Bár a kormány kommunikációjában visszatérő narratíva, hogy szigorúan fellépnek a nők elleni erőszakkal szemben, a rendőrségtől kapott adatok azt bizonyítják, hogy a helyzet továbbra sem javul Magyarországon azóta, hogy a kormány az Isztambuli Egyezmény előírásai helyett saját megoldásokkal védené a nőket. A rendőrség adatai szerint a kapcsolati erőszakkal összefüggő bűncselekmények száma öt év alatt jelentősen nőtt, ugyanakkor a hatóság látókörébe került ügyek mindössze harmada végződött vádemeléssel. A kapcsolati és szexuális erőszak, valamint a szexuális kényszerítés statisztikáit infografikákon is ábrázoltuk.
„A nők elleni erőszak Brüsszel és a baloldal bevándorláspárti politikája miatt nő Európa számos országában. Ha a Gyurcsány vezette baloldalon múlna, már Magyarországon is tömegesen itt lennének a migránsok és a magyar nők már nem lennének biztonságban Budapest utcáin és tömegközlekedési eszközein” – ezekkel a sorokkal reflektált 2023. november 25-én a Kormányzati Tájékoztatási Központ a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja alkalmából tartott tüntetésre, amelyet a Momentum szervezett, több nőjogokkal foglalkozó civil szervezettel közösen.
Becslések szerint hetente egy nő életét követeli a családon belüli erőszak, mindez évente nagyjából 50 áldozatot jelent, pontos adatokat azonban nem közölnek a hatóságok. Közérdekű adatigénylés útján azonban többet megtudhatunk arról, hogy alakultak az elsősorban nőket érintő kapcsolati erőszak számai az elmúlt évek során, és egyáltalán, milyen hatékonyan nyomozott a rendőrség a szexuális erőszak és kényszerítés bűncselekményekben az elmúlt években.
Februárban adtunk be közérdekű adatigénylést az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK), hogy többet tudjunk meg arról, hogyan alakult az elmúlt öt évben a kapcsolati és szexuális erőszak számai. Egyszeri határidő hosszabbítás után, március közepén kaptunk választ.
A rendőrség adataiból kiderül, hogy
öt év alatt a kapcsolati erőszak bűncselekmények áldozatainak száma duplájára nőtt.
Bár a sértettek száma a szexuális bűncselekmények esetében is nőtt 2019-hez képest, a tavalyi évben minimális csökkenés látható 2022 adataihoz viszonyítva.
Mindhárom bűncselekmény sértettjeinek túlnyomó többsége nő volt, míg az elkövetőknél a férfiak jelentek meg nagyobb arányban a statisztikában.
Kapcsolati erőszakkal összefüggésben 2023-ban 783 sértettet és 640 elkövetőt tartott nyilván a rendőrség, szexuális erőszaknál ugyanez az arány 369 és 362. A tavalyi évben a rendőrség 73 szexuális kényszerítéssel összefüggő sértettet regisztrált nyilvántartásában, az elkövetők száma 60. Az elkövetők és a sértettek száma közötti eltérést az magyarázhatja, hogy egyes elkövetők egy éven belül több személy ellen is elkövették a bűncselekményt, így például a házastársuk és a gyermekük sérelmére is.
A kapcsolati erőszak törvényi definíciója szerint az elkövetéskor vagy korábban közös háztartásban élő hozzátartozó, házastárs, élettárs, gyermeke, gondnoka, gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja sérelmére „az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartás tanúsítása”, vagy a közös gazdálkodás körébe vagy közös vagyonba tartozó anyagi javak elvonása, ami a sértettet súlyos nélkülözésnek teszi ki. A törvényi tényállás további eleme az elkövetés rendszeres jellege is. Két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. szerint a szexuális kényszerítés, azaz amikor valaki mást szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerít, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Abban az esetben, ha a szexuális kényszerítést erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel követik el, vagy más védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát szexuális cselekményre használja fel, szexuális erőszakról van szó, ez kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A elmúlt öt évben kapcsolati erőszak bűncselekmény sértettjeként 3354 főt regisztrált a rendőrség. Az áldozatok döntő többségénél a nyilvántartás szerint volt vagy jelenlegi partner követte el a bűncselekményt.
A tavalyi évben a kapcsolati erőszak sértettjeinek 60,9 százaléka házastársi, élettársi kapcsolatban volt a bűncselekmény elkövetésekor vagy korábban az elkövetővel.
Szexuális erőszaknál ugyanez az arány 6,2 százalék, szexuális kényszerítésnél pedig 0 – azaz nem volt olyan eset, amikor a volt vagy jelenlegi partner követte el a bűncselekményt.
Ha az elmúlt öt év adatait nézzük, akkor is hasonló számokat kapunk: kapcsolati erőszaknál az arány 54,4 százalék, szexuális erőszaknál 5,1, szexuális kényszerítésnél pedig a sértettek 2,6 százaléka volt partneri kapcsolatban az elkövetővel.
A volt vagy jelenlegi házastárs, illetve élettárs által elkövetett kapcsolati erőszak bűncselekmények száma 5 év alatt 13 százalékkal nőtt. A növekedést részben magyarázhatja a koronavírus-járvány is. Az ENSZ nők jogaival foglalkozó szervezete ugyanis 2020 január óta szinte minden országban növekedést mért a nők elleni és a családon belüli erőszakban. Ám árulkodó, hogy hazánkban a járvány lecsengése óta is folytatódik ez a tendencia.
2021 tavaszán Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő kért ki adatokat arról, hogyan alakultak a párkapcsolaton belüli erőszak számai a pandémia alatt. Az adatok alapján 2020-ra 88 százalékkal nőtt a kapcsolati erőszak bűncselekmények száma, de az emberölési, halált okozó testi sértéses esetek is emelkedtek.
A tavalyi évben 7654, hozzátartozó sérelmére elkövetett bűncselekményt regisztrált a rendőrség nyilvántartásában. Minden hetedik ügy kapcsolati erőszaknak minősült.
Az elmúlt öt év statisztikái alapján az látható, hogy a hozzátartozók sérelmére elkövetett bűncselekmények legtöbbször a testi sértés és a kiskorú veszélyeztetése, illetve a zaklatás csoportjába tartoztak. Legnagyobb mértékben az utóbbi kettővel összefüggő ügyek száma nőtt az elmúlt évek során.
A családon belüli erőszak megelőzésének egyik módja az ideiglenes megelőző távoltartás lehet. Ezt a rendőrség rendeli el, 72 órás időtartamra.
Az ORFK adatai alapján az elmúlt hét évben jellemzően ezer-kétezer körül alakult az elrendelt távoltartások száma. 2022-ig folyamatos emelkedésben volt ez a szám, ám a tavalyi évtől csökkenni kezdett: 2023-ban már csak 1812 esetben ítélte meg úgy a rendőrség, hogy szükség van az ideiglenes megelőző távolságtartásra családon belüli erőszakkal összefüggésben.
Tavaly márciusi cikkünkben részletesen írtunk arról, hogy melyek a legégetőbb problémák a hazai áldozatsegítéssel a szakértők szerint. A NANE és a Patent Egyesület számításai szerint a hivatalos statisztikában megjelenő számoknál jóval több, nagyjából 226 ezer nő él olyan párkapcsolatban, amelyben fizikai, szexuális erőszak áldozatává válik. Ráadásul a nőkkel szemben elkövetett szexuális erőszaknál az esetek 2,4 ezreléke jelent meg a magyar rendőrségi nyilvántartásban. Vagyis óriási a látencia, a bűncselekmények jelentős része sosem került a rendőrség látókörébe.
A Patent Egyesület nőnapi kampánya 2023. márciusban. Forrás: Facebook/ Patent Egyesület.
Ennek hátterében az Átlátszónak tavaly nyilatkozó szakértő szerint az állhat, hogy sok érintett tart attól, hogy nem fognak nekik hinni, nem tudják bizonyítani az erőszakot, vagy még ha meg is teszik a feljelentést, nem kapnak rögtön megfelelő védelmet. Debreczy Eszter, a NANE munkatársa az Átlátszónak azt is kifejtette, hogy a menedékházak száma például messze elmarad az Isztambuli Egyezményben javasolt, lakosságszámra vetített mennyiségtől, de fontos lenne a szexuális erőszak áldozatainak szóló központok létrehozása is – ez egyelőre még nem történt meg hazánkban.
A rendőrség 2023-as évre vonatkozó jelentése így fogalmaz a családon belüli erőszakkal kapcsolatban:
„A családon belül bekövetkezett bűncselekmények megelőzése, feltárása rendkívül nehéz feladat. Nagyon ritkán vannak közvetlen tanúi, a cselekmények legtöbbször otthon (zárt ajtók mögött) történnek… Több esetben tapasztalható, hogy a bántalmazottak bizonytalanok azzal kapcsolatban, hogy szeretnék-e a hatóság »beavatkozását« (leginkább »csak« az aktuális konfliktus megoldását várják a rendőrségtől). Félnek az esetleges következményektől, ezért a bejelentésben foglaltakkal ellentétben a rendőrnek a történteket másként mondják el.”
Nem a látencia az egyetlen gond a rendszerben, fontos mérőszám lehet az is, hogy milyen hatékonyan nyomoz a rendőrség a szexuális bűncselekmények és a kapcsolati erőszak esetében.
Az adatok alapján elmondható, hogy az elmúlt öt évben a három bűncselekmény kapcsán indított büntetőeljárások alig harmada (29 százaléka) végződött vádemeléssel. A leggyakoribb befejezés a nyomozás megszüntetése volt, az ügyek 52 százaléka végződött így. Az eljárás megszüntetésére többek között akkor kerül sor, ha például a nyomozóhatóság arra jut, hogy nem történt bűncselekmény, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg annak elkövetése. Az eljárások 15 százaléka a feljelentés elutasításával végződött. Ez olyankor fordul elő, ha például hiányzik a bűncselekmény gyanúja, vagy éppen a feljelentett cselekményt már jogerősen elbírálták.
Leghatékonyabban a szexuális erőszakkal összefüggő bűncselekményekben nyomozott a rendőrség, 2019 óta az ügyek 34 százaléka zárult vádemeléssel.
Kapcsolati erőszaknál ez az arány 27,5 százalék, szexuális kényszerítésnél pedig mindössze 24,4.
Az Isztambuli Egyezmény, ami a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását célozta, 2011-ben született. Az EU 2017-ben írta alá, eddig összesen 39 ország ratifikálta – vagyis ennyi állam ültette át a szerződés tartalmát a jogrendbe. Az EU-tagállamok közül Bulgária, Csehország, Magyarország, Litvánia, és Szlovákia kivétel, ők egyelőre még csak az aláírásnál tartanak.
Hazánk 2014. március 14-én ugyan aláírta az egyezményt, de a mai napig nem ratifikálta, és várhatóan a közeljövőben nem is fogja. 2020 májusában KDNP-s javaslatra a magyar parlament kétharmados többséggel megszavazta a ratifikálás elutasításáról szóló politikai nyilatkozatot.
Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter – aki a közelmúltban ex-férjével kapcsolatban kapcsolati erőszakot emlegetett, és arról beszélt, hogy házasságuk alatt verbálisan és fizikailag is terrorizálta – az Isztambuli Egyezményről 2020-ban azt írta, hogy a magyar jogrendszer az uniós gyakorlatnál „szigorúbb és kiemeltebb védelmet ad a nőknek”.
Egy évvel korábban pedig „politikai hisztinek” nevezte az egyezményt, és így fogalmazott:
„A nők helyzete a legjobb állapotban van Magyarországon, nem kell választani a család és munka között, a kormány fellép a családon belüli erőszak ellen is.”
Nem Magyarország az egyetlen, aki különutas módon védené meg a nőket: Törökország elsőként ratifikálta az egyezményt, és három éve, 2021-ben elsőként is lépett ki belőle. A kormány szerint az egyezmény nem egyeztethető össze a török hagyományokkal, szétzilálja a családokat, és népszerűsíti a homoszexualitást.
2020-ban a lengyelek is bejelentette kilépési szándékukat, hazánkhoz hasonlóan ideológiai problémáik voltak az egyezménnyel. Az új kormány azonban kijelentette: elkötelezettek az egyezmény mellett.
Szabó Krisztián – Szopkó Zita
Címlapkép: A NANE Egyesület Néma Tanúk Felvonulása 2023. november 25-én, amely minden évben az elmúlt év párkapcsolati, családon belüli erőszak során megölt nőkre hívja fel a figyelmet. Forrás: Facebook/NANE Egyesület.
Másfél órás kocsiút választja el a két szomszéd megye székhelyét, de a politikai szituációt tekintve a két város nem is állhatna távolabb egymástól. Talán csak a halmozódó gondok jelentenek azonosságot a két helyen.
Erről írtak a független vidéki portálok a héten. Lapszemle.
Az OMSZ nem cáfolta meg interjúalanyunk közléseit, inkább személyében próbálták hitelteleníteni a kritika forrását.
Heti lapszemlénk.
