A Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vasútvonal felújításánál is használhattak azbesztes követ
A munkálatok során annak idején főként a kőzetanyag törésállóságát, illetve fagyállóságát figyelték, most új vizsgálatokat ígért a GYSEV.
A Budapest Parkhoz hasonló szabadtéri koncerthelyszín épülne Pécsett, az egykori Balokány-strand műemléki védettségű területén. A tulajdonos Udud Péter sokáig nem hasznosította az ingatlant, de most egy 9000 férőhelyes rendezvényteret akar létesíteni a régi strandfürdő helyére. Udud szerint a projekt már elnyerte a hatóságok és a közszerepelők támogatását is, a közelben lakók viszont szeretnék megakadályozni a hatalmas zajt és közlekedési terhelést okozó beruházást. Egyesek szerint ugyan jó ötlet a fedetlen szórakozóhely létrehozása, sokan viszont az eredeti funkció visszaállítását kérik, azaz fürdőt és strandot látnának szívesen a területen.
Az 1853 körül épült Balokány-fürdő Pécs egyik legismertebb strandfürdője volt, ami egyszerre funkcionált strandként, sportuszodaként és közösségi térként is. Az 1980-as években az állapota romlani kezdett, és a ’90-es évek elején végleg bezárt. Később az önkormányzat eladta a fürdő területét, ami jelenleg az Udud Péter érdekeltségébe tartozó cégek tulajdonában áll. Udud korábban akart itt már wellness-központot és szállodát is építeni, de egyik sem valósult meg.
Nyílt levélben fordult néhány helyi lakos a pécsi városvezetéshez és a képviselő-testület tagjaihoz, miután a Pécsi TV tudósításából tudták meg, hogy egy 9000 fős koncerthelyszínt épülne a lakásaik közelébe.
Levelükben a lakosok arra kérik a városvezetést, hogy ne támogassa az egykori Balokány-fürdő helyszínére tervezett koncerthelyszín megépítését, az ugyanis jelentős környezeti terheléssel, forgalom- és zajszintnövekedéssel járna. A helyiek hangsúlyozzák: nem a fejlesztések ellen szólalnak fel, a Balokányt hasznosítani kell és lehet is, ám előtte érdemi egyeztetést kellene lefolytatni a lakossággal, és olyan beruházást kellene létrehozni, ami a városlakók érdekeit és igényeit szolgálja.
A Balokány-fürdő Pécs egyik legismertebb strandfürdője volt, 1853 körül építette Engel Adolf. A területet többször bővítették és korszerűsítették, majd 1933-ban Dulánszky Jenő tervei alapján nyerte el végleges formáját. A Balokány egyszerre funkcionált strandként, sportuszodaként és közösségi térként is, fénykorát a hetvenes években élte. A nyolcvanas években a fürdő műszaki állapota romlott, egyre több probléma akadt az üzemeltetésével. Végül az ÁNTSZ a kilencvenes évek elején már nem hosszabbította meg a működési engedélyét, így végleg bezárt.
Azóta a fürdő területét 60 millió forintért eladták, jelenleg az Udud Péter üzleti érdekeltségébe tartozó cégek tulajdonában áll. A tulajdonosnak az évek során számos elképzelése volt, akart itt már wellness-központot és szállodát is létrehozni, ezekhez némi támogatást is kapott, azonban az elképzelések nem valósultak meg, a terület parlagon maradt. Tavaly még társasházakat szeretett volna építeni a férfi tulajdonában lévő Aquaprofit Zrt. a Dunántúli Napló cikke szerint, de azt a pécsi önkormányzat nem engedélyezte.
Most a vállalkozó legújabb ötlete egy szabadtéri koncerthelyszín.
„Nem akartuk addig publikálni, míg nem 100%-os a realitása. Eddig a háttérben dolgoztunk, megkerestük azokat a prominens személyeket, akiknek megnyerése fontos, így a hivatalokat, hatóságokat, közszereplőket is.
Azt mondhatom, hogy a fejlesztés támogatottsága széleskörű, a műemlékvédelmi hatóságnak is tetszett az ötlet.”
– fogalmazott Udud Péter, a terület és az Aquaprofit Zrt. ügyvezető-tulajdonosa a Pécs TV-nek adott interjújában 2026 májusában. A vállalkozó szerint a tervek már el is készültek, és az engedélyeztetés folyamata zajlik.
Udud tévés nyilatkozatával szemben viszont a kormányhivatal megkeresésünkre azt írta, hogy a Balokány-ligetben tervezett rendezvénytér-fejlesztéssel kapcsolatban állásfoglalás-kérés, hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelem hozzájuk nem érkezett. S miután az érintett terület műemlék, a jogszabályok értelmében az építési engedélyezési eljárást is az örökségvédelmi hatóság folytatja le.
A kormányhivatal tájékoztatása szerint az Országos Tervtanács 2026. június 18-án tárgyalta a terveket, június 22-én pedig a pécsi önkormányzat Közművelődési és Közbiztonsági Bizottsága is tárgyalta a Balokány-ligetet érintő fejlesztési elképzeléseket. Hozzáteszik:
„kormányhivatalhoz azonban továbbra sem érkezett hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelem.”
Hasonló ellentmondást tapasztalnak a környékbeliek is, akik miután egy helyi TV-riportból megtudták, hogy mi készül a környezetükben, petíciót fogalmaztak meg, adatigényléseket és megkereséseket küldtek a hivatalnak, a városvezetésnek és a képviselőknek is. A város jegyzője májusban arról írt nekik, hogy akkor még hivatalos terv vagy hatástanulmány sem állt rendelkezésre.
A kormányhivatal tegnapi válaszlevelében lényegében a lakosságnak is elismételte mindazt, amit az Átlátszónak is írt, miszerint semmilyen hivatalos eljárás iránti kérelem nem érkezett hozzájuk a projekttel kapcsolatban. Hozzátették: a kormányhivatalnak nincs tudomása előzetes vizsgálati dokumentáció vagy környezeti hatástanulmány meglétéről, és jelenleg nincs folyamatban a kormányhivatal előtt környezet- és/vagy természetvédelmi eljárás sem, így a hatóságnak nem áll rendelkezésre természetvédelmi szakvélemény, élővilág-felmérés, fajfelmérés, környezeti hatásvizsgálat, előzetes vizsgálati dokumentáció, Natura 2000 vagy egyéb ökológiai hatásvizsgálat, illetve más természetvédelmi szakanyag.
Azt is közölték: tekintettel arra, hogy a terület helyi védettséggel rendelkezik, így a települési önkormányzat jegyzőjének a kompetenciája annak megállapítása, hogy szükséges-e természetvédelmi szempontú vizsgálat vagy hatásbecslés egy ilyesfajta beruházás esetében.
A kormányhivatal általánosságban úgy véli, hogy egy meghatározott, nagyszabású beruházás esetében mindenképpen fontos megvizsgálni a beruházás adott területre gyakorolt környezet- és természetvédelmi hatásait, mely vizsgálatok során szükséges bevonni az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat.
Május elsejére egy Facebook eseményt szervezett az Aquaprofit Zrt. „Bemutatkozik a Balokány – új szabadtéri koncert- és közösségi tér születik Pécsett” címmel. A meghívó a Pepita Közösségi Tér Galériájába szólt, itt mutatta be a vállalkozó és területtulajdonos Udud Péter a szabadtéri koncerthelyszín koncepcióját.
Erről azonban a környék lakosai nemigen értesültek, hacsak nem követték a vállalkozás közösségi médiás csatornáit. Éppen ezért nyílt levelükben azt is kérik a városvezetéstől, hogy legyen lakossági fórum a témában. Úgy tudjuk, erre július 18-án 17 órakor a Pepitában kerülhet sor. Az eseményre várják a településvezetőt, az alpolgármestereket, a képviselőket és természetesen a tulajdonos-beruházót is. Utóbbi egy plakátot is eljuttatott az Átlátszóhoz, mely a fórum részleteit tartalmazza.

Meghívó lakossági fórumra. Forrás: a beruházó.
Kerestük a terület tulajdonosát, hogy megtudjuk, miként tervezi megvédeni a műemléki területet és az élővilágot, miért nem tájékoztatták a lakosságot korábban, továbbá hogyan kezelné a beruházás okozta megnövekedett forgalmat.
A fejlesztő szerint a szabadtéri koncerthelyszínre a pécsi Expo Center bezárása miatt van szükség, ugyanis a városban élők részéről érzékelhető az igény a minőségi zenei, kulturális és közösségi programok iránt. Elmondása szerint a projekt még előkészítési szakaszban jár, zajlanak az előzetes felmérések és tárgyalások. A műemlékvédelemmel kapcsolatban azt mondta, hogy ezen építmények megőrzésére, szakszerű felújítására kiemelten figyelnek majd, egyeztetnek a kormányhivatal illetékes osztályával, és betartják a műemlékvédelmi előírásokat.
A területen élő védett növény- és állatfajok kapcsán megjegyezte: a projektötletet a Balokány-ligetért Egyesület is támogatja, velük az első pillanattól kezdve egyeztetnek. Mivel a vállalkozás integrált tervezési és kivitelezési szolgáltatásokat biztosít az ipari és lakossági vízgazdálkodás és környezetvédelem területén, jelen projekt kapcsán is elsődleges szempont a fenntarthatóság. Így például a helyszínen keletkező csapadékvizet megtartják és szürke vízként használják, illetve a park gondozására fordítják.
A közlekedési túlterheltséget illetően azt mondta, hogy a nagyobb embertömeg miatt számítanak a közösségi közlekedés erősítésére, javaslatokkal élnének annak fejlesztésére is. A 9000 fős esemény szerinte nem lenne mindennapos, ekkora tömeg csak évente néhány alkalommal fordulna elő, jellemzően 3-5000 fős programokkal számolnak.
„Úgy gondolkozunk, hogy a 40 éve lezárt fürdő egy részét visszaadjuk a mindennapi használatba, elhelyezünk a területen mindenki számára elérhető szabadtéri lehetőségeket, szociális létesítményeket is. Meggyőződésünk, hogy aki alaposan megismeri terveinket, céljainkat és elképzelt megoldásainkat, az támogatni fogja a projektet” – zárta sorait Udud Péter.
A hozzánk eljuttatott sajtóanyagban az áll, hogy a tulajdonos egy modern, többfunkciós városi tér létrehozásában gondolkodik, amely a zenei programokon túl közösségi, gasztronómiai és kulturális eseményeknek is helyet ad. A mintegy 1 hektáros területen megvalósuló fejlesztés célja, hogy új dimenziót nyisson Pécs szabadtéri kulturális életében
A tervek szerint a helyszín évente mintegy 40 koncertnek és klubeseménynek adhat otthont, valamint 140–150 ezer látogatót fogadhat.
A programkínálat nem kizárólag nagykoncertekre épül: DJ- és klubestek, egyetemi bulik, gasztronómiai események, kulturális programok, valamint céges és vállalati rendezvények is szerepelnek a tervezett működésben. A fejlesztők hangsúlyozzák az anyagban, hogy a Balokány nem versenyezni kíván a meglévő pécsi helyszínekkel, hanem kiegészíteni azokat.

A beruházás látványterve. (forrás: Olvasónk)
Az Átlátszó által megszólaltatott környékbeli lakosok azonban nem koncerthelyszínt szeretnének. Mint mondják, rosszul érintette őket az egyeztetés hiánya, ráadásul a helyszín sem ideális erre a célra. A Balokány körül lakóövezet és egyetemi épületegyüttes is van, ráadásul ott van a szomszédban a Kodály-központ és a Zsolnay-negyed is. Utóbbi a Pécsi Egyetemi Napoknak (PEN) és a Medikus bulinak is helyet ad, így a lakosok pontosan tudják, hogy egy-egy zenei rendezvény mekkora zajterheléssel jár.
„A Balokány-liget közelében lakom, és teljesen véletlenül, a helyi TV riportjából tudtam meg, hogy az egykori Balokány-fürdő helyén egy közel 9000 fős szabadtéri koncert- és rendezvényhelyszínt terveznek. Ez azért ért váratlanul, mert
egy ekkora beruházásról a környéken élők semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kaptak sem a vállalkozótól, sem az önkormányzattól.
Azóta a környékbeliekkel hetek óta próbáljuk kideríteni, hogy pontosan mi készül a területen. Válaszok hiányában azonban azt érezzük, hogy a lakosság továbbra sem kap megfelelő tájékoztatást egy olyan beruházásról, amely alapjaiban változtathatja meg a környék életét” – meséli Anna, egy környékbeli lakos.
Miután a jelenlegi tulajdonos a területet megvette, sokáig nem hasznosította: a növényzet itt-ott elburjánzott, a meglévő épületeket összefirkálták, gyakran idegenek jártak be a területre elvégezni a dolgukat. Most azonban láthatóan készülődik valami, információink szerint múlt hét vasárnap géppel lekaszálták a gazt és június 15-én volt egy hangpróba is.
„Ekkor a környéken több helyen is érezni lehetett a mélyhangok okozta rezgést. A szomszédokkal összefogtunk, és aláírásgyűjtésbe kezdtünk. A petíciót már több mint háromszázan aláírták. Nemcsak a zajterhelés miatt aggódunk, hanem azért is, mert a környéken megrendezett nagyobb fesztiválok kapcsán már megtapasztaltuk a megnövekedett forgalmat, a parkolási gondokat, a köztisztasági problémákat és az éjszakai zajt. Attól tartunk, hogy egy állandó rendezvényhelyszín mindezt rendszeressé tenné.
Emellett a Balokány-tó és közvetlen környezete helyi természeti érték, ahol védett és fokozottan védett állatfajok is élnek, ezért természetvédelmi szempontból is komoly aggályaink vannak.
Nem a terület fejlesztését ellenezzük. Épp ellenkezőleg: szeretnénk, ha végre megújulna a Balokány. Most a hatóságok válaszaira várunk, és készülünk a július közepére ígért lakossági fórumra, ahol reméljük, végre konkrét válaszokat kapunk arra, pontosan milyen beruházást terveznek” – tette hozzá Anna.
Hozzá hasonlóan Katalin sem koncerthelyszínt képzel el a területen.
„Olyan fejlesztést szeretnénk, ami javítja a város és a lakók életminőségét. Pécsen és környékén például kevés a szabadtéri fürdőzési lehetőség, sokan örülnének az egykori strandfunkció részleges vagy teljes visszaállításának. Emellett egy igényes pihenőpark, játszótér, szabadtéri sport- és rekreációs terület, vagy akár termelői piac kialakítása is sokkal inkább igazodna helyszín adottságaihoz.”
Nem ez azonban az első alkalom, hogy a környéken lakó Katalin kellemetlenséggel szembesül. Annához hasonlóan ő is a PEN-t és a Medikus bulit említi példaként, hozzátéve, a hangzavar miatt hiába tettek korábban panaszt, érdemi intézkedés nem történt.
„A koncertek zaja, a mélynyomók által keltett rezgések, valamint a rendezvények után visszamaradó szemét és – sajnálatos módon – az emberi ürülék rendszeresen problémát jelent a környéken élők számára.
Az utcában van egy magánparkoló, ami azonban nincs lekerítve, így egy-egy buli alkalmával a szórakozók oda járnak és WC-nek használják a területet. Gondoljunk bele, hogy egy ekkora tömeg esetén hogyan fog kinézni mindez.
Problémásnak tartom azt is, hogy a beruházással kapcsolatban az érintett lakosság nem kapott megfelelő, hivatalos tájékoztatást. Arról például, hogy május elsején volt erről valamiféle beszélgetés a Balokányban, nem is tudtam. A tervezett lakossági fórumon személyesen is részt kívánok venni, mert el akarom mondani, hogy egy ilyen beruházás alapvetően megváltoztatná a belváros szívében fekvő, országos műemléki védelem alatt álló terület karakterét.”
A pécsi lakosok közül azonban vannak olyanok is, akik jó ötletnek tartják a koncerthelyszínként való hasznosítást. Pécs végül is egyetemváros, sok a fiatal, talán az újabb beruházás több idelátogatót, így bevételt is hozna a városnak – mondják.
Többen azonban amellett érvelnek, hogy ha már fejlesztik a területet, akkor a régi funkcióját kellene visszaadni.
„Szégyen, hogy egy akkora városnak, mint Pécs, nincs egy normális strandja se. A Hullámfürdő vize jéghideg, a Pollackot pedig a nyár közepén újítják fel. A pécsieknek vidékre kell menniük, ha egy jót akarnak strandolni, ez vicc.”
Habár a tulajdonos megkeresésünkre nem válaszolt, a Pécs TV-nek korábban azt mondta: a tervek szerint a meglévő épületegyüttest meghagyják és felújítják. A helyszínen lenne backstage, lelátó és nagyszínpad is. A koncertpark a tervek szerint 2027 második felétől üzemelne majd, és mintegy hároméves felfutási időszak után érheti el teljes kapacitását.
Az önkormányzattól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a polgármester és a tulajdonos egyeztettek az elképzelésekről.
„A találkozón a polgármester két fontos szempontot hangsúlyozott. Egyrészt jelezte, hogy fontosnak tartja: a tulajdonos vegye fel a kapcsolatot a város másik jelentős rendezvényhelyszínének, a Káptalan Kertnek az üzemeltetőivel, akik önkormányzati tulajdonú területen működtetnek hasonló profilú kulturális helyszínt. A polgármester álláspontja szerint nem kulturális versenyhelyzetre, hanem egymást jól kiegészítő, a pécsi kulturális kínálatot közösen erősítő programkínálatra van szükség.
Másrészt a polgármester egyértelművé tette, hogy az önkormányzat nyitottan áll minden olyan fejlesztéshez, amely hozzájárul Pécs kulturális kínálatának bővítéséhez és sokszínűségéhez. Ennek azonban
alapvető feltétele, hogy a beruházás ne járjon a helyi lakók nyugalmának aránytalan sérelmével, illetve a város élhetőségének romlásával.
Az önkormányzat hivatalos álláspontját a tervezett fejlesztés részleteinek pontos megismerését követően tudja kialakítani. Ehhez szükséges a beruházás műszaki és üzemeltetési paramétereinek, a várható közlekedési, zajvédelmi, közbiztonsági, környezeti és természetvédelmi hatásainak, valamint a terület használatára vonatkozó konkrét elképzeléseknek a részletes megismerése.
Jelenleg az önkormányzat részéről nem áll rendelkezésre olyan teljes körű dokumentáció, amely alapján a beruházás városi, környezeti és lakossági hatásai megalapozottan értékelhetők lennének” – áll a hozzánk eljuttatott közleményben.
Szabó-Gödri Rita
Címlapkép: a koncerthelyszín látványterve (forrás: Olvasónk). A cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum adatbázisa szolgáltatta.
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött rendszeres PayPal-adománnyal! Köszönjük.
Támogatom PayPal-adománnyalBankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
1% TÁMOGATÁS
A munkálatok során annak idején főként a kőzetanyag törésállóságát, illetve fagyállóságát figyelték, most új vizsgálatokat ígért a GYSEV.
Európában Magyarország lenne az első, ahol korlátozzák a képviselők újraválaszthatóságát. Megnéztük, mely országokban vezettek be hasonló limiteket, és mi volt a hatásuk.
Milyen politikai célokat szolgált az MCC, a Batthyány Lajos Alapítvány, a Danube Institute vagy az Alapjogokért Központ, amikbe közpénzmilliárdokat öntött a Fidesz?
A hatóságnak is csak tippjei vannak, hogy mennyi mérgező anyag kerülhetett belőle a levegőbe és a felszín alatti vizekbe az elmúlt években. Videóriport.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!