagy több gyermek esetén gyermekenként 33 000 forinttal csökkenhet a fizetendő adó. Emellett kérik, hogy a sérült gyermeket nevelő családok számára járjanak a nagycsaládos kedvezmények (ingyenes tankönyv, kedvezményes iskolai étkeztetés stb.). Javaslataikra eddig nem reagált az EMMI, hogy miért, arra lapunknak sem adott magyarázatot.

Nem jár adókedvezmény

Bizonyos betegségtípusok után adókedvezmény, pontosabban „személyi kedvezmény” illeti meg a magánszemély adózót. A NAV szerint gyakran felmerülő kérdés ezzel kapcsolatban, hogy „a betegségben szenvedő gyermekére tekintettel igénybe veheti-e a szülő”. A válasz egyértelműen nem, mivel a személyi kedvezményt az Szja tv. szerint súlyos fogyatékos magánszemélyek érvényesíthetik az összevont adóalap adójából, és amennyiben a gyermek nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel, akkor a kedvezmény érvényesítésére nincs lehetőség. Tehát a fogyatékos gyermek helyett a szülők nem jogosultak a kedvezmény figyelembevételére, vagyis a havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összegre, ami 2014-ben 5075 Ft/hó.

Sorstársaikért dolgoznának

Az ápolási díjban részesülő szülő maximum 4 óra munkát végezhetne a törvény alapján. Csordás Anett szerint viszont kevés munkahely fogadná a gyakori hiányzásokat: „a halmozottan sérült gyerekek gyakrabban betegek, nagy részük epilepsziás, folyamatos rohamaik vannak” – mondta el. A Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület szerint a romániaihoz hasonló önkormányzati foglalkoztatás bevezetése mellett sérültgyerek-barát munkahelyeken dolgozhatnának a szülők, elsősorban otthonról, mivel az volna a cél, hogy gyerekeik ápolása mellett visszailleszkedhessenek a társadalomba.  Segítenének az érintett szülőknek, akik nem kapnak információt az ellátórendszerről, a fejlesztési lehetőségekről és a juttatásokról sem.  Ezeket a munkahelyeket állami, pályázati segítséggel teremtenék meg.

Berta László

Címlapkép: innen.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom