„Évente több tonna méreganyag jut a levegőbe” – a leendő katódgyárról tartottak lakossági fórumot Ácson

Csak írásban tehetnek észrevételt a lakosok az ácsi katódgyár ügyében, a hatóság ugyanis személyes részvétel nélküli „közmeghallgatást” hirdetett az üzem környezethasználati engedélyezési eljárásában. Az 1,3 milliárd euróból megépülő, évi 100 ezer tonna katódport előállító gigaüzem környezeti és egészségügyi veszélyei miatt azonban sokan aggódnak Ácson. A helyi civilek most lakossági fórumot tartottak, melyre más városok akkuipari beruházásainak érintettjeit is meghívták.      

A kínai hátterű Bamo Technology Hungary Kft. a Komárom-Esztergom megyei Ácson fogja megépíteni első magyarországi katódgyárát. Egy előzetes építési engedély birtokában már zajlanak is a cölöpalapozási munkálatok, bár az építkezéshez szükséges környezethasználati engedélyt még nem kapta meg a leendő üzem.    

81%

Év végéig még

19 101 233 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Nyár óta borzolja a kedélyeket Ácson a lakosság elől sokáig titkolt akkuipari beruházás, a kínai katódgyár ügye. Tavaly júniusban jelent meg ugyanis egy kormányrendelet arról, hogy Ács térségében a kormány egy kb. 1,3 milliárd euró (több mint 500 milliárd forint) értékű, 900 új munkahelyet teremtő beruházás céljára jelölt ki ingatlanokat. A helyiek ennek nyomán akkumulátorgyár létesítéséről kérdezték Szentirmai Istvánt (Fidesz-KDNP), a város polgármesterét. Ő a közösségi oldalán „politikai indulatkeltésnek” minősítette és cáfolta az akkugyárról szóló „alaptalan” híreszteléseket, majd egy újabb közleményben úgy fogalmazott, hogy „autógyártásban szükséges alkatrészt előállító üzem létesül” a településen. 

A meglehetősen ködös polgármesteri közléseket követően Szijjártó Péter külügyminiszter június végén bejelentette, hogy Ácson a kínai Huayou Cobalt, illetve annak magyarországi leányvállalata, a Bamo Technology Hungary Kft. épít fel egy évi 100 ezer tonna kapacitású katódgyárat.

A Bamo Technology Hungary Kft. Ácsra tervezett katódgyárának látványterve (Forrás: bamotech.hu)

Tehát ha nem is akkugyár, de mégis egy akkumulátor-ipari óriásüzem létesül a településen: az üzemben előállított katód ugyanis az akkumulátorgyártás egyik legfontosabb alapanyaga. A hvg.hu beszámolója szerint a titkolózás miatt az ácsi képviselő-testület öt tagja lemondott tisztségéről – elfogadhatatlannak tartották ugyanis, hogy a lakosság és a testület előzetes értesítése nélkül született döntés egy ilyen horderejű ügyben.      

Az ácsi iparterületen jelenleg a katódgyár első ütemben megépülő csarnokának alapozási munkálatai zajlanak. (Fotó: Átlátszó/Balogh Dénes)

Az indulatokat lecsillapítandó a Bamo Technology Hungary Kft. azt nyilatkozta, hogy a jövőben minden tájékoztatást megadnak az ácsi beruházásról, írta meg az economx.hu tavaly augusztusban. A bizalom erősítése céljából pedig egy havonta ülésező munkabizottságot is létrehoztak, amelyben a Bamo Kft. delegáltja és az önkormányzat képviselői mellett a civilek és az érintett települések polgármesterei is helyet kaptak. 

A katódgyár képviselői szerint a gigaüzem nem fogja terhelni a környezetet

Azt azonban túlzás lenne állítani, hogy a beruházás ügyében a lakosok megnyugodtak volna. Hosszú halogatás után a Bamo Kft. októberben tartott ugyan egy lakossági tájékoztató fórumot, ezen azonban számos kérdésre nem kapott választ a hallgatóság. A katódgyár 100 ezer tonnás éves kapacitása, jelentős energia- és vízigénye, a helyi úthálózat megterhelése, valamint a környezetszennyezés veszélye pedig továbbra is aggasztja a helyieket – és nemcsak az ácsiakat, hanem a szomszédos Bábolna, Nagyigmánd és Bana lakosait is. 

A Bamo Kft. katódpor-gyárának légszennyezési hatásterülete. Az üzem Ács, Bábolna és Bana települések határában épül fel. (Forrás: Környezeti hatásvizsgálat, Imsys Kft.)

A Bamo Kft. idén március 1-jén nyújtotta be a környezethasználati engedélykérelmét a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatalhoz. A gyár környezeti  hatástanulmányát viszont az ácsi önkormányzat nem tette közzé, ráadásul a kormányhivatal honlapjáról is csak egy darabig volt letölthető. Az engedély kiadásához szükséges, kötelezően megtartandó közmeghallgatást pedig személyes részvétel nélkül kívánja lebonyolítani a kormányhivatal. 

A Kiállunk Ácsért nevű civil csoport ezért március 24-én egy lakossági fórumot tartott, melyre elhívták az akkuipar által érintett civilek országos szövetségének, az AKÁRTEIS nevű tömörülésnek a tagjait. Az eseményre Gödről, Győrszentivánról, Sóskútról érkeztek civil aktivisták, akik a saját tapasztalataikat osztották meg az ácsi lakosokkal.  

A Kiállunk Ácsért civil csoport által Ácson szervezett március 23-i lakossági fórum hallgatósága (Fotó: Átlátszó/Balogh Dénes)

A fórumon megjelenők számos kérdésre és ellentmondásra hívták fel a figyelmet. Így például arra, hogy bár a Bamo Kft. tájékoztatása szerint a katódpor gyártásához használt anyagok közül csak lítiumsó a veszélyes anyag, a nikkel, kobalt és mangán keveréket tartalmazó NMC nevű „prekurzor” nem veszélyes besorolású. Csakhogy

a környezeti hatástanulmány egyértelműen a veszélyes anyagok közé sorolja a mérgező és rákkeltő hatású NMC-t. 

Az ácsi civilek hangsúlyozták azt is: bár a cég azt állítja, hogy a katódgyár nem terheli majd szennyező anyagokkal a környezetet, a hatástanulmányban közzétett kibocsátási adatok mást mutatnak. A 33 légszennyező pontforráson keresztül a mérgező nehézfémekből, a nikkelből és a kobaltból például évente összesen körülbelül négy tonna anyag kerül ki a környezetbe – még a határértékek betartása esetén is.

A katódüzem által kibocsátott légszennyező anyagok becsült éves mennyisége. (Forrás: Környezeti hatásvizsgálat)

Lipka Zoltán, a Kiállunk Ácsért egyik képviselője szerint a méreganyagok szeles időjárás esetén a gyártól távolabb is eljuthatnak, csapadékkal pedig a talajba mosódhatnak. Egy fiatal házaspár arról beszélt lapunknak, hogy Komáromból épp az SK komáromi akkumulátorgyára miatt költöztek Ácsra, s most azzal szembesülnek, hogy ebben a városban is veszélyes akku-ipari beruházás létesül. A szomszédos Bana és Bábolna települések lakói közül is többen rész vettek a fórumon, és azt hangsúlyozták, hogy ők szintén tartanak a gyár környezeti hatásaitól és életminőségük romlásától.

A gödi, sóskúti és győrszentiváni civilek pedig a fórumon arról osztották meg saját tapasztalataikat, hogy a kiemelt státuszú akkuipari beruházásokat mindenhol a lakosság megkérdezése, sőt akarata ellenére valósítja meg a kormány. A már működő üzemek hatósági ellenőrzése hiányos, a cégek pedig nem tartják be a jogszabályi előírásokat, sok esetben súlyosan veszélyeztetve a munkavállalókat, sőt a gyárak környezetében élő lakosságot is.

Szöveg: Bodnár Zsuzsa – Fotók, videó: Balogh Dénes

Ez a cikk a Közös Értékeink Program támogatásával készült. Címlapkép: Szijjártó Péter külügyminiszter a Huayou Cobalt képviselőivel az ácsi beruházásról szóló bejelentéskor 2023. június 21-én. (Forrás a miniszter Facebook-oldala)