Kicsit most lassul a vonat a 160 milliárdért felújított hatvani vonalon, jövőre talán gyorsabb lesz

„Jövő év elejétől lehet nagyobb sebességgel közlekedni az adott szakaszon” – ezt közölte az Átlátszóval az Építési és Közeledési Minisztérium. A 160 milliárd forintból felújított Budapest-Hatvan vasútvonalról májusban írtuk meg, hogy hiába az átépítés, a vonatok cammognak. A MÁV 2024-es menetrendjében sincs nyoma a gyorsulásnak, csak lassulást találunk. A vasúttársaság az Átlátszónak azt írta, a biztosító- és vonatbefolyásoló rendszer műszaki próbaüzeme zajlik. Azt ígérik, hogy jövő év elején beindul a tesztüzem, amikor is száguldhatnak a 160 km/órás tempóra alkalmas vonatok.

„120 km/órás sebességre tervezték, Gödöllő és Aszód között mégis 90-nel ballagnak a vadiúj vonatok 8 hónappal az átadás után is. A 160 milliárd forintos projektben nem gyorsult a vonat a tervezett sebességre, a miértekről hallgat a Lázár János vezette minisztérium” – ezt még májusban írtuk.

Felidéztük, hogy a felújított Budapest-Hatvan vonalat 2022. október 7-én, azaz közel 8 hónapja adták át. Az átadón nem beszélt senki arról, hogy sebességkorlátozás lenne a pályán.

„Ennek a 160 milliárdos óriásberuházásnak a keretében 53 km-en újult meg a vasút. Aszód és Hatvan között 160 km/h sebességre alkalmas pálya. (…) A fejlesztésnek az volt a célja, hogy a szakaszon a vonatok gyakrabban közlekedjenek, az utasok pedig minőségibb körülmények között utazhassanak” – mondta akkor az időközben menesztett közlekedésért felelős államtitkár, Vitézy Dávid. A magyarepitok.hu-n egy összefoglaló videó is megjelent a beruházásról.

2024 elejére gyorsulást ígérnek

Cikkünk írásakor a MÁV-ot és a Lázár János alá tartozó Építési és Közlekedési Minisztériumot is megkerestük. A MÁV akkor azt írta, „A pályasebesség 120 km/h-ra emelése a végleges használatbavételi engedély birtokában történhet meg”.

Az Építési és Közeledési Minisztérium csak négy hónappal a kérdésünk után küldött választ. „A Gödöllő (bez.) – Hatvan (kiz.) vasúti vonalszakasz építési fázisa lezárult, ugyanis befejeződtek a műszaki átadás-átvételi eljárások. A használatbavételének engedélyezési eljárása már folyamatban van, melynek eredményeként tervezetten a jövő év elejétől lehet nagyobb sebességgel közlekedni az adott szakaszon” – írta még augusztusban a minisztérium az Átlátszónak.

Úgy folytatták, „a több részletben megvalósuló Budapest-Hatvan vonalszakasz felújításának célja az, hogy a jelenlegi elvárásoknak megfelelő utazási szolgáltatást nyújtsa az utazóközönség számára. A több területet érintő beruházás során nem csak az utasok számára érezhető és érzékelhető fejlesztések valósultak, illetve valósulnak meg – ilyen például a felújított utasforgalmi és utastájékoztató létesítmények, közlekedési csomópontok kiváltása a közúti járműforgalom számára különszintű kereszteződéssel – hanem megtörténtek a korszerű pályabiztonsági elemek, valamint a Budapest, Keleti pu. – Kőbánya Felső között kapacitást bővítő harmadik vágány kiépítése is”.

A végére megjegyezték, „a mintegy 55 km-en megújuló pálya fejlesztése eredményeként 100-, 120- vagy akár bizonyos szakaszokon 160 km/h pályasebesség lehetősége is elérhetővé válik.”

Lassulás az új menetrendben

A MÁV a napokban tette közzé a 2023-2024 évre érvényes menetrendet. De előbb nézzük a 2022-2023-ra érvényes utazási időket.

• Az 582-es IC 5:25-kor indul a Keletiből, 6:09-re ér Hatvanba.
• Az InterRégió, IR85 5:30-kor indul, 5:56-ra ér Gödöllőre, 6:22-re Hatvanba.
• Az ingázós S80 5:35-kor indul a Keletiből és 6:12-re ér Gödöllőre.

A decemberi menetrendváltással a 2023-2024-es évben

az IC 1 perccel (!) lassabban, 6:10-re ér Hatvanba,

az IR85-ös azonos idő alatt teszi meg az utat, míg az ingázós S80-as elvileg 1 perccel gyorsabb Gödöllőig. Ez semmiképp sem a beígért gyorsulás.

Több mint egy éve várnak az utasok

Megkérdeztük a MÁV-ot, hová lett a gyorsulás. Hosszú választ küldtek. Lényegében az ETCS (Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer) rendszer üzembe helyezésére és műszaki átadás-átvételére kell várni. Magyarországon az uniós előírásoknak megfelelően csak olyan vasúti jármű közlekedhet 160 km/órás sebességgel, amit felszereltek az Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer berendezéseivel. (Ez a rendszer például a mozdonyvezetőtől a sebesség betartását követeli, ha szükséges, akár a vonatot is be tudja fékezni.)

„A Rákos–Hatvan vonalszakasz biztosítóberendezési, távközlési és ETCS 2 kivitelezési munkái elnevezésű projekt vonatkozásában a műszaki próbaüzem lezárása és az ehhez kapcsolódó vizsgálati fázisok jelenleg folyamatban vannak az ÉKM, a vállalkozó és a MÁV együttműködésében. A vizsgálatok lefolytatását, kiértékelését követően tervezetten idén év végére várható az ETCS rendszer az üzembe helyezése és műszaki átadás-átvétele.

Az ETCS műszaki átadás-átvételi eljárás sikeres lezárását követően rendelkezésre álló dokumentációk birtokában

az ÉKM adja ki a használatbavételi engedélyt, mely 2024. év elején várható. Ennek birtokában az engedélyezett, kiépítési sebességgel közlekedhetnek az emelt, 160 km/h-ás tempóra alkalmas vonatok

(pl. KISS, FLIRT, egyes IC és nemzetközi vonatok) a Rákos–Hatvan szakaszon, Aszód és Hatvan („A” elágazás) között 160 km/h-val.”

A MÁV részletesen írt arról, hogy mi az az ETCS:  „Szeretnénk a figyelmet ráirányítani arra, hogy az ETCS elsődleges rendeltetése a vonatok közlekedésének felügyelete, és ami a legfontosabb, a vasúti forgalom biztonságának a legkülönbözőbb üzemi helyzetekben történő garantálása, azaz az utasaink biztonsága. A rendszer speciális elemein keresztül kapott menetengedélyek és pályaadatok alapján ugyanis folyamatosan figyelmeztetési-, üzemi- és vészfékezési sebességprofilokat számol, amelyek betartását kikényszeríti a mozdonyvezetőtől, valamint ellátja a vonatra, illetve a pályára engedélyezett sebesség folyamatos felügyeletét is. Jobban ki lehet használni a pályakapacitásokat, javul a vasúti közlekedés megbízhatósága, pontosabbá válnak a vonatok.” 

A MÁV szerint „az ETCS fejlesztéseknek nem csak a személyszállításban, de az árufuvarozásban is jelentős a hasznossága. Az előbbi szempontjából általánosan jelezzük, hogy azokon a vonalakon, ahol már átadták és azokon, ahol a közeljövőben tervezik átadni az ETCS L2-t,

először egy tesztidőszakot indít a MÁV-START. Ennek keretében a szolgálati menetrendben növelik meg a járatok sebességét,

ami azt jelenti, hogy a magasabb sebesség késés esetén használható egyrészt a nagyobb pontosság, másrészt az adott vonalat érintő rendkívüli eseményeket követően a menetrend mielőbbi helyreállítása érdekében. A tesztidőszak eredményeit elemzik a szakértők, azt követően pedig azon vonalakon, ahol az utasok számára és a menetidőre is pozitív hozadéka van, ott a helyközi személyszállítási közszolgáltatás megrendelője felé

menetrend-módosítással fog élni

a MÁV-START.”

Hogy ez mikorra várható, nem írták.

A MÁV tavalyi közleményében az szerepel, hogy „a NIF Zrt. beruházásában 2017 telén indult fejlesztés 4 külön szakaszban valósult meg, és a vasúti pálya korszerűsítésén túl ETCS 2, biztosítóberendezési és távközlési munkákat is végrehajtottak. (…)Az Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer 2-es szintjének (ETCS 2) telepítése után és annak vasúthatósági engedélyezésével Aszódtól Hatvan irányába a 160 km/h pályasebesség is elérhetővé válik.”

Ahogy akkor fogalmaztak, „a Rákos – Gödöllő vonalszakaszon összességében 25,2 km hosszon építették át a vasúti pályát, amely immáron biztosítja a 100-120 km/h-s sebességet az áthaladó vonatok részére.” Ez az szakasz, ahol úgynevezett lassújelek miatt a cikk írásának időpontjában ennél lassabban járnak a vonatok, az átadás óta eltelt több mint 433 napban.

Segesvári Csaba

Címlapkép: Pécel állomás. Fotó: Segesvári Csaba