A kegyelmi ügy kirobbanása óta egyre több szó esik a hazai gyermekvédelemről, és főként annak hiányosságairól. Bár a kormány előszeretettel hangoztatja, hogy a gyermekek és a családok védelmét prioritásként kezeli, a Központi Statisztikai Hivatal adatai azt bizonyítják, hogy nem sok érdemi javulás történt az elmúlt 14 év alatt. Az adatok alapján az látszik, hogy 2010-ben még közel 2500-al kevesebb kiskorú volt a gyermekvédelemben, mint jelenleg, a nevelőszülők száma ugyanakkor nem emelkedett ilyen ütemben. A gyermekvédelmi rendszer legfontosabb számait infografikákon ábrázoltuk, a problémákról, valamint a megoldási lehetőségekről pedig szakértőket kérdeztünk.
„Beszéljünk egyenesen. A pedofíliára nincs bocsánat. A gyerek szent és sérthetetlen. A felnőtteknek meg az a dolguk, hogy a gyerekeket bármi áron megvédjék… Ez itt Magyarország! És itt kell lennie Európa legszigorúbb gyermekvédelmi rendszerének!” – mondta Orbán Viktor tavaly februárban, az évértékelő beszédében. Idén februárban, K. Endre kegyelmi ügye kapcsán újra előtérbe került a téma. A KSH oldalán elérhető adatok és a témában jártas szakértők ugyanakkor rámutatnak arra, hogy sokat romlott a helyzet és ezer sebből vérzik a hazai gyermekvédelem.
Április 26-án pénteken a Tisza Párt vezetője, a kegyelmi ügy miatt a közélettől visszavonult korábbi igazságügyi miniszter, Varga Judit exférje, Magyar Péter szervezett gyermekvédelmi tüntetést. Magyar a demonstráción többek között lemondásra szólította fel Pintér Sándor belügyminisztert, és arról is beszélt, az állam hetedszer is belerúgott a bicskei áldozatokba, amikor nyilvánosságra hozták az áldozatokkal kötött megállapodást a kártérítésükről.
De nem ez volt az első tüntetés, amit a gyermekvédelem témájában szerveztek a kegyelmi botrány kirobbanása óta. Egyes becslések szerint 150 ezernél is többen gyűltek össze február közepén a Hősök terén, hogy az influenszerek felhívására a gyermekbántalmazás ellen tüntessenek.
Bár a kormánymédia csak korlátozottan számolt be az akkori demonstrációról, az elmúlt hónapok eseményeinek hatására jól nyomon lehetett követni, hogyan viszonyult a kormány a kegyelmi ügy kapcsán reflektorfénybe került gyermekvédelem kérdéséhez.
Először azt kezdték terjeszteni, hogy egyáltalán nem hiteles a baloldal aggódása a gyermekvédelem ügyében, hiszen az évek óta csak a kormányoldalnak fontos. Orbán Viktor pedig arról beszélt, hogy a gyermekvédelmi rendszer ma sokkal erősebb, mint 2010-ben volt.
Résztvevők az „Odakint most szörnyek járnak – kiállás az áldozatokért, a gyerekekért, az egészséges társadalomért” címmel tartott tüntetésen Budapesten, a Hősök terén 2024. február 16-án. (fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
A KSH adatai alapján 2023-ban 23,8 ezren részesültek gyermekvédelmi szakellátásban, 61 százalékuk nevelőszülőknél, 28 százalékuk szakellátásban, 10 százalékuk pedig utógondozói ellátásban – ide a 18 év feletti fiatalok kerülhetnek. Ez azt jelenti, hogy tízezer azonos korú lakosra 99,5 állami gondozott jutott.
Ez a szám az elmúlt években azonban egyre nőtt. 2010-ben még majdnem 2500-al kevesebb kiskorú volt a gyermekvédelemben. A rendszerbe került fiatalok száma 2013 után emelkedett meg, azóta a 23 ezret is átlépte, egyes években a 24 ezerhez is közelített.
Ha a korosztály szerinti bontást nézzük, akkor azt látjuk, hogy az állami gondozottak túlnyomó többsége 6-13 éves kor között van, az összes kiskorú 43,5 százaléka volt ide sorolható a tavalyi év adatai alapján. Őket a 14-17 év közöttiek követik.
Óriási eltérések lehetnek ugyanakkor abban, hogy hány fiatal kerül a gyermekvédelembe, attól függően, hogy az ország mely pontján járunk. 2023-as adatok szerint a legtöbb fiatal Borsod-Abaúj Zemplén, és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéből került gyermekvédelmi szakellátásba – egész pontosan minden negyedik gyermek az összes, szakellátásban nevelkedő kiskorú közül.
A legkevesebb gyermek az ország nyugati részén került állami gondoskodásba, Vas megyében mindössze 282-en, Zalában 336-an a tavalyi évben. Ez több mint kétezer gyermekkel kevesebb, mint a lista elején álló megyékben.
2010 óta a legnagyobb növekedés is Borsod megyében történt, majdnem kétszererése emelkedett az állami gondozásban lévők száma. Míg például Budapesten majdnem 11 százalékos csökkenés volt megfigyelhető ugyanekkor.
Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója szerint a családmegtartó szolgáltatások hiánya, a gyermekvédelmi alapellátás kitettsége, forráshiánya és beavatkozási lehetőségeik korlátait, a jelzőrendszer nehézségei mind hozzájárulhatnak a szakellátásban lévők számának növekedéséhez.
„A gyerekek helyzete mindig tükröt tart elénk a társadalom egészének helyzetéről. A magyar társadalom nincs jól. Nyilván a gyerekek sincsenek jól. A kiemelések magas száma ennek tünete” – tette hozzá a gyermekjogi szakértő.
A kiskorú ellátottak számának növekedésével az utógondozói ellátás háttérbe szorul, a 18 év feletti gondozottak száma 3626-ról 2387-re csökkent 2010 óta. A folyamatos, lassú csökkenés csak a tavalyi évben szakadt meg, akkor kicsit emelkedett a szakellátásban lévő felnőttek száma. Pedig egy jól működő utógondozás sokat tehetne azért, hogy az éppen a felnőttkor küszöbén lévő fiatalok ne kallódjanak el a gyermekvédelmi rendszerből kikerülve.
Az állami gondozottak nagykorúvá válásuk után – a gondozásban eltöltött idő függvényében – otthonteremtési támogatásra jogosultak, amelynek maximális összege 1,9 millió forint. Ez azonban a jelenlegi ingatlanárak mellett nem elég arra, hogy stabil lakhatást tudjanak biztosítani maguknak. Ám nemsokan jutnak hozzá ehhez a támogatáshoz, 2012 óta pedig egyre kevesebben. 2022-ben például 715-en részesültek otthonteremtési támogatásban, 10 évvel korábban pedig még 1433-an, ez azt jelenti, hogy felére csökkent azoknak a száma, akik megkapták ezt a támogatást.
A támogatást megkapók alacsony számát részben magyarázhatja, hogy nem jár automatikusan a pénz, jelentkeznie kell rá a fiataloknak, és bizonyos feltételeknek is meg kell felelniük ahhoz, hogy pozitív elbírálásban részesüljenek.
Az állami gondozottak helyzetével az Abcúg is foglalkozott egy 2018-as cikkében. A lap ekkor arra megállapításra jutott, hogy a fiatalkorú gondozottak számának növekedése miatt jóval kevesebb erőforrás és pénz jut a nagykorúak utógondozására. Egy gyermekotthonban dolgozó forrásuk úgy fogalmazott, hogy szerinte „ez a rendszer sosem fogja a gyerek kezét, de akkor rúg bele a legnagyobbat, amikor leginkább támogatásra lenne szüksége. A gyerekkornak nem 18 évesen van vége, az utógondozói ellátás mindennél fontosabb lenne.”
2022 elején hosszú cikkben mutattuk be az Art-ravalót, a Szubjektív Értékek Alapítvány és Faktor Terminál Egyesület szociális-művészeti projektjét, ami pontosan ennek megoldására jött létre, hiszen az állami gondozott, hátrányos helyzetű 18 év feletti fiatalok társadalmi beilleszkedését segíti. A 9 hónapos, felnőttképzésben regisztrált művészeti és pályaorientációs képzés ingyenes, a közös munka során a fiatalok önismeretét, készségeit is fejleszti, miközben a fiatalok munkavállalásának segítésére is nagy fókuszt helyez.
A gyermekvédelmi szakellátásban lévők számának növekedését ugyanakkor nem követi a nevelőszülők számának változása. 2022-ben például 23 ezer, gyermekvédelmi szakellátásban lévő fiatalra mindössze 5909 nevelőszülő jutott. A nevelőszülők száma ráadásul 12 év alatt alig 500-al nőtt, miközben a szakellátásban nevelkedők száma több mint 2 ezerrel.
A gyermekvédelmi törvény 2013-as módosításával az állam vállalta, hogy 2016 végéig minden családjából kiemelt 12 éven aluli gyereket nevelőszülőnél helyez el, néhány kivételtől eltekintve. A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány 2022-es évre vonatkozó jelentése ugyanakkor arról ír, hogy ennek 2021 év végéig sem tudott Magyarország eleget tenni.
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója az Átlátszónak elmondta: mindennek hátterében elsősorban az erőforrások hiánya áll – azaz, hogy kevés a férőhely, kevés a nevelőszülő, kevés a szakember. Az alapítvány tapasztalatai szerint ráadásul
a helyzet minden korábbinál drámaibb lett, a gyermekvédelem presztízse, mint hivatás, mélyponton van.
Az SOS Gyermekfalvak közleménye szerint kétezer nevelőszülő hiányzik ahhoz, hogy az állam minden gyereket családban tudjon elhelyezni. A szervezet korábbi felmérése szerint tízből hat ember szerint az egyik visszatartó ok a nevelőszülői hivatás választásánál, hogy a nevelőszülők nem kapnak megfelelő anyagi támogatást és a nem anyagi jellegű támogatás is alacsony. A Pénzcentrum számításai alapján egy 2 évesnél idősebb, egészséges gyermek nevelésével számolva havonta nagyjából 193 ezer forintra számíthat egy nevelőszülő.
A gyermekvédelem problémáiról tavaly Szilvási Lénát, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetőjét kérdeztük, aki többek között arról beszélt, hogy bár van egy kiváló gyerekvédelmi törvényünk, ennek a végrehajtása nem jó. Az interjú során szóba került az is, hogyan teljesít a magyar gyermekvédelem más országokkal összehasonlítva. Szilvási Léna akkor elmondta, hogy „nálunk jóval kisebb a gyerekvédelem állami finanszírozása”, mint más európai országokban.
A kormány februárban a kegyelmi botrány után bejelentette, hogy szigorít a gyermekvédelmi intézkedéseken, a törvénycsomagot a napokban be is nyújtották.
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány ennek kapcsán közösségi oldalán arról írt, hogy a törvénycsomag jogi, szakmai és emberi, morális szempontból is támadható. „Mély szomorúság van bennünk, hogy ez a most benyújtott szabályozás tényleg nem több mint szigor a szakma felé és a gyermekvédelmi intézmények tetemre hívása. Nagyon sajnáljuk, hogy (ismét) elmarad az átfogó szemléletű, valódi változást jelentő és a legégetőbb problémákra reagáló felelős jogalkotás.”
Az Átlátszónak azt is hozzátették: nem látszik a stratégiai, rendszerszintű gondolkodás megjelenése. Álláspontjuk szerint
a gyermekvédelem évtizedes problémáit nem lehet jogszabályokkal vagy rendészeti szemléletű döntéshozatallal megoldani.
„Több pénzről, a társadalmi megbecsültséget megalapozó hivatásrendi megerősítésről szó sincs, enélkül pedig gyakorlatilag nem lehet érdemi változást elérni.”
A kép illusztráció. Forrás: unsplash.com
Az alapítvány 2017 óta publikálja gyermekjogi jelentéseit, amelyek bemutatják, hogyan változott egy év alatt a gyermekek helyzete hazánkban. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján meglátásuk szerint történtek előrelépések, például a gyerekek részvételi jogainak érvényesülésében a hatósági eljárásokban, az elvált szülők gyerekeinek jogai kapcsán, vagy éppen az emberkereskedelem áldozatainak ellátása területén.
Ezen túlmenően azonban alapvetően negatív változásokról tudnak beszámolni. Egyrészt korábban már elindult negatív trendek folytatódnak, mint például a gyermekegészségügyben, a házi gyermekorvosi szolgáltatás leépülésében, a gyerek addiktológiai szolgáltatások, vagy a roma gyerekekkel szembeni diszkrimináció kapcsán. Másrészt a közelmúltban olyan jogalkotásra is lehet példát találni, ami negatív folyamatokat indított el, például az örökbefogadás területén.
A gyermekvédelmi törvénycsomag benyújtásával egy időben az Európai Bizottság az integrált gyermekvédelmi rendszer fejlesztésének stratégiájáról szóló ajánlásait. A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szerint ez a 10 pont fontos tárgyalási alap lenne a változás érdekében.
„A gyermekvédelemben dolgozók pontosan látják, hogy mire van szükség, és meg is tudják fogalmazni az igényüket. A probléma az, hogy jelenleg minden, amihez idő, pénz és erőforrás kellene, vagy a helyi szolgáltatókkal való együttműködés, az meg sem jelenik a döntéshozók asztalán” – tette hozzá a gyermekjogokkal foglalkozó civil szervezet.
Márciusban a hazai gyermekjogi, gyermekvédelmi szervezeteket és szakértőket tömörítő Gyermekjogi Civil Koalíció is eljuttatta részletes javaslatait a döntéshozókhoz, 12 pontban fogalmazva meg a gyermekvédelem legfőbb problémáit. Április végén ugyanakkor megírták: a civil-szakmai javaslatok egyetlen pontját sem vette figyelembe a bejelentett törvénycsomag.
Szabó Krisztián – Szopkó Zita
Címlapkép: Egy anya iskolába indul néhány gyerekkel a Menedék Családok Átmeneti Otthonából Salgótarjánban 2017. január 11-én. A Magyar Vöröskereszt Nógrád Megyei Szervezete által fenntartott intézmény olyan halmozottan hátrányos helyzetű családoknak nyújt elhelyezést, amelyek bántalmazással összefüggő, szociális, vagy pszichés okokból kerültek krízishelyzetbe. Az otthonban 2016-ban ötvenkilenc felnőtt és százhúsz gyerek kapott elhelyezést. Forrás: MTI Fotó/ Komka Péter.
Korábban nem nyilvános adatokat kaptunk a rendőrségtől a kapcsolati erőszakkal és szexuális bűncselekményekkel kapcsolatban.
Novák Katalin köztársasági elnök lemondásának apropóján infografikákra tettük a kegyelmi eljárásokkal kapcsolatos adatokat.
Az általunk megkérdezett, földügyekben jártas ügyvéd szerint a jogosult kérelmére törölhető az elővásárlási jog bejegyzés a tulajdoni lapról, de ebben az esetben ez jogszabályba ütközik, ami kimondja, hogy az államnak minden világörökségi területre elővásárlási joga van.
A nők ellen elkövetett kapcsolati erőszak bűncselekmények számai semmit sem javultak, amióta a kormány elutasította az Isztambuli Egyezményt.
