A gödi Samsung-gyár és a többi hazai akkumulátorgyár vízigényének kielégítése fontosabb cél a kormány számára, mint a lakossági vízellátás biztosítása.
Magánkézben és állami tulajdonban lévő védett erdőkben is folytatható tarvágás, akár természetvédelmi területeken is.
A víz felületén büdös, sárgás hab, a parton pedig elpusztult kagylók százai fogadták az Átlátszó stábját. A Paksi Atomerőmű nem válaszolt a kérdéseinkre.
„Két-három emberöltő távlatban itt a szántóföldi növénytermesztés elég komoly gondban lesz.” Videóriport az Alföldről.
Egy tóparti erdősáv kivételével tejesen letarolták a fákat, miközben a kormányhivatal szerint a beruházásnak nincs jelentős környezeti hatása.
A kormányhivatal szerint az unikális területre tervezett épületekkel szemben alapvető elvárás lenne, hogy nem károsítja Tihany tájképi egységét.
A népszavazás ugyan érvénytelen lett, de az üzenet egyértelmű a tiltakozó helyi civil szervezetek szerint.
A Fővárosi Önkormányzat és a Kiserdő Egyesület szerint nem vizsgálták az új Duna-híd összes negatív környezeti hatását az engedélyezéskor.
Értesüléseink szerint a kormányhivatal nem adott ügyféljogot a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak és Magyar Természetvédők Szövetségének sem.
Tovább titkolná gödi gyár vízvizsgálati adatait a vízügyi hatóság, amely a gödi kutakba került mérgező anyag kivizsgálásával sem foglalkozik.
Eredménytelen lett a közbeszerzés azzal az indokkal, hogy "a szerződéskötéshez szükséges fedezet nem kerül rendelkezésre bocsátásra".
