Az egyiptomiak visszatértek az utcákra, miután egy bíróság kimondta, hogy a korábbi elnök Hoszni Mubarak nem bűnrészes tüntetők meggyilkolásában a január 25-i forradalom idején. Egy Izraellel kötött földgázszerződés korrupciós szálainak vádja alól felmentették Mubarak társait, Habib Eladly belügyminisztert és a néhai elnök két fiát is.
Azalatt a 18 nap alatt, amíg Mubarak hatalmon maradt a rendszerellenes tüntetések kirobbanását követően, a becslések szerint kilencszáz tüntetőt öltek meg a karhatalmi erők és ezreket vetettek börtönbe, míg végül 2011 februárban a korábbi elnök lemondott. Mubarak, 86, azóta különböző vádak miatt három és fél évet töltött őrizetben, főként kórházakban, jó ellátásban részesülve.
A Mada Masr szerint a bíróság az ügyészi eljárás szabálytalanságaira hivatkozva ejtette a Mubarak ellen emelt vádakat.
A kétnyelvű oldal hozzáteszi:
Mubarak eredetileg nem szerepelt az ügy vádlottai között és az ügyészség nem is vonta be az ügybe, csak két hónappal azt követően, hogy a keresetet elindították. Ez a bíróság értelmezésében azt jelentette, hogy az ügyészség álláspontja szerint a Mubarak elleni büntetőeljárás alaptalan.
Mubarak tárgyalássorozata bővelkedett jó és rossz dolgokban egyaránt, ám az ítélet úgy tűnik, az utolsó csepp az egyiptomi pohárban. Annak ellenére, hogy egy vitatott gyülekezési törvény tartja őket rövid pórázon – amely révén számtalan tüntetőt börtönöztek be az elmúlt időszakban – az ítéleten feldühödött egyiptomiak az utcára vonultak, hogy kinyilvánítsák nemtetszésüket.
A Tahrír tér, amely az egyiptomi forradalom „epicentrumának” számított a 2011-es megmozdulások idején, le volt zárva, körülvéve szögesdróttal és a tüntetők személyi okmányait ellenőrző fegyveres őrséggel. Összecsapásokra is sor került, amint az ítélet ellen tiltakozók egyre többen lettek.
Ezáltal a történelem a maga útjára lépett. Mubarak ártatlan, az emberek tiltakoznak és [az egyiptomi államfő] Abdel-Fattáh esz-Szíszí könnygázzal, gumibotokkal és letartóztatással támad rájuk.
A Twittert a nap folyamán elárasztották a reakciók. Első tévéinterjújában Mubarak azt állítja, semmi rosszat nem követett el. Johnathan Moremi vitatja ezt:
#Egypt 18 napos felkelése idején 840-en vették el a saját életüket azáltal, hogy a rendőri golyók és a biztonsági erők járműinek útjába álltak #revision
Mubarakot fel kellett menteni ahhoz, hogy az emberek megbizonyosodjanak arról, hogy a rezsim nem bukott meg.
Hind, egy több mint 31 ezer követővel rendelkező líbiai blogger úgy véli, hogy Egyiptomnak egy forradalomra van szüksége ahhoz, hogy véget érjen a patthelyzet.
Heves korrupció, szigorú intézkedések a civil társadalommal szemben átláthatatlan igazságszolgáltatási rendszer, nincs véleménynyilvánítás, büntetlenség… Tudjátok mire van szüksége Egyiptomnak? Egy forradalomra.
A független képviselőcsoport és a jobboldali, szélsőjobboldali pártok politikusai nagyobb arányban érintettek a korrupciós és egyéb botrányos ügyekben, de a korrupció a teljes politikai spektrumon jelen van.
A börtönparancsnokság előre bekérette a kérdéseket, aztán közölte: azokban a bulvársajtóra jellemző nyelvi klisék vannak, és az interjú alkalmas lehet a bűnözői életmód népszerűsítésére.
Korábban több újságíró – P. Gál Judit és Dezső András – is beszélhetett a szlovák állampolgárságú, büntetését Magyarországon töltő elítélttel, az Átlátszót mégis eltiltották a börtöninterjútól.
A futottak még kategóriában a magyar GDP, ez derül ki az Eurostat adataiból. Nem csak európai viszonylatban gyenge az adat, a V4-ek között is szégyellnivaló.