Megrendezett jelenetek, oroszok elleni népirtás, nyugati provokáció – a Kreml alternatív valósága az ukrán válságról

A Krím-félsziget 2014-es annektálása óta az orosz álhírgyárak egyik kedvelt célpontjává vált Ukrajna. Az ukrán-orosz konfliktus jelenlegi kiélesedésével pedig a dezinformációs kampány is erősebb fokozatra kapcsolt. Ukrán neonácik, oroszok áldozati szerepben, a konfliktus mögött álló Nyugat mint szándékos provokátor – összegyűjtöttük, melyek a fő narratívák a Kreml által terjesztett, Ukrajnáról szóló álhírekben.

Ősszel a nemzetközi sajtót bejárta a hír, hogy Oroszország katonai vonatokat és hadoszlopokat vezényel az ukrán határhoz. Több NATO-ország azzal vádolta Moszkvát, hogy az Ukrajna elleni invázió céljából vont össze erőket az ukrán határ közelében, amit az orosz fél hisztériakeltésnek minősített. Február 21-én este Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy Oroszország elismeri a Kelet-Ukrajnai szakadár köztársaságok, Donyeck és Luhanszk függetlenségét.

81%

Év végéig még

19 101 233 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Kelet-Ukrajnában 2014 óta rendszeresek az összecsapások a kormányerők és a szakadárok között. Az elmúlt 8 év során az ENSZ becslései szerint több mint 14 ezer ember, köztük háromezer civil vesztette életét. Az ukrán kormány adatai szerint a konfliktus kitörése óta mintegy 1,5 millió ember kényszerült otthona elhagyására.

Az elnök beszéde már önmagában is tökéletes példa az orosz dezinformáció működésére: Putyin többek között azt fejtegette, hogy az ukránok elnyomják az országban élő oroszokat, Ukrajna saját nukleáris töltetek létrehozásán dolgozik, a tömegpusztító fegyverekkel pedig Oroszország megtámadására készülnek. Azt is hozzátette, hogy szuverén ukrán állam valójában sosem létezett, „Ukrajnát Oroszország hozta létre”, az utóbbi időben pedig az ország külföldi nagyhatalmakra, többek között az Egyesült Államokra támaszkodott. Ukrajna közeledése a NATO-hoz és az EU-hoz pedig Oroszország biztonságát fenyegeti.

Nem sokkal később meg is indultak a határnál állomásozó orosz csapatok a területekre. Oroszország végül február 24-én hajnalban az elnök utasítására teljes körű támadást indított Ukrajna ellen.

Az offenzíva előtt Putyin közölte: a cél Ukrajna demilitarizálása és „nácitlanítása”. A nyugati világ egységesen elítélte az akciót, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba.

A dezinformációs kampány erősebb fokozatra kapcsolt

Azonban a Kreml propagandagépezete már jóval a csapatok bevonulása és a háború kezdete előtt beindult. A dezinformáció ellen küzdő Mythos Labs elemzése rávilágít arra, hogy november óta – amikor is több mint 100 ezer katonát vezényelt Oroszország az ukrán határhoz – az orosz dezinformációt terjesztő, Ukrajnával kapcsolatos tweetek mennyisége több mint 300 százalékkal nőtt az előző évhez képest, és jelentősen szaporodott az álhíreket terjesztő fiókok száma is.

További fontos változás, hogy az orosz nyelvről átálltak az angol álhírek terjesztésére, vagyis a közösségi médián futó dezinformációs kampányok most elsősorban a nemzetközi közösséget célozzák.

Az utóbbi időben számos újságcikk, illetve az USA Külügyminisztériuma is foglalkozott azzal, hogy melyek a leggyakrabban visszatérő elemek az orosz dezinformációban. Az EUvsDisinfo adatbázisa és hírlevelei szintén jól illusztrálják, hogy milyen hamis narratívák terjednek az oroszbarát médiumokban az ukrán válsághoz kapcsolódóan. Árulkodó adat, hogy  az oldal által 2015 óta összegyűjtött és leleplezett több mint 13 ezer álhír 40 százalékának, azaz nagyjából 5200 darabnak van valamilyen módon köze Ukrajnához.

Mindenről Ukrajna tehet

A bűnbakkeresés jól bevált eszköz a Kreml-propaganda számára. Jelenleg is előszeretettel alkalmazzák, például oly módon, hogy azt hangsúlyozzák: a helyzet romlásáról kizárólag Ukrajna tehet. Ukrajna agresszorként való ábrázolása megmutatkozik abban az álhírben is, amely szerint az ország jelenti a legnagyobb fenyegetést a békére és a biztonságra Európában.

Az elmúlt hetekben számos alkalommal tudósított az orosz sajtó arról, hogy az ukrán hadsereg offenzívát tervez a szakadár régiók ellen. Az ukrán kormány „egyoldalú” és „indokolatlan” agresszióval való vádolása az egyik legsűrűbben visszatérő állítás a Kreml-párti propagandamédiumok körében. Az állítás bizonyítására megrendezett felvételeket is bemutattak, az egyik például állítólagos szabotázsakciót végrehajtó ukrán kommandósok és donyecki lázadók tűzharcát mutatja be.

Az orosz védelmi minisztérium szóvivője pedig csütörtökön azt állította: az Ukrán Biztonsági Szolgálat tömeges áldozatokról és civilek elleni támadásokról készült, megrendezett videókat gyárt, amelyeket aztán a nyugati médiában szándékoznak elterjeszteni, hogy rossz színben tüntessék fel Oroszországot.

De olyan álhírek is megjelentek, amelyek azzal vádolták Ukrajnát, hogy terrortámadást készít elő a Donyec-medencében, illetve Oroszországban. Mivel a tervezett katonai akciókhoz mindenkire szükség van, az orosz média azzal is riogatott február elején, hogy Ukrajna megtiltotta a hadköteles korú férfiaknak, hogy elhagyják az országot, egy másik álhír pedig arról számolt be, hogy az ukránok légvédelmi rakétarendszereket telepítettek a frontvonal közelébe.

Ahogy az várható volt, a Krím-félszigettel kapcsolatos félrevezető, hamis információk is újult erővel terjednek a Kreml jóvoltából: ezek többsége arról szól, hogy a 2014-es népszavazás teljesen legitim volt, a helyiek egyhangúlag fejezték ki véleményüket Oroszországhoz való csatlakozásuk mellett, Ukrajna azonban ennek ellenére nem hajlandó elismerni orosz területként. A 2014-es ukrán forradalmat pedig következetesen puccsként mutatják be, amelynek hátterében Amerika áll  – ezt egyébként maga az orosz elnök is előszeretettel hangsúlyozza.

Álhírek Ukrajnával kapcsolatban (forrás: EUvsDisinfo)

Oroszok az áldozat szerepében

Másik jól bevált taktika Oroszország ártatlan áldozatként való ábrázolása. Erre példák azok az álhírek, amelyek szerint Oroszországnak semmi köze a Kelet-Ukrajnában történtekhez, hiszen az csupán egy belső konfliktus, és mint olyan, kizárólag az ukrán államra tartozik. Február elején az oroszbarát médiumok arról is számos cikket írtak, hogy a háború kirobbanását valójában Amerika szorgalmazza, Moszkva mindenáron szeretné elkerülni azt. Az ukrán határ közelében lévő orosz katonai erőkre csak Oroszország biztonsága érdekében van szükség, kizárólag az USA és a NATO katonai akcióira válaszul vetették be őket.

Az áldozati szerepben való tetszelgést tovább erősítik azok a narratívák is, hogy Oroszországnak nem volt más választása, lépnie kellett a béke érdekében. Árulkodó, hogy az orosz csapatok megindulását az állami média úgy tálalta, hogy Putyin békefenntartó missziót vezényel Kelet-Ukrajnába. Arról is lehetett hallani (többek között magától az orosz elnöktől), hogy az akció célja, hogy megakadályozzák a kijevi kormány által az orosz lakosság ellen elkövetett „népirtást”, egyes álhírek pedig egyenesen koncentrációs táborokról és gázkamrákról beszéltek Ukrajna kapcsán.

Sőt, egy orosz televízió arról is beszámolt, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelő missziója illegális szervkereskedelemre utaló jeleket és mobil krematóriumokat talált Kelet-Ukrajnában. A csatorna azt állította, hogy az EBESZ megfigyelői „mobil krematóriumokat” találtak az ukrán hadsereg közös hadműveleti zónájában.

Miután hamis „humanitárius válságot” kreált, a Kreml ürügyként használta fel az eseményeket egy újabb, Ukrajna elleni nyílt agresszióhoz.

Azokat pedig, akik megkérdőjelezik a lépéseit, a kormány és az államilag ellenőrzött dezinformációs csatornák rendre nyílt oroszellenességgel, ruszofóbiával vádolják.

A Russia Today címlapja február 24-én, az orosz-ukrán háború kitörésének napján

A háború mögött a Nyugat áll

Az oroszbarát médiumok dezinformációs kampánya előszeretettel mutatja be úgy az országot, mint a Nyugat által irányított bábállamot, ami az USA vagy az Egyesült Királyság, esetleg a NATO játékszere. Nincs valódi szuverenitása, a jelenlegi konfliktusban pedig csupán a Moszkvára gyakorolt geopolitikai nyomás eszközeként használják fel.

Egy másik álhír szerint a háború valójában Biden érdeke, aki az orosz-ukrán válság után Oroszországot Európával is össze akarja ugrasztani, így nem csoda, hogy a béke egyáltalán nem áll az érdekükben. A legvadabb álhírek szerint az amerikai elnök azért szeretné elpusztítani Ukrajnát, hogy megakadályozza, hogy fény derüljön a fia korrupciós ügyeire.

Egyes hírek arról szóltak, hogy az EU ukrajnai katonai kiképzőközpontjai oroszellenes harcosokat képeznek ki, mások arról számoltak be, hogy lengyel zsoldosok érkeztek a kelet-ukrajnai régióba, hogy az ukrán neonácikkal közösen terrorcselekményeket hajtsanak végre. Az Egyesült Államokat pedig azzal vádolták meg, hogy biokémiai fegyvereket készítenek elő Ukrajnában, illetve hogy dzsihádista csoportokat szállítanak a frontvonalra.

Nemcsak a nemzetközi sajtóban terjednek álhírek az ukrán válságról, az orosz propagandával a magyar médiában is számos alkalommal találkozhattunk az utóbbi időben. Csütörtöki cikkünkben bemutattuk, hogy miközben az Orbán-kormány politikusai diplomatikusan fogalmaznak az egyre súlyosabb orosz-ukrán válsággal kapcsolatban, addig a kormányközeli médiumok és a fideszes kommunikációs gépezet többi eszköze pont ugyanazokat az álhíreket és narratívákat közvetíti, amelyeket a Kreml is előszeretettel hangsúlyoz.

„Tisztelet és hála Putyinnak!” – nyílt Kreml-propaganda fideszes csatornákon | atlatszo.hu

Ukrajna és a Nyugat támadt agresszorként Oroszországra, ukrán katonák kelet-ukrajnai civileket mészároltak, egyébként ukrán nép és államiság nem is létezik, a mai ukrán államot jobb lenne feloszlatni – ilyen és hasonló állítások nemcsak az orosz állami propagandában, hanem a Fideszt támogató, közpénzből is működő csatornákon keresztül jelentek meg.

Szopkó Zita

Infografika: Szabó Krisztián

Címlapkép: Vlagyimir Putyin orosz elnök 2015-ös magyarországi látogatásakor (forrás: Facebook/Orbán Viktor)

Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.