A titkos Fidesz-AUR testvériség: így fonódnak össze a magyar kormány és a román szélsőjobb üzenetei

Az erdélyi magyarsággal kapcsolatos csörtéken túl a romániai szélsőséges AUR, valamint a Fidesz legkevesebb öt, egymásnak megfelelő dezinformációs narratívát használ. Ezek a narratívák megfelelnek a Kreml propagandájának. Az öt közös narratívát a két párt nyilvános kommunikációjának 7 hónapig tartó megfigyelése alatt azonosítottunk be. Ezen narratívák közül négy az ukrajnai háborúval, valamint a háború következményeivel kapcsolatos. A narratívák célja Ukrajna hiteltelenítése, valamint a Kijevnek nyújtott uniós és NATO segítség megkérdőjelezése. Ezek a narratívák kiegészítik azokat a már régebb óta jelen levő témákat, melyek a magyarországi, valamint a romániai közvéleményt Brüsszel ellen hangolják. A Riseproject.ro és az Átlátszó Erdély cikke.

„Nyilvánvaló, hogy Budapesten felhagytak az «Auróra Tervvel», mely Románia szétszakítását célozta és amely Oroszország háborúját Ukrajna ellen arra próbálta felhasználni, hogy Erdélyt destabilizálja”, nyilatkozta az AUR vezetője, George Simion. A politikus a B1TV egy műsorában beszélt a magyar kormány Románia destabilizálását célzó tervéről, és kijelentette, hogy pártja „nem kevesebb mint nyolc olyan provokációt tart számon az RMDSZ, valamint Budapest részéről, melyek az etnikai feszültségek szítását célozzák”.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

„Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk! #összetartozunk”, írta egy Facebook-bejegyzésben Novák Katalin köztársasági elnök egy, a csíksomlyói búcsún készített vágóképekből, valamint a Székely himnusz hangfelvételéből álló videóhoz. Egy másik bejegyzésében Novák Katalin a csíksomlyói búcsút az összmagyarság egyik legszentebb ünnepének nevezte. A köztársasági elnök 2021-ig a Fidesz alelnöke volt, és a Fidesz-KDNP jelölte köztársasági elnöknek.

George Simion, az AUR (jelentése: arany) párt vezetője. Fotó: Antena3

Az AUR és a Fidesz közötti szópárbaj az egyik újabb állomása a „románok a magyarok ellen” diskurzusnak, mely az 1990 márciusában kitört marosvásárhelyi etnikai zavargások idején ivódott be a kollektív képzeletbe, és amelyet az utóbbi 30 évben mindkét országban felhasználtak a politikai pártok.

A 2019-ben megalakult, szélsőségesen nacionalista AUR – mely 2020-ban 9 százalékkal jutott be a parlamentbe, s amely egy 2023 júliusi felmérésben 18%-on áll – akkor lett Romániában ismert, amikor vezetője, George Simion részt vett 2019 júniusában az úz-völgyi katonai temetőben lezajlott erőszakos eseményekben. 

Az a magyarok és románok közötti összecsapás legutóbbi epizódja volt a magyarok és románok közötti, sokszor feszült viszonynak, és állandó témája az AUR nacionalista diskurzusának, mely időről időre eszébe juttatja a szavazóinak azt a több mint 100 éve eldöntött történelmi tényt, hogy Erdély Romániáé.

A másik oldalon pedig ott van a 2010 óta folyamatosan kormányzó Fidesz, melynek kommunikációjában egyre hangsúlyosabban jelen vannak a Trianon előtti Magyarországgal kapcsolatos üzenetek. „Az elvesztett birodalom ma is kézzelfogható” – írta 2020-ban a Washington Post egy riportban, mely arról szól, hogy Orbán Viktor miként ébresztette fel a nacionalista nosztalgiát.

„Ha valaki meglátogatja egy magyarországi hivatalnok irodáját, néha láthatja a Trianon előtti Magyarországot bemutató térképeket berámázva az irodák falain. Sőt, néha kis üvegcsék is megtalálhatók itt, melyekben az «elvesztett területekről» – a jelenlegi Szlovákiából, Ukrajnából, Romániából vagy Szerbiából – származó földminták vannak.

Orbán Viktor legutóbbi fogása a nacionalista nosztalgia ébren tartására: 2022 novemberében a hivatalos Facebook-oldalán egy filmet publikált, melyen egy Nagy-Magyarországot ábrázoló szurkolói sálat viselt a a magyar-görög válogatott labdarúgó-mérkőzésén.

A felvétel felbolydulást eredményezett a Magyarországgal szomszédos országokban – a román Külügyminisztérium közleménye szerint a magyar miniszterelnök gesztusa „látványos kontrasztban van azzal a nyitással és együttműködő hangulattal, amit a román külügyminiszter tapasztalt Budapesten, amikor úgy magyarországi kollégájával, mind a kormányfővel konzultált.”

Ezek a gesztusok elméletben a teljes erdélyi választó bázist –  a 2022-es népszámlálás szerint 1,02 millió magyart – megszólítását célozzák. A gyakorlatban úgy az AUR, mind a Fidesz ezekkel az üzenetekkel erősíti saját imidzsét: saját szimbólumaikat védelmezik az „idegenekkel” szemben.

Hét hónapig monitoroztuk ezen pártok, valamint a pártok vezetőinek az üzeneteit az erdélyi magyar sajtóban és a közösségi médiában. Kimutattuk, hogy miközben az időről időre előforduló ütközések mindkét párt számára hasznot hajtanak a nacionalizmus terén, az AUR és a Fidesz egy 5 közös narratívából álló csomagot szajkóz a választói számára. Mindegyik narratíva az Orosz Köztársaság érdekeivel áll összhangban, és ellentétes az Európai Unió törekvéseivel.

1. FEJEZET: A NARRATÍVÁK

Első narratíva: „Nem kell belépjünk a háborúba / ez nem a mi háborúnk.”

Az ukrajnai háború kapcsán úgy az AUR, mind a Fidesz egy jelenleg nem létező fenyegetést hangsúlyoz: azt, hogy Magyarország/Románia is beléphet a háborúba. Ennek a narratívának a fő vezérfonala, hogy Magyarország/Románia „nem kell belépjen a háborúba” Ukrajna oldalán, mert „ez nem a mi háborúnk”. Mindkét párt azt sugallja, hogy Magyarország/Románia belépése a háborúba Ukrajna oldalán egy valószínű lehetőség, majd ezt vehemensen ellenzi.

„Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ne lépjünk be az ukrajnai konfliktusba” – írta 2023 februárjában Claudiu Târziu AUR-szenátor egy Facebook-bejegyzésben. „Ha nyugodt életet akarunk, nincs más választásunk, nem szabad részt vennünk a háborúban” – nyilatkozta pár nappal később Orbán Viktor.

A fenti két idézet példa azokra az üzenetekre, melyekkel a Fidesz/AUR elutasítja a háborúban való részvételt. Alább látható egy kronológia (azonban ezek a nyilatkozatok is csak illusztrációk, a lista korántsem kimerítő):

A valóságban a Fidesz/AUR politikusai azt sugallják, hogy küszöbön áll Magyarország/Románia belépése a háborúba. Azonban ez a feltételezés nem áll: Magyarország és Románia is tagja a NATO-nak, valamint az Európai Uniónak. Bár a NATO és az EU is támogatja Ukrajnát, de nem hadviselő felek.

„Ez egy kísérlet arra, hogy azt sugallják, ez a háború minket nem érint” – mondta Valeriu Pașa, egy moldovai köztársaságbeli, politikát és médiapropagandát monitorozó civil szervezet, a WatchDog.md kutatója. „Az én kérdésem a következő: hogyhogy nem érintené Romániát a háború, ha közös határral rendelkezne egy agresszív és revizionista Oroszországgal? A románok érdeke lenne az, hogy Putyin hadserege a határ túloldalán legyen, vagy az lenne az érdekük, hogy ezt a háborút minél távolabb folytassuk?”

Pașa kifejtette, hogy ez a narratíva akár a befolyásolhatja is a harctéri erőviszonyokat azzal, hogy az Ukrajnát támogató politikusokat elbátortalanítja.

„A Kreml legfontosabb célja az Ukrajnának szánt katonai támogatás csökkentése. Ez a narratíva azt célozza, hogy az Ukrajnát segítő államok döntéshozói megfizessék a politikai árát ennek a támogatásnak. Hogy belegondoljanak, milyen politikai következményei lehetnek a segítségnek, és elbizonytalanodjanak.” – magyarázta Pașa, aki szerint ez a narratíva szorosan kapcsolódik egy másik közös narratíva üzenetéhez:

Második narratíva: „Nem kell fegyvereket szállítanunk Ukrajnának.”

Ha fegyvert szállítunk Ukrajnának, vagy engedjük, hogy fegyverek haladjanak át a területünkön – mondja a Fidesz/AUR –, akkor beszippant minket a „háborús láz”, amely az EU-t és a NATO-t is elragadta.

A Fidesz/AUR ellenállása az ukrajnai fegyverszállításokkal kapcsolatban párhuzamos az első narratívával: „nem szabad háborúba mennünk”. Csakhogy földrajzilag Magyarország nem nélkülözhetetlen a nyugati szövetségesek Ukrajnába irányuló fegyverszállításához; a fő tranzitország Lengyelország, amely egyértelműen támogatja Ukrajnát. Romániában az AUR nem politikai döntéshozó – itt a PSD-PNL-UDMR kormány támogatta Ukrajnát úgy fegyverek szállításával, mind tranzit megállapodással.

Ennek ellenére a Fidesz és az AUR továbbra is nyíltan ellenzi a fegyverszállítást vagy a fegyverszállítmányok átengedését az ország területén. Idővonal:

Valeriu Pașa úgy véli, hogy ebben az esetben az Orosz Föderáció ukrajnai agressziójának nyílt támogatásáról és a Kreml üzeneteinek megduplázásáról van szó.

„Ez az a narratíva, amit személyesen Putyin szájából is hallani fognak. Hogy a háborút nem az ő véres és teljesen indokolatlan agressziója hosszabbítja meg, hanem az, hogy a Nyugat továbbra is támogatja Ukrajnát. A logika az lenne, hogy ha nem támogatnák Ukrajnát, akkor Putyin gyorsabban elfoglalná, és eljönne a béke. Ez minden, csak nem béke. Alapvetően ez olyan narratíva, amely nyíltan támogatja az orosz agressziót” – érvelt.

Pașa szerint ez a forgatókönyv – amelyben az Orosz Föderáció gyorsan elfoglalja Ukrajnát, minekutána eljönne a béke – olyan bonyodalmat hoz, amelyet az AUR nem említ, és amelyet a választóknak mélyebben át kellene gondolniuk, amikor olyan buzdításokat hallanak, mint amilyeneket Claudiu Târziu AUR-szenátor 2023 márciusában mondott: „Sürgős szükség van béketárgyalásokra”.

„Hogyan magyaráznák a lehetséges AUR-szavazók azt, hogy Románia és az Orosz Föderáció közös határral rendelkezne, ami implicite Moldova megszállását jelentené? Talán ezt meg kellene kérdezni tőlük” – tette hozzá Pașa.

Claudiu Târziu, az AUR szenátora a párt 2023-as kongresszusán. Fotó: Octav Ganea/Inquam Photos

Harmadik narratíva: „Miközben mi segítünk a menekülteknek, Ukrajna semmibe veszi a kisebbségeinket.”

Magyarország/Románia pénzügyi erőfeszítéseket tesz az ukrán menekültek megsegítésére, miközben Ukrajna elnyomja a kisebbségeket olyan törvények elfogadásával, melyek korlátozzák jogaikat.

„Romániának abba kell hagynia Ukrajna segítését, ha a csernovici románokból továbbra is csúfot űznek!” – sürgette George Simion, az AUR vezetője 2022 decemberében.

„Magyarország egyetlen esetben sem fogja tudni támogatni Ukrajna transzatlanti és európai integrációját, amíg a kárpátaljai magyar iskolák veszélyben vannak” – írta Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a Facebook-oldalán 2023 márciusában, miután találkozott Ilze Brands Kherisszel, az ENSZ emberi jogokért felelős főtitkárhelyettesével. 

Szijjártó Péter hozzátette, hogy miközben Magyarország 1300 magyarországi iskolában és óvodában fogad be Ukrajnából menekült gyerekeket és diákokat, addig Ukrajnában 99 magyar általános és középiskolát fenyeget a bezárás veszélye az ukrán oktatási törvény miatt.

Az állampolgárok/nemzetiségek kölcsönös kezelése, amely Romániában, illetve kisebb mértékben Magyarországon is marginális téma volt a közbeszédben 2022 előtt, 2022-2023-ban az Fidesz/AUR potenciális kampánytémájává vált. A kronológia:

Ileana Racheru, a Román Diplomáciai Intézet (Institutul Diplomatic Român) igazgatója számos elemzés, kutatás és helyszíni tanulmány szerzője a volt szovjet térség politikai és biztonsági kérdéseiről. Szerinte a kisebbségi jogok ügye az 1990-es évek óta a Kreml-propaganda egyik kedvenc témája.

„Kezdetben ez klasszikus propaganda volt, Moszkvából sugárzó újságok és tévéállomások terjesztették, párosulva a titkosszolgálatok által keltett szóbeszédekkel. Később a propaganda alkalmazkodott az internet – különösen a közösségi média – nyújtotta lehetőségekhez.

Az üzenetek témája nagyjából ugyanaz volt: a társadalom többsége és X állam hatóságai (mindegy, hogy a Moldovai Köztársaságról, Grúziáról, Azerbajdzsánról, Ukrajnáról vagy Romániáról volt szó) nem tartják tiszteletben a kisebbségek kulturális, történelmi, nyelvi jogait, és el akarják nyomni identitásukat, be akarják őket olvasztani a többségi nemzetbe. 

A felsorolás elején említett államokban ezeket az üzeneteket használták fel az elszakadási folyamatok igazolására, olyan entitások létrehozására, amelyek de facto államként működnek, de nemzetközileg nem elismertek.

„Nem véletlenül említettem Romániát… Ne feledjük, hogy az AUR vezetője részt vett az úz-völgyi incidensekben, olyan eseményekben, amelyeket a Sputnik felkapott és aztán felerősített” – mondta Ileana Racheru.

Elmondása szerint 1991 után a törvényhozás tagjai és általában az ukrán hatóságok vonakodtak attól, hogy kibővített jogokat biztosítsanak a kisebbségeknek, azzal az indokkal, hogy egy ilyen helyzet precedenst teremtene Oroszország számára, hogy növelje követeléseit Ukrajnával szemben.

Megjegyzi továbbá, hogy a legutóbbi ukrajnai kisebbségi törvény, amelyet az AUR Romániában élesen bírált, jobb, mint az előző, különösen azáltal, hogy hivatkozik az európai referencia eszközökre – a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményre és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájára –, kifejezetten megemlíti azon nemzetközi szerződések elsőbbségét a szóban forgó törvénnyel szemben, és hangsúlyozza a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek asszimilációjának megelőzését mint olyan elvet, amelyre Ukrajna politikája épül.

Magyarország és Románia is fogadott ukrajnai menekülteket, főleg a háború kitörése utáni első hónapokban, de később is. Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint 2023. május 21-ig, a hivatalos adatok utolsó frissítéséig 3,18 millió ukrán lépett be Magyarországra, és 36 914 ukrán kapott ideiglenes védelmet.

Ugyanezen forrás szerint ebben a periódusban 3,7 millió ukrán lépett be Romániába. 2023 júliusában 95 035 ukrán menekültet tartottak nyilván Romániában. Összesen 138 704 ukrán kért és kapott segítséget és védelmet az államtól vagy különböző szervezetektől 2022. február 24-e után.

2017-ben a magyar kormány demográfiai felmérése szerint mintegy 125 ezer magyar nemzetiségű ember élt a régióban, de a háború közepette ez a szám 100 ezerre csökkent. A román külügyminisztérium szerint Ukrajnában több mint 400 ezer román anyanyelvű él (közülük 258 ezren vallják magukat moldávnak). 

Negyedik narratíva: „Svédország és Finnország csatlakozna a NATO-hoz? Szabjunk nekik feltételeket!”

Ahhoz, hogy elfogadjuk egy olyan katonai szövetség bővítését, amelynek részei vagyunk, nem katonai jellegű előnyökre kell szert tennünk, mert ez szolgálja a „nemzeti érdekeket”.

Az ukrajnai orosz invázió közvetlen, hosszú távú következményei közé tartozik, hogy Svédország és Finnország – két olyan ország, mely hosszú ideig semleges volt katonai szempontból – úgy döntöttek, hogy 2022 májusában egyszerre kérik a NATO sürgősségi tagságát. 

A 2022-es év eredményei: egyértelmű „igen” 28 NATO-tagállam részéről, „nem” Törökország és Magyarország részéről. Mivel az új NATO-tagok felvételéről szóló döntések egyhangúlag születnek, Törökországnak és Magyarországnak de jure és de facto hatalmában áll vétóval megakadályozni Finnország és Svédország csatlakozását.

Románia már hivatalosan is hozzájárult a két északi ország 2022-es csatlakozásához; itt a NATO-bővítés témája kapcsán nem volt nyilvános vita. Egyedül az AUR másolta a Fidesz és Orbán Viktor miniszterelnök álláspontját Finnország és Svédország csatlakozásával kapcsolatban – ő viszont Recep Tayyip Erdoğan török elnök álláspontját vette át.

Ez az álláspont lényegében azon az elképzelésen alapszik, hogy az új NATO-tagok befogadásáról szóló megállapodást más, nem katonai kérdésekhez lehet kötni. Törökország részéről ez „terroristáknak” nevezett állampolgárok kiadása volt, 2023-ban pedig Törökország EU-csatlakozása volt a feltétel. 

Magyarország esetében a jogállamiság leépülésével kapcsolatos svéd kritika volt a kifogás; Románia esetében a schengeni csatlakozással szembeni állítólagos finn ellenállás. Idővonal:

„Semmilyen feltétel nem volt szabva” – rótta fel 2022 nyarán George Simion, miután Románia „szívesen látta” Finnország és Svédország NATO-csatlakozását. Simion 2022 júniusában, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság NATO-szerződéshez való csatlakozásáról szóló parlamenti szavazás alkalmával célzott arra is, hogy Románia milyen alkut köthetett volna: „Finnország Románia egyik legkeményebb bírálója és Románia schengeni csatlakozásának legerősebb ellenzője”.

Néhány hónappal később, 2022 decemberében, Simion feltételezése nem igazolódott be: nem Finnország, hanem Ausztria és Hollandia akadályozta meg, hogy Románia és Bulgária csatlakozzon a schengeni övezethez. 

Miután Finnország áprilisban hivatalosan is csatlakozott a NATO-hoz, Törökország felülvizsgálta a svéd tagsággal kapcsolatos álláspontját a szövetség 2023 júliusi vilniusi csúcstalálkozóján. Magyarország is így tett, bár csak fél szívvel. Mindkét ország jelezte, hogy idén ősszel hivatalosan is ratifikálja Svédország csatlakozási kérelmét.

Ötödik narratíva: „Az EU szolgái vagyunk.”

A magyar és román átlagemberek nem dönthetnek maguk saját életükről, ezeket a döntéseket Brüsszelben hozzák meg a „bürokraták”.

Az egyik kulcsszó, amelyet az AUR vezetője, George Simion folyamatosan használ nyilvános kommunikációjában – különösen a Facebook-oldalán –, a „szolgák”. A románok a pártok „szolgái”, Klaus Iohannis elnök az Európai Unió „szolgája”, egyszóval a románokat az EU „szolgaként” kezeli.

A Fidesz évek óta Brüsszel döntéseit okolja Magyarország problémáiért. „Brüsszelből azt javasolják, hogy lényegében tegyük tönkre a magyar gazdaságot, az embereket, a családokat, a nyugdíjasokat. (…) A kormány azonban olyan költségvetést állított össze, amely megvédi a gazdaságunkat.” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök 2023. június 2-án.

Ez az EU-ellenes retorika a 2015-ös menekültválsággal kezdődött, amikor a FIDESZ azzal vádolta az EU-t, hogy migránsokkal akarja benépesíteni Európát, a FIDESZ-kormány pedig az egyetlen, amely képes megvédeni a magyarokat.

„Magyarország nem fogja végrehajtani az EU migrációs döntéseit, nem fogadjuk el a kötelező kvótát, és nem fogadjuk el a migránsgettók, migránstáborok építésére vonatkozó kötelezettséget (…)” – jelentette ki Orbán Viktor 2023. július 7-én, hozzátéve, Magyarországnak nemcsak az illegális migránsokkal és az embercsempészekkel, hanem Brüsszellel szemben is állnia kell a sarat.

Az évek során a képet, hogy Brüsszel a hibás mindenért – a túlzott bürokráciától az LMBTQ-jogokon át a háborúig és az inflációig –, következetesen ápolta a magyar kormány, többek között nagyszabású, közpénzből finanszírozott médiakampányokkal.

Andrei Tiut politológus is felfigyelt „szolga” kifejezés használatára, szerinte ez azzal a politikai vízióval van összefüggésben, amit az AUR próbál közvetíteni.

„A (szolga) kifejezést nemcsak Simion, hanem általában a jobboldali populista politikusok használják. Ez a nacionalisták non-egalitariánus víziója: a népek nemzetközi szinten nem egyenlőek, hanem vannak uralkodó és uralt népek. A populizmus frusztrációból táplálkozik, nem a boldogságból; amikor azt mondják, hogy «szolgák vagyunk», az ennek a frusztrációnak a kifejezése, azért, hogy találjanak néhány bűnöst (az urakat)” – magyarázta Tiut.

Cosmin Popa, a Román Akadémia Szovjetunió és az európai kommunizmus történetére szakosodott történésze és kutatója a „szolga” terminus kapcsán kiemeli, hogy egy érthető szóval van dolgunk, amely a köznyelv része, és nagyon erős érzelmi töltéssel bír.

„A «szolga» az ő értelmezésükben rabszolgát jelent. Az érzelmekre akarnak hatni, nem pedig az értelemre. Alapvetően ez annak a kifejeződése, hogy a románok egy része képtelen a modernitásba lépni” – mondja Popa.

Egy másik hit, amelyet a Fidesz és az AUR is erősítenek: a „másodosztályú állampolgárok” gondolata, vagyis hogy a magyarok és a románok is hátrányos helyzetben vannak a „brüsszeli bürokraták” „önkényes döntései” miatt. 

„Közép-Európának ez az állítólagos alárendeltsége Brüsszellel és Washingtonnal szemben visszatérő téma, amely Budapesten, Varsóban, Szófiában, mindenhol megtalálható. Ez nem újdonság. És ha úgy tetszik, ugyanezt brit értelmiségi körökben is megtaláljuk, mert a BREXIT ennek a gondolkodásnak a kifejeződése.

Tévedés azt gondolni, hogy ami Orbánnal történik Magyarországon vagy az AUR-ral Romániában, az Kelet-Európa kultúrtörténetéhez kapcsolódó jelenség. Ezek a mozgalmak strukturálódtak, aggregálódtak, legitimitást nyertek, létrehozták a saját hálózataikat a Kreml és Peking égisze alatt, Nyugat-Európából kiindulva” – magyarázza Popa.

2. FEJEZET: HOGYAN TERJEDNEK A NARRATÍVÁK?

A Fidesz és az AUR az üzeneteit – úgy az erdélyi magyar közösséggel kapcsolatos ellentétes, mind a fentebb felsorolt közös narratívákat – választási megfontolások szerint terjeszti.

Az AUR például az „Erdély Romániához tartozik” üzenettel rendszeresen az Erdélyen kívül élő, azaz többségi választóit célozza meg. 

Erre példa 2022 novembere, amikor – Csoma Botond RMDSZ-es képviselő egyik kijelentésén felháborodva – George Simion zajosan elhagyta a román parlament ünnepélyes ülését az 1918-as nagy egyesülés évfordulója alkalmából (ekkor lett Erdély része Románia jelenlegi területének). 

Simion „irredentának” minősítette Csoma Botond plenáris ülésen elmondott beszédét, amely szerint „az erdélyi románok politikai és vallási vezetői nagyon jól tudták, hogy Erdély nemcsak román, hanem magyar, szász és zsidó föld is, és ez tükröződött a gyulafehérvári nyilatkozat szövegében”.

Simion gesztusa politikai állásfoglalássá vált az AUR részéről, a saját választói felé terjesztett nyilvános üzenet formájában. Az üzenet terjesztési csatornái között volt a 4Media.info: ez egy hírportálnak tűnő oldal, mely azonban része annak a hálózatnak, mely az AUR-ral vagy annak prominens tagjaival áll kapcsolatban. Ezek az AUR üzeneteit – beleértve a hamis vagy félretájékoztató narratívákat – a Facebookon fizetett hirdetésekben terjesztik. 

Fontos részlet: az AUR 2022 novemberében nagyrészt nem erdélyi megyéket célzott a nacionalista üzeneteivel. Simion uszító beszédét, amikor Csoma Botond RMDSZ-képviselőt „irredentizmussal” vádolta, a 4Media.info honlap terjesztette a Facebookon hirdetésekkel. Azonban ezek a hirdetések elsősorban a Bukarestben és több déli megyében – köztük Olténiában – futottak, és csak a férfi közönséget célozták.

Barbu Mateescu szociológus szerint Romániában Olténia a leginkább magyarellenes régió. „Rengeteg tanulmány van 1990 után, amely ezt megerősíti. Aztán Arad, Bihar és Suceava azok a megyék, ahol az AUR nagyon jól szerepelt a parlamenti választásokon (2020-ban – szerk. megj.), ez az eredeti választói körük.”

A romániai sajtó már dokumentálta azt a módot, ahogy az AUR és vezetői ál-hírportálok hálózatát használják üzeneteik közvetítésére. Ennek a hálózatnak fontos eleme a 60m.ro, amely „fiatal és hazafi románok szabad, senkinek nem alárendelt szerkesztőségeként” mutatkozik be. 

Az oldal Facebookon megadott azonosító adatai egy DGI Multimedia Design nevű céghez vezetnek, mely a cég a 2020-as választási kampány során együttműködött az AUR-ral. A cég hivatalos székhelye a Iași megyei Holboca község egyik házában van, ügyvezetője pedig Doina Grosu, aki a 60m.ro oldal videóiban az újságíró szerepét játssza.

Az AUR számára kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó DGI Multimedia Design székhelye. Fotó: Pavel Lucescu

Az elmúlt évben a 60m.ro EU-ellenes üzeneteket tartalmazó, illetve oroszbarát dezinformációs narratívák logikájába illeszkedő tartalmakat terjesztett a Facebookon. 

Megkerestük és rangsoroltuk azokat az oldalakat, amelyek pénzért felerősítenek AUR-üzeneteket. Ezek az alábbi grafikonon láthatóak, a köztük lévő kapcsolatokkal és a Facebooknak fizetett összegekkel együtt.

Az erdélyi magyar közösséget hasonló populista politikai üzenetekkel bombázzák, de más irányból: Budapestről. A Fidesz előnye, hogy az erdélyi magyarok sokkal inkább bíznak a magyarországi közmédiában, mint a romániai médiaorgánumokban. 

A Bálványos Intézet 2021 novemberében végzett felmérése szerint a válaszadók mintegy 50%-a mondta azt, hogy „nagy mértékben” vagy „eléggé” bízik a magyarországi közmédiában, míg a román televíziók esetében ez az arány 23-26% körül volt. 

Ugyanebből a felmérésből az is kiderül, hogy az erdélyi magyarok számára a fő hírforrás a televízió és a személyes beszélgetések (73-74%), de a harmadik helyen a közösségi média (elsősorban a Facebook) és általában az online környezet áll (51-53%).

Az ukrajnai háborúval kapcsolatos hírforrásokra is rákérdezett a Bálványos Intézet 2022 március-decembere között. Kiderült, hogy az erdélyi magyarok többsége (61%) a magyarországi közmédiából, illetve a román televíziókból tájékozódik (51%). A román online portálok és a nemzetközi hírforrások a preferenciák végén szerepelnek.

Az erdélyi magyarság médiafogyasztási szokásainak alakulása az utóbbi 15 évben – egyre több magyarországi televíziócsatorna, a romániai médiaorgánumok rovására – nagymértékben magyarázza azt, hogy miért tért el a többségtől az erdélyi magyarság hozzáállása az ukrajnai háborúhoz.

És ez nem csak a mainstream médiának köszönhető. Az erdélyi közönséget a Facebookon is eléri a Fidesz az üzeneteivel. A 2022. április 3-i országgyűlési választások előtt például két, ugyanazon a napon regisztrált oldal fizetett hirdetésben terjesztette a budapesti kormány narratíváival összhangban álló üzeneteket.

Az egyik ilyen oldal az Erdélyi magyarok Orbán Viktor mellett, amely 20 000 lejjel (4000 euró) összesen 190 olyan bejegyzést szponzorált, amelyek egyaránt tartalmaztak tájékoztatást a levélszavazási eljárással kapcsolatban, valamint negatív információkat Orbán Viktor ellenzékéről. A 43 ezer követővel rendelkező oldal utolsó posztja két nappal a választás előtt, 2022. április 1-jén jelent meg.

Hasonló tartalmú oldal (a szavazási eljárással kapcsolatos információk, az ellenzékre vonatkozó negatív üzenetek) a Kárpát-medencei Magyar Összefogás, amely ugyanebben az időszakban 89 posztot szponzorált 7500 lejjel (kb. 1500 euró). A 13 000 követővel rendelkező oldal utolsó bejegyzése 2022. március 29-én, öt nappal a választások előtt jelent meg.

Jelenleg mindkét Facebook-oldal inaktív. Az oldalak mögött álló domaineket – erdelyiek.ro, illetve osszefogas.ro – 2019. május 2-án regisztrálták csíkszeredai, illetve sepsiszentgyörgyi lakcímmel rendelkező magánszemélyek. 

A két oldal tartalma hasonló – rövid bemutatkozás mellett elérhetőségek. Az egyik feltüntetett telefonszám anyagunk megjelenésekor inaktív volt, a másik számot pedig egy férfi vette fel, aki románul közölte, hogy nem tudja, hogyan került a telefonszáma egy magyar nyelvű honlapra.

Ezeknek az oldalaknak a jelenléte nem meglepő, amikor a magyar kormány a hagyományos média helyett egyre inkább a Facebookon terjeszti üzeneteit az ún. Megafon (újabban Aktuális média)-modell révén. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a Facebook Ads Library-ban nem találtuk nyomát annak, hogy magyarországi kormánypárti influenszerek Romániát is megcélozták volna hirdetésekkel.

III. FEJEZET: MILYEN HATÁSSAL VANNAK A NARRATÍVÁK AZ ERDÉLYI MAGYAR KÖZÖSSÉGRE?

Az RMDSZ és a Fidesz egy ideje közel állnak egymáshoz – a politikai és gazdasági kapcsolataik alakulását itt dokumentáltuk. 

Az ukrajnai háború kitörésekor azonban az RMDSZ egyértelműen elhatárolódott a magyar kormány által képviselt külpolitikai pozíciótól és narratíváktól. 

Az RMDSZ 2022. február 24-én egy, az ukrajnai orosz inváziót elítélő posztot tett közzé, amelyben kijelentette, hogy a nemzetközi közösségnek minden eszközt, szankciót fel kell használnia, hogy Oroszországot rákényszerítse a háború megállítására.

Ezt leszámítva a háború és általában a külpolitikai kérdések feltűnően hiányoznak az RMDSZ kommunikációjából, kivételt csak a schengeni csatlakozás témája és az Ukrajnából származó gabonaimport körüli vita képez. Az RMDSZ Facebook-oldalán a legtöbb bejegyzés a kormányzás konkrét eredményeit mutatja be: járdák, épülő óvodák és sportcsarnokok, fejlődés. Az üzenet: „azért vagyunk kormányon, hogy fejlesszük a közösséget”. A magyar kormány tagjaival való találkozókról tényszerűen, szűkszavúan számolnak be.

Ha az RMDSZ hivatalos kommunikációja megfelel az Európai Unió és a NATO narratívájának, az RMDSZ ellenzéke, az Erdélyi Magyarok Szövetsége a magyar kormány receptjét követi: a párt néhány nappal a háború kitörése után elkezdte terjeszteni a „nem a mi háborúnk” narratívát, és adománygyűjtést kezdeményezett – azonban csak az ukrajnai magyaroknak.

Az Erdélyi Magyarok Szövetsége azonban egyértelműen forráshiányban szenved, kommunikációja nem koherens. A Facebook-oldalukon közzétett tartalmak nagy része igazodik a Fidesz üzeneteihez, azonban a bejegyzések meglehetősen ritkák, a szponzorált tartalmak pedig még ritkábbak.

Két erdélyi magyar társadalomtudós, Toró Tibor és Kiss Tamás szerint kimutatható, hogy a romániai magyarok a többségnél fogékonyabbakká váltak a Nyugat-ellenes, populista, oroszbarát üzenetekre. Ennek oka valószínűleg az, hogy az erdélyi magyarok a magyar kormány narratíváját bemutató tartalmakat fogyasztanak.

Riporter: A székelyföldi magyarok megítélése szerint ki volt a felelős az ukrajnai háború kirobbantásáért?

Toró Tibor: Hogyan látják az erdélyi magyarok az ukrajnai háborút? Erre a kérdésre kerestük a választ 2022 márciusában, közvetlenül a háború kitörése után, egy telefonos felmérés, valamint egy közösségi médiaelemzés segítségével, amely 2341 Facebook-oldalt és 537 nyilvános csoportot vizsgált (Toró a témában egy on-line bemutatót is tartott, ennek felvétele itt érhető el – szerk. megj.). A fő következtetés: bár a háború első heteiben mindenkit foglalkoztatott ez a téma, jelentős különbségek mutatkoztak a román többség és a romániai magyarok véleménye között.

Az egyik reprezentatív kérdés ez volt: ki a felelős a háborúért? A válaszlehetőségek a következők voltak: Putyin, Oroszország, az USA, Ukrajna, Joe Biden, Volodimir Zelenszkij, a NATO és az EU. A magyarok sokkal inkább olyan válaszokat választottak, amelyek Oroszország és Putyin felelősségét relativizálták. A székelyföldieknek csak 25 százaléka vélte úgy, hogy Putyin és Oroszország felelős a háborúért. 53 százalék szerint Ukrajna és a NATO a felelős a konfliktusért, mert Ukrajna túlságosan közel került a NATO-hoz. 22 százalék nem tudta vagy nem akart válaszolni.

Riporter: Hogyan viszonyultak a székelyföldi magyarok az ukrajnai háborúhoz?

Toró Tibor: Az, hogy az erdélyi magyarok – és különösen a székelyföldi magyarok – a többségi hozzáállástól nagyon eltérő attitűddel rendelkeztek, a kutatás minden vonatkozásában megjelent.

Arra a kérdésre, hogy Romániának milyen álláspontot kell választania ebben a helyzetben, a Székelyföldön élők 90 százaléka azt mondta, hogy egyenlő távolságot kell tartani mindkét féltől, és csak 4-5 százalékuk mondta, hogy Ukrajnát kellene támogatni. Ehhez képest a romániai többségi lakosság fele úgy véli, hogy Ukrajnát kellene támogatni ebben a háborúban.

Láthatjuk tehát, hogy egyértelmű szakadás van az erdélyi magyarok (különösen a Székelyföldön élők) és a többség hozzáállása között. Az erdélyi magyarok véleménye megegyezett a magyar kormány álláspontjával, sőt egyes esetekben még tovább is ment, és szélsőjobb oldalakon osztott értelmezések jelentek meg.

Riporter: Mi volt az RMDSZ álláspontja az inváziót megelőző hetekben?

Toró Tibor: Azt láthattuk, hogy a háború első heteiben a háborúval kapcsolatos Facebook-bejegyzések voltak messze a legnépszerűbbek. Az elemzett időszakban – 2022 február 24. és március 9. között – közzétett posztok egyharmada erről szólt.

Az erdélyi magyar mainstream médiában, de az RMDSZ kommunikációjában is az orosz agresszió, a szolidaritás és a segélyezés volt a fő narratíva. Bár volt egy erős pacifista áramlat, a reakciók között a „haha” emojik hangsúlyosan jelen voltak. A mainstream média narratíváját elutasítók egyértelműen többségben voltak.

Riporter: Hol terjedtek a Nyugat és Ukrajna „bűnösségét” hirdető üzenetek?

Toró Tibor: A Nyugat és Ukrajna felelősségéről szóló narratívákat tartalmazó, többnyire magyar forrásokból megosztott posztok sokkal több lájkot kaptak, mint a pacifista posztok. Ezek az oroszbarát, a magyar kormány politikájának megfelelő posztok leginkább azokban a csoportokban terjedtek, ahol a Fidesz már a háború előtt is népszerű volt.

Riporter: Az erdélyi magyarok és a románok hozzáállása közötti különbségnek mélyebb alapja is lehet: a két országban alapvetően másképp tekintenek Nyugatra. Mit gondolnak a románok a nyugati világhoz való tartozásról?

Kiss Tamás: Románia egyedülálló a régióban, mert itt még mindig él a modernizációs optimizmus, a neoliberális konszenzus. Ez azt jelenti, hogy ha elfogadod a nemzetközi intézmények, az EU intézményi és kulturális szabályait, akkor közeledhetsz a központhoz, fejlődhetsz, és olyan lehetsz, mint Németország. Bukarest lehet a kis Párizs, Románia lehet a keleti Belgium.

Ha azonban ez a közeledés nem sikeres, akkor nem a Nyugathoz fűződő viszony a probléma, hanem a társadalom, annak intézményi és kulturális atavizmusai, az oroszoktól, az Oszmán Birodalomból átvett balkanizmusok. Hogyan lehet ezeket a jellemzőket átalakítani? Például a korrupció elleni küzdelemmel. Ez a gondolat is megjelent a két világháború közötti időszakban.

Riporter: Miben különböznek a magyarok?

Kiss Tamás: Hogyan látják a magyarok ezt a kapcsolatot? A magyarok a Nyugat részének tekintik magukat, különösen a balkáni szomszédokhoz képest. De van ez a tapasztalat, hogy a Magyarország és Ausztria közötti különbség nem csökken. Ki a hibás? A magyarok szerint nem ők a hibásak, hanem a Nyugathoz való viszony, ami egy imperialista, aszimmetrikus és kizsákmányoló viszony.

Riporter: Az erdélyi magyar közösség a kilencvenes években erősebb nyugatbarát orientációval rendelkezett, mint a román lakosság többsége. Hogyan jutott el ez a közösség az EU-párti politikai diskurzus elutasításához?

Toró Tibor: A kisebbségi jogokkal kapcsolatban a magyarok felfogása az volt, hogy ezeket a problémákat nem a többséggel kell megoldani, hiszen ha belépünk az Európai Unióba, akkor ezek maguktól megoldódnak. A történelem vége, ahogy Fukuyama mondta. De ez nem így történt, és a magyarok ma már nem hiszik, hogy a magyar kisebbség problémáit Brüsszelben fogják megoldani. Ez egy olyan elem, ami miatt csökkent az EU-ba vetett bizalom.

Kiss Tamás: Egy másik fontos momentum 2015-2016-ban történt, amikor a romániai korrupcióellenes harc a tetőfokára hágott. Akkor az RMDSZ ellenzékben volt, és ekkor emelkedett meg számottevően az a támogatás, amit a magyar kormány az erdélyi magyar közösségnek folyósított.

Riporter: Miért volt fontos pillanat ez az erdélyi magyar közösség számára?

Kiss Tamás: Ennek a jelentőségét akkor lehet megérteni, ha tudjuk, hogy az 1990-es évektől az erdélyi magyar közösségnek két bevételi forrása volt. A fő bevételi forrást a romániai költségvetési pénzek képezték, ez kis mértékben kiegészült a budapesti kormányoktól kapott támogatásokkal.

Romániában politikai patronázs-rendszer működött és működik ma is: klientúra-hálózatok vannak, az ideológiák pedig nem számítanak a közpolitikában. Ebbe a rendszerbe tartozott az RMDSZ is. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásaira a magyar közösségben úgy tekintenek, hogy ez pénzt hoz, problémákat old meg. 

Amint a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) élére Laura Codruța Kövesi került, és ez az ügyészség elkezdett dolgozni, a definíciók megváltoztak. A rendszer „megzsírozásának” a különféle módjait – melyek addig teljesen normális dolgok voltak – már nem működtek, ezeket hirtelen korrupciónak nevezték.

Az RMDSZ azon kapta magát, hogy nem tud bukaresti forrásokat bevinni a közösségbe. Ugyanakkor a Magyarországról érkező pénzek – és ez szintén egy patronázs-rendszer, mivel valamelyik politikai szereplővel kapcsolatban kellett állni ahhoz, hogy pénzeket tudj hozni – jelentősen megnőttek.

Emiatt az RMDSZ figyelme Budapest felé fordult. 2015 és 2021 között az erdélyi magyar politikai elit szempontjából mintha Bukarest nem is létezett volna, Budapest volt a központ, ahonnan a pénz érkezett.

Ez azonban az elmúlt években megváltozott, visszatért a normalitás. A korrupcióellenes harcnak vége, az RMDSZ újra kormányon van (ez az interjú 2023 májusában készült, amikor az RMDSZ még együtt kormányozott a PSD-vel és a PNL-vel – szerk. megj.), ugyanakkor a Magyarországról érkező támogatások csökkentek. 

Orbán Viktor eltűnt az RMDSZ kommunikációjából, azonban a párt fiatalabb generációja nagyon szorosan kötődik a Fideszhez, úgy szocializációban, mind ideológiai értelemben.

Szerzők: Codruța Simina (Riseproject.ro), Sipos Zoltán (Átlátszó Erdély). Illusztrációk: Roma Gavrilă. A sztori román nyelvű változata itt olvasható. A cikk a Journalismfund Europe támogatásával készült.