A BYD-gyárnak egy 120 ezer lakosú város árama és egy 50 ezres város vize kell

Elképesztő számok vannak abban a környezethasználati engedélyben, amit a Csongrád megyei kormányhivatal idén februárban állított ki a Szegeden épülő BYD-üzemnek. A dokumentum szerint a kínai autógyár vízfelhasználása annyi lesz, mint egy 50 ezres kisvárosé, de áramból és földgázból is rengeteget fogyaszt majd.

A kínai autógyár környezethasználati engedélyéből az is kiderül, hogy mennyi oldószert terveznek használni, és mennyi autó hagyná el a gyárat közúton, illetve mennyi akkumulátort terveznek a helyszínen tárolni.

A BYD-t a magyar kormány jelentős pénzzel támogatja, a gyár a tervek szerint már idén termelni fog. A földkisajátítások zajlanak, az ezzel kapcsolatos anomáliákról többször írtunk már.

A kisajátított termőföldeken jelenleg is gőzerővel épül a gyár Szeged határában, egy óriási területen. A leendő üzem hatalmas méretét jól bemutatja az alábbi drónvideó, amit az építkezést háromhavonta dokumentáló Chimdrone nevű felhasználó készített.

Egy városnyi áram, gáz és víz kell majd a gyárnak

Bár az építkezés már hónapok óta zajlik, az illetékes Csongrád megyei kormányhivatal csak nemrégiben, 2025. február 10-én állította ki a BYD-gyár környezethasználati engedélyét. Az Átlátszóhoz eljutott dokumentumban elképesztő számok szerepelnek.

„Az üzem tevékenységével kapcsolatosan a telephely összes napi vízigénye 6.995,79 m3/nap, melyből a szociális vízigény 1.694,5 m3/nap, valamint a technológiai üzemegységek összes vízigénye 5.301,29 m3/nap. A vízfelhasználás volumene a tervezett 250 nap/év üzemidővel számolva, illetve a munkásszállók és az étkezde esetében 365 nap/év működési időt figyelembe véve összesen 1.811.381,0 m3/év, ebből 486.058,5 m3/év szociális és 1.325.322,5 m3/év technológiai víz.

Az üzem szociális, ipari és tűzivíz igényét a Szegedi Vízmű Zrt. által üzemeltetett közüzemi hálózatról fogják biztosítani, három külön bekötővezetéken (V-1, V-2 és V-3) keresztül, melyek a telephely déli határán épülnek meg.” – áll a dokumentumban.

A KSH adataival számolva ez a vízmennyiség, ami az engedély szerint a BYD-nak kelleni fog, egy közel 50 ezres kisváros vízfelhasználásával egyenlő.

A víz mellett persze áram is kell a gyárnak, nem kevés. A környezetvédelmi engedély szerint 283,4 millió kWh/év lesz az üzem villamosenergia felhasználása. Ez a KSH adatai alapján egy közel 120 ezer lakosú kisváros energiafogyasztásának felel meg. A kormányhivatali dokumentban emellett az is szerepel, hogy a szegedi gyár évi 25,7 millió m3 földgázt fog fogyasztani. Ez a KSH adatai szerint egy 31 ezres kisváros gázfogyasztásával egyenlő.

Részlet a környezethasználati engedélyből

Akkumulátort nem fognak gyártani, csak tárolni

Összesen 15 épületből fog állni a BYD szegedi üzeme, mindegyikben más-más tevékenység zajlik majd. Az egyik épület például egy 50 ezer négyzetméter alapterületű, 16 méter magas akkumulátortároló lesz a környezetvédelmi engedély alapján.

Kiemelik viszont, hogy ehhez nem kell további víz: „az akkumulátor raktárban az állandó hőmérséklet biztosítása léghűtéssel tervezett, hőszivattyús technológiával, mely nem igényel vízellátást”. A dokumentum szerint „a lítium-ion akkumulátorcsomagokat Kínából tengeren, majd közúton szállítják készen a gyár akkumulátor-kirakodó platformjára.

Az akkumulátorraktárban 30 000 db akkumulátort (C41 típus, 35,2 kWh névleges energia) tudnak betárolni egyidőben”.

Arról is írnak a dokumentumban, hogy mi történik majd a hibás, leselejtezett akkumulátorokkal. Először „az egész akkumulátorcsomagot 3-5 %-os sós (nátrium szulfát) vizet tartalmazó 2-5 m3-es, speciális tartályba merítik”, majd 48 óra áztatást követően újra megvizsgálják – és szükség esetén tovább áztatják. Ha pedig „az akkumulátor feszültsége kellően alacsony szintre csökken (teljes akkumulátorcsomag feszültsége esetén 10 V alá, cellafeszültség esetén 2 V alá), az akkumulátor biztonságosan ártalmatlanítható vagy újrahasznosítható”.

A további lépésekről azonban mindössze annyit írnak, hogy „A fentiekben ismertetett eljárással áztatott akkumulátorok, valamint a használt sóoldat veszélyes hulladéknak minősül, amit egy megfelelő engedéllyel rendelkező harmadik fél fog elszállítani és újrahasznosítani”. Arról egy szó sincs a dokumentumban, hogy ki és hova fogja elszállítani a BYD-gyár veszélyes hulladékát.

A BYD környezethasználati engedélye by atlatszo on Scribd

Hatalmas forgalom, rengeteg hulladék

Az alapanyagok Szegedre szállítása, majd a kész autók és a gyártás során keletkező hulladék elszállítása azonban hatalmas plusz forgalmat fog generálni a környéken. Erről azt írja a környezethasználati engedély, hogy „Az üzem működéséhez szükséges a folyamatos alapanyag beszállítás és a készáru kiszállítása. Keleti irányból az 5. kapun keresztül a keleti elkerülőn lehet megközelíteni a gyárat az M43-as autóút felől. A készárut kamionokon viszik nyugati irányba az 5. számú főúton az M43-as autópálya irányába. Az 502. számú útra előzetes vizsgálati eljárás került lefolytatásra, amely megállapította, hogy a tevékenységből jelentős környezeti hatás nem várható.”

Ugyanakkor elismerik, hogy „a Liliom lakópark északkeleti oldala nagyon közel esik az 502. főút nyomvonalához. Az itt található ingatlanoknál a kedvezőtlen meteorológiai állapotokban az órás határértéket megközelíthetik a kialakuló értékek. A modellezések alapján a hosszabb távú határértékek biztonsággal betarthatóak lesznek mindkét területen.”.

A gyár által generált pluszforgalmat jól mutatják azok a számok, amelyek a környezethasználati engedélyben szerepelnek. Eszerint „A gyárból kiszállított mennyiség körülbelül 30 000 jármű havonta, vagyis körülbelül 1 400 jármű naponta.

A közúti járműszállító kamionok maximum 8 járművet tudnak szállítani, vagyis naponta körülbelül 175 kiszállítás történik.

A vasúti kiszállítás a jövőbeni tervek között szerepel, a kiszállítandó mennyiség 50 %-át lefedő vasúti teherpályaudvart a tervek szerint 2027-ben helyezik üzembe” – írják. Vagyis a tervek szerint két év múlva felére csökken majd a kamionforgalom a gyár körül. Ha minden jól megy, és megépül a vasúti összeköttetés.

A gyártás természetesen hulladékkal is jár majd, nem is kevéssel: „A hulladékképződés mértéke a technológiából adódóan jelentős.” Erről azt írják az engedélyben, hogy „A gyárban hozzávetőlegesen 155.000 tonna speciális kezelés nélkül újrahasznosítható hulladék keletkezik évente”, valamint 7.153 tonna veszélyes hulladék.

Komoly konkurencia lesz az európai gyártóknak

A 314 hektár (3,14 millió nm) nagyságú területet elfoglaló üzem tervezett gyártókapacitása évi 300 ezer jármű (280 ezer elektromos és 20 ezer plug-in hibrid) lesz az engedély szerint.

Hogy mégis mit jelent az európai piacon ennyi autó, azt jól látni a motor1.com cikkében. Eszerint 2024-ben Európában (az Egyesült Királyságot is beleértve) 12,9 millió új autót adtak el. A listát a Volkswagen vezeti 3,4 millió kocsival, amit több 1 millió eladással rendelkező gyártó követ. A szegedi BYD-ben tervezett évi 300 ezerhez közelítő mennyiséget a Ford (426 ezer), a Volvo (369 ezer), a Tesla (327 ezer) és a Nissan (307 ezer) tudott értékesíteni. Vagyis a kínai óriás magyarországi üzeme vélhetően jelentős konkurencia lesz az európai autógyártóknak.

Segesvári Csaba

A címlapkép Átlátszó-montázs: Botka László szegedi polgármester és a kínai nagykövet (fotó: Botka/Facebook), háttérben a BYD-építkezés 2025 februárjában (forrás: Chimdrone/Youtube)