Az egész magyar nyelvű internetes médiában július során megjelent anyagok között a legnépszerűbbek közé tartozik egy különös álhírportál cikke. A szájt anyagait tízezernél is több facebookos követője gyakorlatilag egyáltalán nem lájkolta — egészen az ukrajnai háború kitöréséig. Azóta viszont agyonkedvelik a különböző tartalmait. A természetellenes viselkedés mögött koordinált trollhálózat állhat.
Július hónap során mindeddig a magyar nyelvű online médiában megjelent összes cikk közül egy különös álhírszájt egyik anyaga érte el a negyedik legtöbb facebookos lájkot. A QAnon névre hallgató összeesküvés-elmélettel rezonáló álhírt érintő interakciók száma egy hét alatt meghaladta a 38 ezret.
Így néz ki most a havi toplista teteje:
A szóban forgó, negyedik helyen álló álhírt egyébként már kiszúrta a Forgókínpad elnevezésű blog is. A Putyin által kiszabadított gyerekekről szóló álhír eredeti változata még tavasszal, április 5-én jelent meg egy angol nyelvű dezinformációs portálon, a Real Raw Newson. Alig egy napon belül egy magyar nyelvű változat is terjedni kezdett a közösségi médiában, ezt a verziót még egyszerű posztként osztották meg ránézésre egyszerű felhasználói profilok. A vélhetőleg gépi fordítóval magyarosított verzióra láthatóan nem sok időt szántak.
A szöveg alapos cáfolatával most nem foglalkoznánk, vegyünk mindössze egy állítást: orosz katonák biztosan nem szabadíthattak ki ketrecbe zárt gyerekeket az ukrán elnöki hivatal két háztömbnyi szomszédságából, elvégre az orosz hadsereg még a háború elején, az azóta visszavert meglepetésszerű támadás során sem jutott soha ilyen mélyre az ukrán fővárosban.
Az álhír magyar változatát aztán hónapokkal később, július 5-én minden módosítás vagy kommentár nélkül újraközölte a Mai Világ, ami egy kevéssé látványos, de ismert szereplő az álhírszájtok világában. A Marinov Iván által szerkesztett Urban Legendsnek a megtévesztő hírszájtokat gyűjtő listáján is szerepel, a következő megállapítással: „politikailag elfogult oldal. Hazai viszonylatban a kormányt támogató, nemzetközi viszonylatban pedig az orosz narratívát erősítő tartalmak.”
A weboldalt 2017 végén regisztrálták, a hozzá tartozó Facebook-oldalt azonban csak egy évre rá, 2018 októberében hozták létre. Impresszum nincs. Az ismeretlen alkotók láthatóan sem az amatőr megjelenésű weboldalra, sem a Facebook-oldalra nem szántak túl sok időt — az oldal profilképe egy kis méretben már 40 dollárért megvehető stockfotó.
A Mai Világ kevéssé kifejező profilképe a Facebookon
A Mai Világgal kapcsolatban azonban talán az a legérdekesebb, hogy facebookos követőinek a viselkedése mennyire megváltozott a háború kitörése óta. A Mai Világnak kerek egy éve 15 ezer követője volt, Oroszország inváziójának előestéjén, február 23-án pedig 16 ezer.
A két időpont között egy követő átlagosan 0,03-szor lájkolt, osztott vagy kommentelt rá a Mai Világ valamelyik bejegyzésére. Azóta a Mai Világ oldalán megosztott tartalmak összesen közel egymillió interakciót értek el.
A háború kitörése óta ugyan valamennyire meg is nőtt az oldalkedvelők száma (22 ezerre), de az egy követőre jutó átlagos havi interakció egyenesen kilőtt. A jelenlegi mérőszám a korábbinak 233-szorosa, egy mostani követő átlagosan hetente többször is rányomkod az oldal valamelyik tartalmára.
A tízezernyi követő természetellenes viselkedése arra utal, hogy a korábban inaktív, majd vadul lájkolni kezdő követők egy koordinált viselkedésű online trollhálózathoz tartoznak.
Ennek az lehet a célja, hogy a korábban a relatív ismeretlenség jótékony homályában tengődő álhírszájt Kreml-barát tartalmait a háború kitörését követően láthatóvá tegyék a közösségi médiában.
Legutoljára májusban a Political Capital számolt be arról, hogy hasonló trollhálózatra bukkantak Magyarországon és a többi V4-es országban. A kutatóintézet akkor azt is megjegyezte: feltűnő, hogy a Facebook nem tesz különösebb erőfeszítéseket a trollaktivitás visszaszorításáért az olyan kicsi piacokon, mint a visegrádi országok.
Rédl Boglárka–Sarkadi Nagy Márton
Adatok Crowdtangle alapján, vizualizáció: Rédl Boglárka. Címlapkép: EUvsDisinfo
Támogasd a munkánkat bankkártyás fizetéssel az Átlátszónet Alapítványnak küldött rendszeres PayPal-adománnyal! Köszönjük.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
1% TÁMOGATÁS
Támogasd a munkánkat 10 ezer forint adománnyal, mi pedig megajándékozunk egy pólóval. Katt a részletekért.
Támogasd a munkánkat palackvisszaváltással, kattints az üvegvisszaváltós oldalra, mentsd el a kódunkat, és használd azt a Repontoknál!
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Magyarországon az orosz propaganda a szélsőjobboldalt és a pártállami nosztalgiát is igyekszik kiszolgálni, a hazai orosz médiában azonban az 56-os forradalom egyértelműen az Euromajdan előképeként, fasiszta lázadásként jelenik meg.
Szervereit Kazahsztánba, újságíróit Budapestre költöztette a brit szankciós listára került hírportál.
A legutóbbi berlini választásokra egy helyi startup próbálta felvenni a dezinformációs kampányokkal szembeni küzdelmet.
Pécsi kormánypárti álhírgyár állhat az ellenzéki képviselők nevével és fotójával visszaélő profilokra épített dezinformációs kampány mögött.
