Pártpénztárnokot is találtak Hagyó ügyvédének határidőnaplójában

hagyoo

A Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes ügyvédének határidőnaplójában található adatok „kapcsolatot mutatnak a médiában és a köztudatban az MSZP pénztárnokaként ismert Puch László vonatkozásában” – állítja a Központi Nyomozó Főügyészség az atlatszo.hu birtokába került nyomozati iratban.

A 2010-es házkutatás keretében lefoglalt 2007-es és 2008-as határidőnaplók bejegyzései a Központi Nyomozó Főügyészség gyanúja szerint arról tanúskodnak, hogy Horváth Iván ügyvéd „közvetlen módon irányította és utasításokkal látta el” a fővárosi tulajdonú közműcégek vezetőit, például Antal Attila és Balog Zsolt akkori BKV-vezéreket, illetve az ezen cégekhez kapcsolódó közbeszerzéseket és egyéb beruházásokat „kézben tartotta”. Több lapon szerepelnek olyan számok és jelölések, nyilak, amelyek a nyomozók gyanúja szerint „leosztásokat” takarnak.

Horváthnál 2010. május 4-én tartott házkutatást a BRFK Gazdaságvédelmi Osztálya, számítógépeket és iratokat foglaltak le az ügyvédnél. A rendőrségi közlés szerint az ügyvéd közreműködött a BKV fénymásoló-állományának felmérésére vonatkozó fiktív szerződés megkötésében, politikai kapcsolatait is felhasználva a nyomásgyakorlásra. A nyomozók szerint a felmérést csak papíron elvégző Optimismo Kft.-t később fantomizálták. A Heti Válasz kutatása szerint Horváth Iván ügyvédi irodája, amely Hagyó saját cégének jogi képviseletét is ellátta, 2007 óta összesen közel 230 millió forint értékben kötött tanácsadói, jogi szakértői szerződéseket a fővárosi önkormányzat cégeivel, így a Főkefével és a BKV-val is.

Az atlatszo.hu birtokába került határidőnapló részletekből egy jól szervezett korrupciós hálózat képe bontakozik ki, alig van a BKV működésének olyan szelete, amelyet ne érintenének a bejegyzések. Az általunk most közreadott iratrészlet (amelyből a személyes adatokat jogi megfontolásokból kitakartuk) eredetijében számos további budapesti önkormányzati cég és cégvezető, alvállalkozó cégek, valamint több szocialista politikus neve is szerepel. Horváth Iván egyebek mellett reklámfelületekről, energiatenderről, takarításról, őrzés-védésről, használati jogokról, fejlesztési jogosultságról, sőt végkielégítésekről is egyeztetett. A határidőnaplóban többször szerepel a “Puch” bejegyzés is, a Központi Nyomozó Főügyészség ebből arra következtetett, hogy az adatok “kapcsolatot mutatnak a médiában és a köztudatban az MSZP pénztárnokaként ismert Puch László vonatkozásában is”.

Horváth Ivánt a BKV-ügyekkel kapcsolatban bűnszervezetben, bűnsegédként elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítja a rendőrség. Az ügyvéd ártatlannak vallja magát, az mondta nem vett részt törvénytelenségekben. “Ebben az irodában van nokiás doboz (…), de abban telefon van” – mondta a TV2 Tényeknek. Puch László MSZP-s országgyűlési képviselőtől szerettük volna megtudni hogy valóban kapcsolatban állt-e Horváth Ivánnal, de nem sikerült elérnünk. A BKV-ügyben 45 ezer oldalnyi nyomozati irat keletkezett, amiből az iratismertetés óta több sajtóorgánumhoz kiszivárogtak részletek.

A nyomozati irat anonimizált részletét innen letöltheti

  • Erzsébet Kollár

    Papp László Tamás Tényfeltáró Újságíró Úr!
    Az odáig rendben van, hogy most, 2014-ben feltárja azt, amit már 2003-ban is feltárhatott volna… De (őszintén!) miért csak most? Él két ember az országban, akik már az 1900-as évek elején feltárták azt, ami talán a legfontosabb dr. Lovas kolléga tevékenységében: Kenedi János és Szemenyei-Kiss Tamás.
    Velük beszélt, mielőtt megírta a mostani cikkét?
    Ismert Ön előtt, hogy miként alakult Lovas életútja a Kádár-korszakban? Miért kellett elhagynia Kanadát?
    Megkereste Lángh Júliát is ebben az ügyben? – Azért kérdezem, mert a tényfeltáráshoz (ha jól tudom) alaposan körül szokták járni a témát a tényfeltárók.
    Alapítvány a Kommunizmus Áldozataiért… – Mi köze van/volt ehhez a szervezethez Lovas Istvánnak, akit az idősebb újságírók még “Ferenczi” néven ismertek? – Hogyan bonyolódott bele egy régen volt erőszakos nemi közösülésbe a kiváló zsurnaliszta és miért lett ún. politikai fogoly végül is a Kádár-korszakban? – Ezek izgalmas kérdések. Érdemes lenne folytatni a tényfeltárást az Átlátszó elnevezésű internetes orgánumnál.
    Úgy egyébként ha nekem is lenne 4 ezer független támogatóm (létezik ilyen?), akkor talán másképp’ folytatnám az életemet. – Jó cikkek, tényfeltáró írások kellenének az Átlátszóba és akkor sok-sok olvasójuk lenne. (Ezt már a száz évvel korábban élt kollégáink is tudták.)
    Üdvözlettel: Kollár Erzsébet – az 1989 januárjában feloszlatott Fidesz Munkáscsoport tagja.
    Ui: Ismert-e Ön előtt az 1989 januári dátum és az, hogy miért oszlatták fel a Munkáscsoportot?