dezinformáció

Trollgyanús követők lájkolták be a különös álhírportál cikkét a legnépszerűbbek közé

Az egész magyar nyelvű internetes médiában július során megjelent anyagok között a legnépszerűbbek közé tartozik egy különös álhírportál cikke. A szájt anyagait tízezernél is több facebookos követője gyakorlatilag egyáltalán nem lájkolta — egészen az ukrajnai háború kitöréséig. Azóta viszont agyonkedvelik a különböző tartalmait. A természetellenes viselkedés mögött koordinált trollhálózat állhat.

Július hónap során mindeddig a magyar nyelvű online médiában megjelent összes cikk közül egy különös álhírszájt egyik anyaga érte el a negyedik legtöbb facebookos lájkot. A QAnon névre hallgató összeesküvés-elmélettel rezonáló álhírt érintő interakciók száma egy hét alatt meghaladta a 38 ezret.

Így néz ki most a havi toplista teteje:

  1. Telex — Gulyás szerint a rossz forint részben a 12 évvel ezelőtti elmúlt 8 év hibája – 75 ezer
  2. Telex — Rohamsisakos rendőrök álltak sorfalat a tüntető tömeg előtt Orbán Viktor hivatalánál – 50 ezer
  3. 24 — Nézőpont: A magyarok 61 százaléka elégedett a kormány teljesítményével —44 ezer
  4. Mai Világ — Putyin 35 000 bebörtönzött gyermeket szabadított ki Ukrajnában — 28 ezer

A szóban forgó, negyedik helyen álló álhírt egyébként már kiszúrta a Forgókínpad elnevezésű blog is. A Putyin által kiszabadított gyerekekről szóló álhír eredeti változata még tavasszal, április 5-én jelent meg egy angol nyelvű dezinformációs portálon, a Real Raw Newson. Alig egy napon belül egy magyar nyelvű változat is terjedni kezdett a közösségi médiában, ezt a verziót még egyszerű posztként osztották meg ránézésre egyszerű felhasználói profilok. A vélhetőleg gépi fordítóval magyarosított verzióra láthatóan nem sok időt szántak.

A szöveg alapos cáfolatával most nem foglalkoznánk, vegyünk mindössze egy állítást: orosz katonák biztosan nem szabadíthattak ki ketrecbe zárt gyerekeket az ukrán elnöki hivatal két háztömbnyi szomszédságából, elvégre az orosz hadsereg még a háború elején, az azóta visszavert meglepetésszerű támadás során sem jutott soha ilyen mélyre az ukrán fővárosban.

Az álhír magyar változatát aztán hónapokkal később, július 5-én minden módosítás vagy kommentár nélkül újraközölte a Mai Világ, ami egy kevéssé látványos, de ismert szereplő az álhírszájtok világában. A Marinov Iván által szerkesztett Urban Legendsnek a megtévesztő hírszájtokat gyűjtő listáján is szerepel, a következő megállapítással: „politikailag elfogult oldal. Hazai viszonylatban a kormányt támogató, nemzetközi viszonylatban pedig az orosz narratívát erősítő tartalmak.”

A weboldalt 2017 végén regisztrálták, a hozzá tartozó Facebook-oldalt azonban csak egy évre rá, 2018 októberében hozták létre. Impresszum nincs. Az ismeretlen alkotók láthatóan sem az amatőr megjelenésű weboldalra, sem a Facebook-oldalra nem szántak túl sok időt — az oldal profilképe egy kis méretben már 40 dollárért megvehető stockfotó.

A Mai Világ kevéssé kifejező profilképe a Facebookon

A Mai Világgal kapcsolatban azonban talán az a legérdekesebb, hogy facebookos követőinek a viselkedése mennyire megváltozott a háború kitörése óta. A Mai Világnak kerek egy éve 15 ezer követője volt, Oroszország inváziójának előestéjén, február 23-án pedig 16 ezer.

A két időpont között egy követő átlagosan 0,03-szor lájkolt, osztott vagy kommentelt rá a Mai Világ valamelyik bejegyzésére. Azóta a Mai Világ oldalán megosztott tartalmak összesen közel egymillió interakciót értek el.

A háború kitörése óta ugyan valamennyire meg is nőtt az oldalkedvelők száma (22 ezerre), de az egy követőre jutó átlagos havi interakció egyenesen kilőtt. A jelenlegi mérőszám a korábbinak 233-szorosa, egy mostani követő átlagosan hetente többször is rányomkod az oldal valamelyik tartalmára.

A tízezernyi követő természetellenes viselkedése arra utal, hogy a korábban inaktív, majd vadul lájkolni kezdő követők egy koordinált viselkedésű online trollhálózathoz tartoznak.

Ennek az lehet a célja, hogy a korábban a relatív ismeretlenség jótékony homályában tengődő álhírszájt Kreml-barát tartalmait a háború kitörését követően láthatóvá tegyék a közösségi médiában.

Legutoljára májusban a Political Capital számolt be arról, hogy hasonló trollhálózatra bukkantak Magyarországon és a többi V4-es országban. A kutatóintézet akkor azt is megjegyezte: feltűnő, hogy a Facebook nem tesz különösebb erőfeszítéseket a trollaktivitás visszaszorításáért az olyan kicsi piacokon, mint a visegrádi országok.

Rédl Boglárka–Sarkadi Nagy Márton

Adatok Crowdtangle alapján, vizualizáció: Rédl Boglárka. Címlapkép: EUvsDisinfo

Megosztás