Ezután már bármit meg lehet tenni a Városligettel – civilek tiltakoztak a beépítési tervek ellen

mutyipoli

Rákosi, és a második világháború végzett akkora pusztítást a Városligeten, mint amekkora kárt  a most tervezett múzeumnegyed-projekt okozhat – állítják a minden építési szabályozás alól kivont, százmilliárd forintot is meghaladó tervezett költségvetésű múzeum-negyed  projekt  ellenzői. Videóriport.

A háborúban  fűtéshez vágtak ki fát, az ötvenes években a tömegrendezvényeknek helyet adó Felvonulási tér kialakításához csupaszították le a park egy részét.  Most hatalmas múzeumi épületeket építtetne a kormány  a parkban, miközben világszerte inkább a lepusztult ipari területek, és nem a közparkok helyére tervezik a hasonló óriásberuházásokat.

A kormány által kitalált múzeum-negyed beruházás jelenlegi dokumentumai szerint ugyan tilos a fák kivágása, a világ első közparkjaként épült Városliget növényzetét féltő szakemberek viszont  azt állítják: a tervezett új múzeumépületek – köztük tízemeletes toronyház magasságú épület is –  jelenleg kijelölt helye fákkal benőtt terület.

Ezután már bármit meg lehet tenni a Városligettel from atlatszo.hu on Vimeo.

A területre nincs érvényes szabályozási terv, egyelőre “bármit lehet”, s az építész-szakma egy része attól tart, hogy  a május 31-én lejárt  nemzetközi építészeti pályázat nyertes terveihez utólag igazítják majd a közeljövőben meghozandó szabályokat. A projektet kifogásoló építészek, tájépítészek szerint az elképzelt építési program ezen a területen jogszabályi keretek között, a közparki terület sérelme nélkül nem valósítható meg, mert nem felel meg a területen és környékén érvényben lévő előírásoknak. Ráadásul a park növényzetének rendezésére egyelőre sem terv, sem költségvetés nincs.

A Városliget Projektért felelős miniszteri biztos, Baán László elfoglaltságára hivatkozva csak írásban válaszolt kérdéseinkre. Válaszából kiderült, ő kimondottan jónak tartja, hogy nem készült el a szabályozási terv, mert a múzeumokra kiírt nemzetközi tervpályázatra érkezett művek majd segítenek a szabályozás alakításában.  Baán elismerte, hogy a Városliget átalakításáról nincsenek kész hatástanulmányok:

“A beruházási döntéseket a fejlesztés különböző szakaszaiban az adott fejlesztési szakasz megkívánta számításokkal és felmérésekkel kell előkészíteni és támogatni. Az adatok és példák elemzése után készülnek a megvalósíthatósági tanulmányok a jogi, intézményfejlesztési, környezeti, közlekedési, gazdasági és a műszaki feltételek kialakításának vizsgálata céljából. Valamennyi szükséges előkészítő vizsgálat és tanulmány a projekt ütemezése által megkívánt, megfelelő időben elkészül, legkésőbb ez év végéig.”

Baán elismerte azt is, hogy egyelőre nincsenek tervek, sem költségvetés a park növényzetének rendbehozatalára. Egyelőre annyit tud, hogy ha lesz ilyen majd, az is sokba fog kerülni:

“A Városliget teljes zöldfelületi rekonstrukciójának és parkhasználati infrastruktúrájának (belső úthálózat, sétányok, kerékpáros utak, futó- és sportpályák, játszóterek, padok, kutyafuttatók stb.) előkészítésére jövőre egy tájkertészeti pályázat kerül majd kiírásra, ennek eredményének ismeretében lesznek majd források rendelve a feladathoz, de ez biztosan sok milliárdos nagyságrendű összeg lesz.”

A miniszteri biztos nem tagadta, hogy lesznek fakivágások, de csak az Új Nemzeti Galéria – Ludwig Múzeum épületénél (a Petőfi Csarnok lebontandó épülete helyén), és azt ígérte, hogy ezeket pótolni fogják:

“Azokat a fákat, amelyeket a nemzetközi zsűri döntésével kiválasztott épületek megvalósítása miatt esetleg mégis ki kellene vágni, már előre pótolni fogjuk a Városliget területén, a fakivágási engedélyhez melléklendő kockázatelemzési és telepítési javaslatok alapján.”

A hatalmas fák facsemetékkel való pótlása még a hozzá nem értőkben is kétséget ébreszt a fakivágásokkall kapcsolatban.  Ráadásul tájépítészek szerint  nem csak a Baán által említett hely, hanem  egy másik tervezett épület, a Zene Háza számára kijelölt terület is tele van rengeteg értékes fával. A Petőfi Csarnok helyére telepített Galéria  pedig a megközelítés, közmű-ügyek miatt felforgatja az egész Ligetet és tönkreteszi a park legnépszerűbb hétvégi pihenő részét, a Nagyrétet.

A Városligeti átalakítással kapcsolatban tehát a fő aggályok egyike, hogy a beépítések nyomán névlegesen hektárokkal nő majd a zöldfelület (például a mélygarázsok tetején), ami azonban nem fogja pótolni a kivágott fákat, közparki zónákat.  Fás liget helyett gyep, drágán fenntartható tetőkert lesz, az eddig is intenzíven használt, a terhelhetőségei határán lévő közpark helyett pedig csak egy zöld díszlet.

Bár a fejlesztés kormány által hangoztatott célja a Városliget zöldfelületi rekonstrukciója, nem erre írtak ki nemzetközi tervpályázatot, hanem négy épületre – hangsúlyozzák a projektet kifogásolók. Ráadásul nagyon keveset tudni a projekt tényleges részletes tartalmáról, mert annak nagy része nem nyílvános.

A miniszteri biztos többször is kiemelte, hogy rengeteg pályázó jelentkezett a helykijelölő és az épületekre kiírt pályázatra is, a Liget-projektet kifogásolók szerint ez nem a projekt népszerűsége miatt van, hanem azért, mert a világgazdasági válság óta nehézségekkel küzdő mérnöki szakma számára vonzó volt a munkalehetőség és az ingyenes regisztráció. Egy szakmabeli így fogalmazott:

“Ha valaki holnap a Holdon létesítendő kultúrpalota tervezésére írna ki nyílt, ingyenes tervpályázatot, arra is sok lenne a jelentkező.”

Horn Gabriella – Halász Áron

(Címlapkép: Mutyipoly

 

Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on Twitter0Share on Tumblr0
  • Péter István

    Idegbeteg hisztériakeltés az egész. Azt feltételezni és propagálni, hogy a Kormány, vagy bármely állami szerv és hatóság, szándékosan tönkre akarja tenni a főváros egy részét nem más, minta alattomos mocskos rágalom.

    • Yoss69

      nem szándékosan teszi sajnos…az jobb lenne….ők egyszerűen meg vannak győződve, hogy tökéletesek, ezért nincs szükségük kontrollra, a több nézőpont előnyeit kiaknázó vitákra (illetve, az eljöhettél, elmondhattad az szerintük már egyeztetés, bár a szakma főbb képviselői úgy tűnik nem sok átvehetőt tudtak elmondani, hisz semmit nem is vettek át mások javaslataiból. Bár fenti kommented alapján, Te nyilván úgy véled, mindenki más dilettáns.
      Tehát nem szándékosan akarnak ők tönkretenni…csak hatalomtól megrészegült cinizmusuk vezet majd komoly negatív hatásokhoz

    • Georg Ladanyi

      hülyevagy pisti. ez a bizonyos kormány amit te nagybetüvel irsz, egy lator kormány. punktum. minden polgári és civil és zuglóipolgárkivánságot felülir egy bünszöv. taguk üzleti érdeke.

    • Ferenczi Krisztián

      Senki nem mondott ilyet. Eleve ott van Hanlon borotvája: “Sose tulajdonítsd rosszindulatnak azt, amire az ostobaság is elégséges magyarázat.” Nem rosszindulatúak ők, csak tök hülyék. Mondj nekem még 3 miniszterelnököt, akinek a faluja regnálása során olyan karriert futott be, mint mondjuk Felcsút? Én kettőről tudok, az egyik Sztalin, a másik Csaucseszku. Ember, huszadrangú falunak nagyobb stadionja van, mint ahányan ott laknak. És te most komolyan azt feltételezed, hogy itt épeszű és megalapozott döntések születnek? 😀 Tisztára vmi dél amerikai banánköztársaság kezd itt kialakulni.

  • László Várnai

    A tönkretétel mellék- , azaz utóhatás lesz. Miért, amikor 1950-ben a Felvonulási út miatt kivágták a liget sok hektárját, ők sem gondoltak, hogy bármit tönkre tesznek. A szakmai szervezetek, sőt mi több a mostani fővárosi közgyűlés által elfogadott Budapest 2020-2030 Fejlesztési Terve is azt mondja, hogy a fejlesztéseket a barna zónákba kell vinni, illetve Budapest észak-déli tengelye mentén kell a turisztikai desztinációkat széthúzni, fejleszteni. Szerinted normális, hogy egy egyéni törvény, minden hatástanulmány, háttéranyag nélkül felülír egy komoly szakmai
    vitában kiérlelt, és döntéshozók (fővárosi közgyűlés) által elfogadott anyagot.? Nehéz vitatni, hogyha új izgalmas területek alakulnak ki, az több turistát tart a több napig Budapesten. Pl. Római part, felújított ipartörténeti Gázgyárba adekvát az Építészeti Múzeum, mellette ott Aquincum, és a Római Part. A másik oldalon a Művészetek palotája ,Ludwig, Kopaszi gát, Rubik épület, stb.

  • László Várnai

    Amúgy szeinted norimális elkölteni 150 milliárd közpénzt minden háttértanulmány nélkül?

  • Ágnes László

    Először azt kérdezném Péter István mikor járt gyermekorvosnál, mert oly naív, mint egy kisgyermek, másrészt már írtam róla, hogy hatástanulmány már csak azért is kellene, mert úgy olvastam, hogy a liget nagy része lápos ingoványos talajra készült, (gondolom azért került épp ide) elkezdenek túrni, az történik, mint mikor egy közeli telken házat akartak építeni mélygarázzsal, és rövidesen sok-sok kacsa úszkált a telek helyén kialakult nagy tóban! A tévében is mutatták annyira különleges, de inkább ÉLETVESZÉLYES volt! Nos azóta feltöltötték, építkezés helyett parkolót tettek a telekre. Egy-két autót elbír a talaj. A Ligetben nagyobb területről van szó!

    • Ferenczi Krisztián

      Nekem egy ismerősöm a 90-es évek végén, 2000-es évek elején olyan cégnél dolgozott, akiktől kértek hatástanulmányokat a kormányok. A következőkbe futottak bele:
      – A hatástanulmányt akkor kérték, amikor már igazából az, amire kérték, már meg is valósult.
      – A hatástanulmányt akkor kérték, amikor a döntés már megszületett.
      – A hatástanulmányt időben megkérték, de igazából teljesen lényegtelen volt, hogy mi állt abban, kimazsolázták, ami a döntést alátámasztaná, úgyhogy meghozták a döntést. Ha esetleg ilyen részletek nem voltak, és az egész arról szólt, hogy “NE”, akkor is megcsinálták.

      Az elmúlt 4 évben kvázi rendeleti kormányzás zajlott, egyéni képviselői indítványok tömegével, nemhogy hatástanulmányok, még csak szakmai vita sem folyik érdemben. Ha esetleg mégis vki nagyon akarna tárgyalni, az elmúlt 2 évben az módi, hogy a kormány csinál vmi hasonlót “nemzeti” néven, és akkor azokkal tárgyal, mint képviselet, azok nyilván egyet értenek, és így a hírekben el lehet mondani: “mi tárgyaltunk, és elfogadták.”

      Persze teljesen igazad van, sőt! “Ágnes László for president!” 😀 Csak tegyük hozzá, hogy még itt a hatástanulmányok hiánya a legkisebb probléma. Az új 4-es metró úgy jár, hogy dokumentáltan életveszélyes. Papír van róla. Zavar ez bárkit is? Sajnos senkit, akit kellene.

  • diverse

    1. A városfejlesztés nem a kormány, hanem a főváros hatásköre. Számtalan
    példa bizonyítja, hogy az ilyen döntések kiérleléséhez évek, évtizedek
    kellenek; a döntéseket az érvényes tervezési rendhez igazodva kell
    meghozni, mérlegelve a beavatkozás hatását a város egészének szövetére.
    Az illetékes testületek feje fölött véghezvitt kormányzati beavatkozás
    ezeket a szempontokat semmibe vette, közérdeket sért és rossz fényt vet
    demokratikus intézményeink működésére.
    (bővebben:http://bit.ly/1m6KwST; még bővebb: http://bit.ly/1kJnaRR; tudományos mélységben: http://bit.ly/1oPfLIv)

    2. A Városligeti építési szabályzat tervezési programját több
    kormányhatározat determinálja. A tervezés során cél volt a
    közgyűjteményi együttes számára olyan helyeket kijelölni, amelyek ma is
    burkoltak, vagy beépítettek, a liget zöldfelülete összességében pedig
    növekedjen. A terv készítésével párhuzamosan zajlik a partnerségi
    egyeztetés, a beérkezett vélemények 99%-a elutasítja a terv
    koncepcióját: kártékonynak tartja a turizmus koncentrálását a Ligetben, a
    tervezett múzeumokat meglévő és felújításra váró épületekben helyezné
    el, melyekben bővelkedik a főváros, ellenzik, hogy a Városligetet
    további intézmények terheljék.
    (bővebben:http://bit.ly/1p5rX5j; még bővebben: http://bit.ly/1hyhrnC; tudományos mélységben: http://bit.ly/SoZOdY)

    3. A budai Vár egy anakronisztikus korábbi állapotának helyreállítása, a
    kulturális intézmények eltávolítása visszás képet fest hatalom és
    kultúra viszonyáraól a mai Magyarországon. Erősen kérdéses, vannak-e
    előnyei a muzeumok közös elhelyezésének: miért növelné a látogatási
    hajlandóságot és a Budapesten töltött időt, ha azok egy helyen
    találhatók. A Városliget rehabilitációját sem a nagyléptékű, új
    beruházások szolgálják, a Ligetet talán mint Ligetet kellene
    helreállítani és gyarapítani. Múzeumi negyedek más európai fővárosokban
    is előfordulnak, ott azonban a gyűjtemények bővülésének évszázados,
    organikus folyamata hívta létre őket, vagy kisebb méretűek, és nem
    kizárólag állami beruházásból jöttek létre.
    (bővebben: http://bit.ly/1hX5eU7; még bővebben: http://bit.ly/1l4xb0C)

    4. A Városliget Építési Szabályzatban is megfogalmazott programja
    ellenkezik az elfogadott Budapesti Városfejlesztési Koncepcióval: a
    turisztikai desztinációkat nem decentralizálja, hanem egy helyre
    koncentrálja. A zöldfelületi rendszer alapvetően rekreációs funkcióját
    nem növeli, hanem csökkenti. Barnamezős beruházások helyett kialakult
    zöldterület beépítettségét növeli. A főváros történeti magjában de
    különböző városrészekben elhelyezkedő kulturális klaszterekben pl. a
    Várbazár, a Millenáris területén (a bontás alatt álló Ipari
    Minisztérium mögötti óriási “M” csarnokban, a Kilián laktanya hatalmas
    műemléki épülete az Iparművészeti Muzeum szomszédságában a Népliget
    területén és más, múzeum számára alkalmas helyszínek hasznosításával
    többet nyerne a főváros kulturális arculata, idegenforgalmi vonzereje,
    és a Városliget is megmenekülne.
    (bővebben: http://bit.ly/Sr6hVF; még bővebben: http://bit.ly/1oUYjC8; tudományos mélységben: http://bit.ly/1oPiX6S)

    5. A Városliget szerepe az, hogy zöld legyen. Ez az egyik legelső és
    legszebb példája azoknak az európai nagy közparkoknak, amelyek a
    polgárosodás folyamatában keletkeztek a 19. században. Egyszerre
    szolgálják a találkozást a természettel, valamint a demokratikus
    nyilvánosságot. (bővebben: http://bit.ly/1pPOYJl; még bővebben: http://bit.ly/S7c7uR; tudományos mélységben: http://bit.ly/U7RzV1)

    6. A Városligetet évente kb 4 millióan látogatják, a látogatók célja
    elsősorban a passzív rekreáció, amelyhez csendre, zöldre, nyugalomra van
    szükség. Elsősorban a környező, súlyosan légszennyezett kerületek lakói
    látogatják. Kedvenc helyszíneik a Vajdahunyad vár, a tó és a
    Királydomb. Nem új nagylétesítményeket hiányolnak a Ligetből, hanem a
    WC-ket, a padokat, és a gyep stb állapotát.
    (bővebben: http://bit.ly/1ufr6Bu; még bővebben: http://bit.ly/1rKAnDO; tudományos mélységben: http://bit.ly/1tCEXzE)

    7. Az egész Liget Budapest koncepciót súlyos környezetvédelmi, gazdasági
    és városépítészeti hibának tartjuk, de a legnagyobb baj a Nemzeti
    Galéria Városligetbe telepítése lenne. Ez a lépés lehetővé tenné, hogy a
    Várat intézményekkel teli, halott hivatali negyeddé alakítsák, ahová a
    nagyközönség bejárása az aktuális biztonsági szolgálatok kényétől és
    kedvétől függ. A kérdés tehát, hogy halott, elzárt hivatali negyedet
    akarunk látni a Várban, amely drága és soha nem fog megtérülni, vagy egy
    „polgárvárost”, amely még a Városliget zöldterületeit sem fenyegeti.
    (bővebben: http://bit.ly/1mPdOqJ; még bővebben: http://bit.ly/Tc9WHF)

    – Az oldalon elérhető információkat bátran másold,
    sőt bíztatunk is rá! Annyi kikötéssel tedd, hogy a weblapon található
    összes szellemi termékekre a CC BY-NC-ND 2.5 HU licenc (http://bit.ly/1kbNzNW) vonatkozik (megoszthatod, ne változtasd, ne add el, nevezd meg). Ha egy teljes konklúziószintet másolsz, ezt a nyilatkozatot is másold
    vele! A megnevezés kötelezettsége alól kivételt képez, ha egy
    progresszív tájékoztatónak csak egyes pontjait kívánod másolni (pl.
    online vitákban történő használathoz).

    – Használnád a módszertant? Hajrá! Módszertani segédlet: http://bit.ly/1u0KfXx

    – Etikai kitekintő: http://bit.ly/1nDA3F6

    – Transzparencia: http://bit.ly/1hssa2X

    – Szeretnéd, hogy a te témádban is készítsünk progresszív tájékoztatót?
    Írj nekünk a progresszivtajekoztatas(KUKAC)gmail.com-ra! Kérdés, kérés,
    hibabejelentés, csatlakozás a csapathoz ugyanitt.

    – Weblap: http://progresszivtajekoztatas.hu

  • hangvilla

    Mindent megcsinálnak, amit kiterveltek, hiába bármilyen tiltakozás. Szükségük van minden fillérre, amit majd a “szegény” rokonok és haverok kaphatnak állami megbízások útján.

  • Tulipános Terka

    Olvassa valaki közületek a lizse.blog.hu-t? Lehet vele vitatkozni, de nem minden hülyeség, amit ott írnak.

  • Inka Pál

    Az a baj, hogy megint félrevezető, mondhatni ÁTLÁTSZÓan tendenciózus ez az anyag. Hőseink fikciókról beszélnek, hiszen DECEMBERBEN lesz eredményhirdetése a nemzetközi pályázatnak. Honnan tudják, hogy valóban tízemeletes panelház magasságú lesz az Új Nemzeti Galéria? Lehet, hogy a beérkezett 500 (ötszáz!!!!!) pályamű egyikében sincs ilyen. Akkor mire e hangulatkeltő előhiszti? Csak nem a Gyurcsánnyal egyen-inget viselő, asszonyverő Várnai képviselő-jelöltsége miatt? A nyilatkozó Tóth építész adott be pályázatot? Ha igen, akkor hozza nyilvánosságra, hadd lássuk szemünkkel is, milyen Liget-Múzeum együttest képzel el. Engem érdekelne. Ha meg nem, akkor építészként tudhatná: a tervek még változhatnak… Politikai hangulatkeltés ez az egész, a tököm tele van már vele!

    • basatanya

      a nemzetközi pályázat első fordulója már lezárult, az illetékesek inkább valójában decemberig nem merik a nyilvánosság elé tárni ennek eredményét. Ebben az is közrejátszhat, hogy a tervpályázat ideje alatt módosítottak a helyszíneken. Ennyire baromira elő van itt készítve minden. Közben elkészült a városligeti szabályozás tervezete, ami kimondja, hogy az új nemzeti galéria és a néprajzi lehet 40 m magas. Az elvi lehetőséget általában nincs olyan fejlesztő, aki nem használja ki. Lehet ellenőrizni, nyilvános adat.

      • Orvosigyémánt

        Ügyes csúsztatás, de 40m -es építészeti jelről van szó, ami nem azt jelenti, hogy 40m magas lesz maga épület.

        • basatanya

          nem azt jelenti, hanem azt is jelentheti. Egy négyzetméter maximalizálásra törekvő beruházó mindig kihasználja a lehetőséget, sőt még tovább ügyeskedik, ha lehet. Miért lenne ez esetben más a helyzet. elvégre egy olyan gyűjtemény kerülnek ide, aminek még a Budai Vár is kevés volt. Miközben egy közparkban normál esetben 4.5m-t lehet építeni, kivételesen meg 7,5 m-t. Ha valami ügyes csúsztatás, akkor ez.

          • Orvosigyémánt

            Nem jelentheti, mert a párkánymagasságot 25m -es maximumban rögzítették, a 40m az építészeti JEL-re vonatkozik, ami lehet egy torony, valamilyen szimbólum, de semmiképpen sem az épület maga. Még mindig ott tartunk, hogy ezek lehetőségek, amikkel nem kötelező élni, de szívesen megnézném azokat a terveket, amik alapján te 40m -es épületekről vizionálsz.

          • basatanya

            Ugye emlékszünk még a Csipak-féle szivarra a belvárosban? Az a felépítmény is csak egy “építészeti jel” volt. Igaz hogy + 3 szint éttermet és pent house szobát is tartalmazott, de kicsire nem adunk. Ha van kiskapu, akkor ki is fogják használni. Amúgy a 25 méter is 8 szint, messze túl van azon, ami a ligetben emberléptékű lehet. Én is megnézném azokat a terveket. A kérdés csupán az: miért nem nyilvánosak? Közpénzből kiírt pályázatra nyújtották be őket? Igen. Közterületre? Igen. Akkor miért olyan a pályázati kiírás, hogy ezek a tervek nem ismerhetőek meg, csak december után? Kinek áll érdekében? Nem a projekt teljes nyílvánossága a cél?

  • TóthKati

    Érdekes, eddig nem volt amiatt tüntetés, hogy a liget milyen rossz állapotban van évtizedek óta. Bezzeg most hogy esetleg történik is benne fejlesztés, amelynek során amúgy megújul minden ami momentán egy rosszabb lakótelepi parkra emlékeztet, most aztán nagy a felháborodás! És igen, lehet arról vitatkozni, hogy a gyors és rövid határidőket szabó döntési folyamat jó-e, de a nagy “rendezzünk fórumot mindenről, hogy a végére mindenkinek tetszen az ötlet” hozzáállással az elmúlt évtizedekben csak odáig sikerült jutni, hogy semmi fejlesztés nem történt, ellenben a liget teljesen lerobbant.

    • basatanya

      Azt, hogy egy közpark rossz állapotban van és fel kellene újítani, az nem egyenlő azzal, hogy be kell építeni. A szakemberek két évtizede rágják a döntéshozók fülét a városliget ütemezett megújítása ügyében eredménytelenül. Közparkot felújítani csak úgy közparkként valami miatt a politikának nem biznisz, talán azért, mert az túl olcsó lenne ehhez az őrült beépítéshez képest.

      • Orvosigyémánt

        A 60 -ról 65 százalékra növekedő zöld felület arány mióta egyenlő a liget beépítésével?

        • basatanya

          csökkentsd a liget telek területét a SZÉPMŰ-vel, Hősök terével, Műcsarnokkal és máris 2%-al növelted (papíron) a zöldfelületi arányt a megmaradt parkban (hiszen megszabadultál egy csomó nyilvántartott épülettől és burkolattól). Ez történt? Ez. Ültess 20 cm vastag gyepet a parkoló felölé és máris megvan további 5%. Ez a terv? Kb ez. Nem nagy kaland. Hektárokkal növelhető papírozással vagy tetőkerttel a zöldfelület, ez jól is hangzik, de funkcionális haszna zérus. Beton födémre nem lehet fákat telepíteni, vagy ha igen, ott az akkora teherhordó szerkezetet igényel, aminek a kialakítása, szigetelése drága, fenntartása, különösen Budapest számára egyenlő lenne a sikeres Holdra szállással. Viszont ha valaki egy telek 5%-os beépítettségét 7%-ra növeli (ráadásul úgy, hogy még előtte le is csippent belőle, hogy ez ne mutasson papíron nagyon rosszul százalékban), akkor elég könnyű belátni, hogy ott olyan nagy zöldfelület arány növelést nem tud elérni, csak esetleg “kreatívan könyvel”. A beépítési százalék egy részét papíron nyeleti el, egy másik részét meg tetőkerttel. Több épület = több terhelés. A liget eddig is azért volt lepukkant, mert egy nagy rendezvény alatt szétcibálta, tökrevágta a nagyérdemű, a fenntartásra szánt pénzt meg ellopták. Erre nem éppen az legjobb megoldást, hogy akkor építsünk még bele. A legjobb megoldás lenne, hogy építsünk még közparkot, mert ami van az is kevés. A meglévők fenntartási költségvetését meg ne nyirbáljuk meg, mert a sógorkomaurambátyámnak köll a zsé.

          • Orvosigyémánt

            A napi 15000(!) autó nem fog keresztül menni a Kós Károly sétányon, ott kapásból zöld felület fog keletkezni. Kb. 1000 parkoló autó fog eltűnni a Felvonulási térről, az ott épülő múzeumok körül zöld felület keletkezik. Végre invesztálnak a zöldfelületrendszer felújítására. Milyen terhelés növekedésről beszélünk?

          • basatanya

            arról az évi 1-1,5 millió turistáról pluszban, amivel Baán úr gazdaságilag megpróbálja alátámasztani ezt a fenntarthatatlan agyrémet. Napi 15.000 autó levételével kompenzálni ennyi turistát? Komoly? Azon kívül, hogy már a felvetéstől is agyfaszt kap bármelyik komolyan vehető közlekedésmérnök? Ezek a túristák valószínűleg nem lesznek röpképesek, kell nekik sétány, terasz, parkolólehajtó, buszparkoló továbbra is, sőt ezekkel az új épületekkel méginkább. A múzeumokhoz szerveznek majd szabadtéri programokat, a műtárgyakat a kiállításokhoz mozgatni kell, a múzeumokhoz építenek kávézót és éttermet, teraszt, ezekhez gazdasági bejárat, kiszolgálás kell, ezek pedig egyet jelentenek: burkolt felületet. Meg kell lépniük, hogy működni tudjanak, hogy meg lehessen őket közelíteni, hogy legalább ne legyen akkora a költségvetési veszteségük. Minél beljebb telepítik a múzeumokat a parkba, annál több megközelítési lehetőség kell több irányból. Ezek mind-mind új terhelések lesznek, miközben a hülye nem látja, hogy a Városliget ezektől a túlterhelésektől pukkant le. Mindenki lenyúlja, senki nem tesz bele. Ilyen nálunk a közterületi politika. Ez nagyban olyan, mint kicsiben óriáskereket tenni az Erzsébet térre, és csodálkozni, hogy kopik a gyep, szemetes a park, de nem leverni az óriáskerék-bizniszen, hogy eredeti állapotba állítsa vissza az egész parkot, tartson rendet, szedjen szemetet a nem kevés bevételéből, ha már ekkora kárt csinált. Vagy nem kell olyan messzire se menni, csak megtekinteni azt a vállalhatatlan zsibvásárt, ami mostanában egyre többször kitelepül a Nemzeti Múzeum kertjébe. Amúgy a Kós Károly sétány lezárását eddig nem volt politikai kurzus, aki ne ígérte volna be. Tarlós – 21 pontban leoltom Vitézy Dávid fejét sajtónyilvánosan mert forgalomcsillapított – István regnálását tekintve én azért nem vennék erre a lezárásra még erős mérget.

          • Orvosigyémánt

            A Liget peremén lesz egy parkolóház (cirkusz északi részén a Hungária gyűrűnél) és 2 mélygarázs, de egyik sem nyúlik be a park alá, hanem a peremén marad. A Vágány utca Dózsa Gy. úti kereszteződésénél lesz busz parkoló. Sétányok most is vezetnek a ligeten keresztül, eddig sem voltak zavaróak. A növekedő ember terhelést lehet kezelni a park karbantartásával, azonban ez eddig elmaradt. Emiatt és az irgalmatlan sok rajta keresztülmenő és parkoló autótól pukkant le liget. Ez változni fog, és ennek örülni kell.

          • basatanya

            hogy autóval keresztülmennek egy parkon, az nem pukkantja le. Rosszabb lesz tőle a levegő, több lesz a zaj, de ezek az emberek nem a park miatt mennek rajta keresztül, meg sem állnak itt, nem használják a közpark infrastruktúráját, hanem azért mert egérutat keresnek az M3 és a belváros között. A park nem ettől pukkant le, hanem mert eddig elsíbolták (bocsánat: átcsoportosították) a fenntartási pénzeket és a park túlterhelt, mert a rendőrmajálison át a kapcsolat koncertig olyan nagyon fontos és máshol egyáltalán nem megvalósítható rendezvényekkel lakják le folyamatosan, ami persze közcélúságuk miatt nem fizetővendégek itt, hogy ez sajnos törvényszerű. Mutyiországban ez mitől változna? Ha építesz több épületet, építened kell hozzá sétányt is. Ha ez így van, akkor a sétány ugyan nem lesz zavaró, de máris bukik az elméleted, miszerint itt aztán kurvára nőni fog a zöldfelület. A parkolás része a liget szolgáltatásainak, bár a parkolásból származó bevételt azt ugye nem a ligetre költik, a VII. kerületben meg ma még azért laknak családok, mert lehet parkolni a felvonulásin. Ha majd csak mélygarázsban lehet drága pénzen, akkor majd elköltöznek. A mélygarázs meg majd a mi adónkból fog üresen kongani. Ennek tényleg örülök, már jó előre.

          • Orvosigyémánt

            Nem pukkantja le, sőt kifejezetten jót tesz a liget ökoszisztémájának. Értem. Az évente egyszer kb. 200 embernek megtartott rendőrmajális, és a 2011 óta nem megtartott kapcsolat koncert túlterheli ligetet. Értem. Ne költsünk a ligetre, mert mutyiország vagyunk, maradjon csak így az enyészetnek. Értem. A hetedik kerületi családok csak a városligeti parkolás miatt laknak a kerületben. Értem. El kell szomorítsalak, szerencsére ez nem a Te ligeted lesz.

          • basatanya

            nem tesz jót neki, de a zöldfelületnek létezik pufferkapacitása. Azért tartjuk jelesül őket a rekreáció mellett, hogy megkössék és átalakítsák amit kipufogunk. Erre képes a Liget. Arra nem képes, hogy ha átgázol rajta évente 4 millió ember, vagy múzeumokkal együtt 6,5 millió, akkor hosszú távon fennmaradjon. A rendőrmajálist meg a kapcsolat koncertet példának hoztam, minden hétvégén van valami vállalhatatlanul gagyi pénzlenyúlós zsibvásár a ligetben, beleértve a borfalut meg a nemzeti vágtát is. Vegyük már észre, hogy egyik alkalommal se történt meg semmiféle rekonstrukciós munka utána, ha meg ez évtizedeken keresztül megy, akkor miért csodálkozunk, ha úgy néz ki a liget, ahogy. Ez mégis mitől változna meg? Mik rá a garanciák? A Nemzeti Múzeum kertjében megtartott old timer autó kiállítás 1500 forintos lángossal és DJ senkiházival? Költsünk a Ligetre, de a parkra költsünk. Ugyebár a Kós Károly sétány lezárása soha nem volt ahhoz a feltételhez kötve, hogy ha majd építünk 5 új múzeumot, akkor lezárjuk. Ma is megtehető lenne, a Vágány utcát ma is meg lehetne helyette fejleszteni. Ahhoz nem kell múzeumokat építeni, hogy a Ligetet rendbe tegyük. Kultúrországokban szoktak ilyet tenni, nem fáj nekik, ettől meg még elégedett is lesz a választópolgár és nem kétségbeesett vagy dühös. Az a baj, hogy ez nemcsak nem az én ligetem nem lesz, hanem egyetlen budapesti sem érzi majd magáénak, mert elbasszák azok, akik sokat tehetnének érte és akikre bízva van. Eleve szégyen, hogy Budapest odadobta az államnak, ez már nem is Városliget, hanem Államliget, állami szinten elkövetett mutyival.

          • Orvosigyémánt

            Igen, úgy elbasszák a ligetet, hogy a múlt héti bejelentés alapján idén felújítják a tó körüli napozóstégeket, kipucolják a tavat, szivattyúrendszert építenek bele, 4000 növényt telepítenek köré, kicserélik a padokat, több szemetest helyeznek ki és az iskolások játszóterét felújítják, kijavítják a gyalogos burkolatokat.

          • basatanya

            ócska porhintés és marketingfogás a kedélyek lecsillapítása érdekében pár rongyos millióból. Mindezt megteszik, jövőre meg szétnyomják egy 3 évig tartó építkezéssel, ami maradandó károkat okoz. A tavat és a környezetét pont akkor kellett (volna) felújítani, amikor a műjégpályát csinálták. Nem jutott rá pénz. Most is csak az épületeket terveztetik, sohanapján kiskedden meg majd majd hozzágombolják a ligetet, vagy ami megmarad belőle.

          • Orvosigyémánt

            Az az ócska porhintés elég sok liget használónak fog örömet okozni.

          • basatanya

            Valóban. De ez csepp a tengerben a park egészét tekintve. A múzeumoknak meg nem sokan fognak örülni.

          • István Tamasi

            Egy park – beleértve a Városligetet is – karbantartása, takarítása minimumfeladat és nem dicsőség vagy büszkélkedés kérdése.

          • István Tamasi

            Eddig is tudtuk, hogy óriási biznisz a parkolási díj amiből eddog sem jutott semmi a hangzatos jelszavakra /pl környezet- és zöldfelület védelem/.

          • Boróka

            Az építési területen kívül létesített parkolóház részben szabálytalan, részben onnan meg kell oldani pl. a legtávolabbi néprajziba közlekedést…mi fog javulni?

          • István Tamasi

            Az a napi 15000 autó nem fog felszívódni, hanem a meglévő utcákra fog ömleni hogy ott okozzon dugókat.
            Hasonlóképp a kb 1000 parkoló autó is parkolni fog valahol és amíg elérnek az új parkolóhelyeikre további kipufogógáz tömeggel fogják terhelni a város ugyebár “tiszta” levegőjét.

          • Boróka

            a mélygarázsok fölötti gyeptéglarácsban maga szerint megél a fü? vagy akár cserje? vagy fa?

  • István Tamasi

    Nehéz eldönteni, hogy a Városliget csonkítása simán csak egy agyrém vagy egy nagyszabású ingatlanmutryi.

  • István Tamasi

    Elképesztő hogy éppen egy múzeumigazgató ne tudná: egy ember egyszerűen nem képes napi 1-2 -(max3) nem túl nagy múzeumnál többet megnézni tehát abszolút felesleges pénzkidobás egy rakásra telepíteni a múzeumokat. A tévében elmondta egy túrisztikai szakértő /a téma egyetemi tanára/, hogy egy ilyen összevonás sehol semmikor nem generált nagyobb külföldi túristatömeget.

  • János Virág

    Épül,szépül,a tolvajok meg szaporodnak belőle!