Bezárás
A helység kalapácsa

A polgármester és az építési vállalkozó – magánútra költözött a kazincbarcikai elit

Kazincbarcikán hosszú évek óta probléma a magas munkanélküliség és a fiatalok elvándorlása. Az 1994 óta MSZP-s polgármesterek által irányított városban azonban látszólag minden rendben, javarészt EU-s támogatásból szinte mindent felújítottak már, közintézményeket és közterületeket egyaránt. Ám a beruházások elvégzésére kiírt közbeszerzéseket sorra ugyanazok a cégek nyerik, nem egy esetben hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás során; az utóbbi évek egyik leggyakrabban foglalkoztatott építőipari vállalkozásának tulajdonosa a polgármester szomszédja.

*****

A Miskolctól 24 kilométerre északra fekvő Kazincbarcika Borsod-Abaúj-Zemplén megye harmadik legnagyobb városa a megyeszékhely és Ózd után. A II. világháborút követő gyors iparosodásban jelentős szerepet vállalt Kazincbarcika legnagyobb munkaadója, a Borsodi Vegyi Kombinát, amely BorsodChem Zrt. néven még ma is működik, de területi elhelyezkedése miatt ma már a városról 1999-ben levált Berentét gazdagítja az iparűzési adójának egy része. Az egykor 40 ezres lélekszámú Kazincbarcika lakossága a 2011-es népszámlálás adatai szerint már csupán 29 ezer fő; ám sokan vállaltak munkát külföldön úgy, hogy távozásukat nem jelentették be a magyar hivatalos szerveknek, így a népesség valódi száma még ennél is kevesebb lehet. A városban a rendszerváltozás óta jelentős méreteket ölt a munkanélküliség: a járási munkaügyi központ májusi beszámolója szerint idén márciusban a munkavállalásra képes 15-61 év közötti lakosok 12,5%-a volt regisztrált álláskereső.

Talán épp a régi szép időkbe való visszavágyódás az egyik oka annak, hogy Kazincbarcikát 1994 óta MSZP-s polgármester vezeti: 1994-től 2006-ig Király Bálintnak, 2006-ban és 2010-ben pedig Szitka Péternek szavaztak bizalmat a helybéliek.  Szitka 1976-ban született és 1994-ben érettségizett Kazincbarcikán, majd 2000-ben közgazdász diplomát szerzett a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán. 1994-ben kapcsolódott be a Baloldali Ifjúsági Társulás munkájába szülővárosában, 1998-tól 2003-ig az ekkor már Fiatal Baloldal névre keresztelt szervezet kazincbarcikai elnöke, 1998-tól Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnök, 2004 decembere és 2005 szeptembere között pedig országos elnöke volt, emiatt Zuschlag János perében tanúként hallgatták ki. 2002-ben az MSZP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei listájáról bejutott a parlamentbe, ahol 4 év alatt 40 felszólalást és 17 önálló indítványt sikerült összehoznia.

Szinte mindent felújítottak már

A lehangoló népesség- és foglalkoztatottsági adatok ellenére látszólag minden rendben lévőnek tűnik: a város folyamatosan épül-szépül az utóbbi években, javarészt az NFÜ által megítélt nagyjából 3 milliárd forintos EU-támogatásból. Bár 2005-ben is volt néhány projekt, 2006-tól lendült be igazán a szekér, azóta egymást érik a különböző felújítások és átalakítások, jelenleg épp egy 2 milliárdos városrehabilitáció van folyamatban Kazincbarcikán. Az önkormányzati üvegzsebet áttanulmányozva szembetűnő, hogy a beruházások elvégzésére kiírt közbeszerzéseket sorra ugyanazok a cégek nyerik, nem egy esetben hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás során.

A Swietelsky 2006 óta 431,6 millió forint értékben kapott megbízásokat a várostól: 2006-ban 11 millióért építette meg a városi ügyészség parkolóját, és összesen 107 millióért végzett útfelújításokat és karbantartásokat; 2007-ben közel 120 millióért újította fel az utakat, 2008-ban 74 millióért, 2010-ben pedig ismét 119 millióért. 2010-ben a Magyar Aszfaltnak is kifizetett a város 225 milliót, amiben szintén volt két útfelújítás, illetve egy útépítés vízelvezetéssel és közvilágítással együtt.

Kartellezés, korrupció? Közbeszerzést még nyerhetsz az építőiparban

Hiába büntetnek meg egy céget több alkalommal is kartellezés miatt, vagy keveredik politikai korrupciós ügybe, továbbra is simán nyerheti a megbízásokat a közbeszerzési pályázatokon. Sőt, a magyarországi építőipar királyává is válhat. Az első cikkünkben a 2013-ban eddig 32,7 milliárd forint közbeszerzést nyert Swietelskyt, és az egy cégcsoporthoz tartozó Magyar Aszfaltot (21,8 milliárd forint) és Strabagot (6,7 milliárd forint) vizsgáljuk meg alaposabban. Tovább a teljes cikkre

A Kazincbarcika által a legnagyobb értékben foglalkoztatott vállalkozás a Tamók István tulajdonában lévő helyi Diamit Zrt., amely 2006 óta közel 1,7 milliárd forint értékben végzett építőipari munkákat az óvoda-akadálymentesítéstől a parkrendezésig a városnak. Legjobb évük 2010 volt, ekkor 10 projektet hajtottak végre 964 millióért, 2011-ben 4 munkát végeztek el 529 millióért, tavaly pedig kettőt majd’ 118 millióért.

Tamók István és cégének neve 2004-ben már felvetődött a parlamentben is: Répássy Róbert fideszes képviselő írásbeli kérdéssel fordult Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez az Észak-magyarországi Regionális Vízmű (ÉRV Rt.) dolgozóinak levelére hivatkozva, ugyanis a munkások többek közt arról írtak, hogy az ÉRV Rt.-től minden munkát Tamók kap meg, és saját bevallása szerint ennek érdekében egymillió forint készpénzt adott az ÉRV akkori vezetőjének. Persányi Miklós válaszában bejelentette, hogy vizsgálatot rendel el az ügyben, ennek anyaga azonban nem található meg a parlament honlapján. A vízépítési üzletágat is működtető Diamit fő profilja a mély- és magasépítés, legutóbb elnyert nagy megbízásuk a tököli szennyvíztisztító kapacitásbővítése és technológiai fejlesztése tárgyú, KEOP-1.2.0/2F/09-2010-0075 azonosító számú projekthez kapcsolódó szennyvíz és tisztított víz nyomóvezetékek építéséről szóló szerződés, melynek értéke 559,9 millió forint.

A miskolci szocialisták kedvenc cégeként ismert FK-Raszter Zrt.-nek 1,65 milliárd forintot fizetett ki Kazincbarcika 2006 óta, két kisebb, és három, egyenként nagyjából fél milliárdos projekt elvégzéséért.  2009-ben közútkarbantartás 30 millióért, körforgalom 58 millióért, és iskolai infrastrukturális felújítás 575 millióért; 2010-ben szolgáltatóház, valamint terasz- és rámparendszer 469 millióért, illetve két út és az egyikhez kapcsolódó terek (minden bizonnyal) felújítása 516 millióért. Az FK-Raszter 2007-ben azzal került be a hírekbe, hogy mélygarázst épített Miskolcon a P-R Logistic Kft.-vel, amelynek 2005-ös bejegyzése óta Csordás Mihály MSZP-s miskolci képviselő sógora, Hricz Dezső az ügyvezetője; az FK-Raszter  pedig 2005 és 2009 között többségi tulajdonosa volt a P+R-nek.

Az FK-Raszter Zrt. tulajdonosait homály fedi, csupán annyit lehet tudni a cégről, hogy gyakran indult és nyert közbeszerzéseken a Vegyépszerrel közös konzorciumban; illetve vezérigazgatójának, Farkas Lászlónak közös cége van Komáromi Gyulával, az Adeptus Zrt. vezérigazgatójával. Az Adeptus szintén egy építőipari vállalat, amely 2009 óta tagja a Hídépítő-csoportnak, és 2008-ban jogerősen is megbüntette a Gazdasági Versenyhivatal útépítési kartellezésért.

A kazincbarcikai építési beruházások nyertesei (Ft) | Infographics

A kazincbarcikai önkormányzat által egyik leggyakrabban foglalkoztatott építőipari vállalkozás a helyi Serol-Bau Kft., ők a polgármesteri hivatal honlapjának üvegzsebe szerint 2009 óta 13 megbízást kaptak a várostól összesen  627,6 millió forint értékben. 2009-ben egy óvoda és egy orvosi rendelő akadálymentesítése 32 millióért, 2010-ben iskola- és rendelő-felújítás, buszvárók és közösségi terek kialakítása, óvoda-akadálymentesítés összesen 261 millióért; 2011-ben egy bölcsőde kapacitásbővítése és rekonstrukciója, valamint egy óvoda felújítása 120 millióért; 2012 tavaszán a polgármesteri hivatal energetikai korszerűsítése 78 millióért, 2013-ban pedig a városrehabilitáció keretében terek kialakítása 135 millió forintért. A cég weboldalának referenciák menüpontjában 28 kazincbarcikai munka szerepel, erre magyarázat lehet, hogy a város tulajdonában lévő Timpanon Vagyonkezelő Kft. is többször szerződött velük. Mivel törvényi kötelezettségeivel ellentétben a Timpanon nem tette közzé honlapján a nettó 5 millió forintot elérő szerződéseinek adatait, közadatigénylésben kértük ki azokat, egyelőre sikertelenül.

„A SEROL-BAU Kft.-t 2000. 03. 08-án alapította két magánvállalkozó Sergyán László és Csirmaz Olivér, akik mind a ketten az építőipar területén szerezték kivitelezői és vállalkozó tapasztalatukat.” írják magukról. Az igazsághoz azonban még hozzátartozik néhány dolog.

A cég székhelye alapításakor a kazincbarcikai Akácfa utcában volt, a tulajdonos Sergyán László lakcímén. A Serol-Bau székhelye még ma is ott van, azonban Sergyán 2008. szeptember 1. óta a Vadvirág utcában lakik, akárcsak a korábban miskolci lakcímmel rendelkező tulajdonostársa, Csirmaz Olivér. Mivel a Vadvirág utcának csak az egyik oldalán vannak házak, Sergyán és Csirmaz egymást követő házszámai egymás melletti ingatlanokat takarnak, a cégtulajdonosok szomszédok is.

Az egy szakaszán „Behajtani Tilos!” és „magánút” feliratú táblával a Google Street View képe alapján már 2011-ben is ellátott, helyi villanegyedként emlegetett Vadvirág utcában Szitka Péter polgármester feleségének, Kalácska Violának is van egy ingatlana, egy 2011-ben vásárolt üres telek. A polgármester épített is tavaly egy szép családi házat, ám nem ezen, hanem egy másik telken. Azon, amely Csirmaz Olivér szomszédságában áll, és amelyet Szitka és felesége Csirmaz feleségétől vásárolt 2012. április 6-án. Villámgyorsan, egy hónappal később, május 7-én bejegyzésre került az ingatlan tulajdoni lapjára, vagyis elkészült és használatbavételi engedélyt kapott a ház, amely a Google műholdképe és a Kazincbarcikai Választási Iroda egy határozatához csatolt helyszínrajz szerint is tökéletes mása Csirmaz Olivér házának. A polgármester nemrégiben bedeszkáztatta a vadregényes környezetben elhelyezkedő épület rusztikus kerítését, így azon már sem kóbor állatok, sem kíváncsi tekintetek nem jutnak át.

Erdélyi Katalin

Folytatjuk. A cégadatokat az Opten szolgáltatta.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom