A hatóság szerint a gödi polgármesternek nincs köze a Samsung-gyár katasztrófavédelmi eljárásaihoz

Újabb döntést hozott a katasztrófavédelmi hatóság a Gödön folyamatosan bővülő akkumulátorgyár ügyében. Ám annak tartalmáról hiába kérdezte Balogh Csaba polgármester a hatóságot, nem kapott választ, és az ügyféli jogállásra való kérelmét is elutasították. A hatóság szerint ugyanis, mivel a gödi különleges gazdasági övezet Pest megye fennhatósága alá tartozik, a helyi önkormányzatnak nincs köze az eljáráshoz. A polgármester, aki a katasztrófavédelmi törvény szerint a város védelméért felel, a bírósághoz fordult az ügyben. Eközben hétvégén a gödi gyárban tűzeset történt, amiről rövid közleményt adott ki a katasztrófavédelem, és a polgármester is posztolt róla. A Samsung SDI képviselője és a gödi önkormányzat LMP-politikusa szerint viszont „rosszul” történt a tájékoztatás, és nem is volt tűz a gyárban. 

Elutasító végzést kapott Balogh Csaba gödi polgármester arra a közadatigénylésére, amelyben a Samsung-beruházás legújabb katasztrófavédelmi eljárásának irataiba kívánt betekinteni. 

A mostani katasztrófavédelmi eljárás vélhetően Samsung SDI legújabb gödi üzemének engedélyezéséhez kapcsolódik. A több üzemegységből álló beruházásnak ugyanis most épül a második, a meglévőnél kétszer nagyobb iparcsarnoka. A külföldi sajtóhírek szerint a bővítésnek köszönhetően a Samsung-gyárkomplexum termelési kapacitása a jövő év második felére évi 60 GWh-ra bővül, a gyártókapacitás pedig 70-80%-kal növelhető lesz. 

A katasztrófavédelmi engedélyeknek pedig igazodniuk kell a rohamtempóban történő bővítéshez. Így 2018 és 2021 között már öt alkalommal módosult a folyamatosan bővülő, az alsógödi lakóövezetekhez is egyre közelebb kerülő veszélyes üzem katasztrófavédelmi engedélye. Érthető hát, hogy a gödi polgármester tudni szerette volna, milyen új katasztrófavédelmi eljárás indult augusztusban, és abban milyen döntés született. A kiadott hirdetmény ugyanis semmilyen konkrét információt nem tartalmaz.  

A Pest Megyei Katasztrófavédelem végzése szerint azonban a polgármesternek nincs köze az éppen folyó eljárásokhoz.

A végzésben a különleges gazdasági övezetről szóló törvényre hivatkoznak, amely szerint a megyei önkormányzat látja el a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét. A gödi gyár esetében a Pest Megyei önkormányzat közgyűlése, illetve annak elnöke láthat el feladatokat az engedélyezési eljárásokban. 

A polgármester ügyféli jogállásának megtagadásakor az elutasító végzés a 2016. évi CL. törvényre (Ákr-törvény) is hivatkozik: eszerint „ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti.” A katasztrófavédelmi hatóság szerint viszont a gödi önkormányzat és polgármestere „közvetlenül nem érintett” a gödi gyárnak kiadandó engedélyek ügyében. 

A végzés ellen fellebbezni sem lehet, mert a Samsung-gyár építése nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás; a hatóság döntése csak közigazgatási perben támadható. 

Különleges gazdasági övezet – így nyúltak át a momentumos polgármester feje fölött Gödön | atlatszo.hu

A veszélyhelyzetre hivatkozva elsőként Gödön hozott létre a kormány különleges gazdasági övezetet, amellyel átadta a Samsung gödi akkumulátorgyárának területét és az adóztatás jogát a megyének. Az őszi polgármesteri választáson az ellenzéki összefogás jelöltje lett a befutó, de így most a fideszes többségű Pest megyei önkormányzat a testület feje fölött átnyúlva dönthet a gyárral kapcsolatos kérdésekben. Akár a lakosságot is megkerülhetik, amely gyakran tiltakozik a gyár bővítése ellen.

A katasztrófavédelmi törvény szerint ugyanakkor az elsőfokú polgári védelmi hatósági jogkört a polgármester gyakorolja, ő felel a polgári védelmi feladatok ellátásáért. 

„Milyen ország az, ahol a katasztrófavédelem a vele együttműködő polgármestert tekinti ellenségnek, és a külföldi céget védi a helyi lakosság helyett?” – teszi fel a költői kérdést Balogh legutóbbi blogbejegyzésében. A polgármester bírósághoz fordul, ahogy tette ezt már több esetben az ügyféli jogok visszaszerzéséért a város számára. A peres eljárások azonban hosszú ideig eltarthatnak. 

„Éles helyzetben, ha csak pár percig tartanak vissza egy lényeges információt, az emberek százainak halálát eredményezheti. Úgy lenne helyes, ha a kötelezettségeket az viselné, aki a jogokat is megszerezte” – figyelmeztet arra az abszurd helyzetre Balogh Csaba, hogy a felelősség veszély esetén a helyi polgármesteré, és nem a megyei közgyűlésé.   

Tűzeset történt, vagy valami olyasmi 

Október 2-án, a Samsung-gyárban tűzeset történt a hatóság szerint. Az eseményről szóló ellentmondó közlések viszont azt igazolják, hogy a lakosság és a polgármester nem kap elegendő információt, ha veszélyes esemény történik.

A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság „Tűz volt egy gödi üzemben” címmel adott ki az eset kapcsán egy közleményt. Ebben meg sem nevezik a Samsung-gyárat, csupán egy felső küszöbértékű veszélyes üzemet említenek, ahol egy tűzjelző berendezés működésbe lépett. „A váci és fővárosi hivatásos tűzoltóegységek kiérkezésekor tűz már nem volt, a tűzeset a lakosságot nem veszélyeztette, amiatt veszélyes anyag nem került a környezetbe” – olvasható a kiadott közleményben. 

Balogh Csaba polgármester a kapott tájékoztatás alapján vasárnap reggel szintén posztolt a Facebookon az eseményről. Eszerint egy elektromos panel gyulladt ki az egyik épület felső szintjén, ahol senki sem tartózkodott. 

A tűzesetről megjelent polgármesteri poszt többekben riadalmat keltett. A Samsung SDI környezetvédelmi felelőse, Frankovits György István kommentben igyekezett korrigálni a polgármester tájékoztatását, eszerint „a gyár nem gyulladt ki, tűz nem történt”; majd megosztotta a katasztrófavédelem közleményét arról, hogy tűz volt a gyárban.

A kommentelésbe és a posztolásba a gödi önkormányzat LMP-képviselője, Fülöp Zoltán is beszállt, aki a nap folyamán részletesebb tájékoztatást is kiposztolt a „rendkívüli eseményről”. 

Eszerint az egyik épület tetején az elektromos kapcsolótérben túlmelegedés történt, ami kiváltotta a tűzjelző rendszer riasztását, tüzet viszont nem kellett oltani. Mint írta, „a füstnek tűnő jelenség a korszerű automata oltórendszer által képzett oltóanyag köd volt”, a nagy erőkkel kivonuló tűzoltókat pedig a felső küszöbértékű üzemben történt jelzés miatt kellett riasztani. 

A Fülöp Zoltánnak adott részletesebb tájékoztatás összefügghet azzal, hogy a Samsung képviselőivel ő tartja a kapcsolatot a gödi testület döntése szerint. Mint arról korábban beszámoltunk, a gödi önkormányzatban 2020 nyarán az ellenzéki összefogás szétesett, és négy ellenzéki, valamint négy fideszes képviselő szembefordult Balogh Csaba polgármesterrel. A gödi önkormányzati belharc részeként a polgármester helyett Fülöp Zoltánt bízták meg a Samsung és a különleges gazdasági övezet ügyében folytatott tárgyalásokkal.

Belharc dúl a gödi városvezetés soraiban, a csörte egyetlen nyertese a magyar kormány | atlatszo.hu

Harc indult a gödi önkormányzaton belül Balogh Csaba polgármester támogatói és támadói közt, amelyben személyi és pártpolitikai ellentétek egyaránt szerepet játszanak. Az eldurvult csörte egyetlen nyertese a magyar kormány, amely a testületben lévő politikai káosszal is indokolja a város egy részének einstandolását, és a Samsungtól származó adóbevétel elvételét.

A helyi „zöldpolitikusnak” a Samsung-gyárral ápolt jó viszony a legfontosabb

Tárgyalási eredményekről azonban Fülöp eddig nem igazán tudott beszámolni. Politikusi Facebook-oldalán a Samsung kapcsán leginkább a gyár tevékenységét méltató posztokat tesz közzé.

A gödi kutak NMP-szennyezése kapcsán pedig nemcsak posztolt májusban a gyár érdekében (ld.: „a Samsung SDI Hungary komolyan veszi a gödi vízszennyezést, és jelentős erőfeszítést kíván tenni a szennyezés kiterjedtségének felmérésére”), de a Samsung kútvizsgálatához is toborzott helyi lakosokat. A vizsgálatok eredményét viszont mind a mai napig nem tette közzé sem ő, sem a Samsung SDI.

Akkumulátorgyártáshoz is használt mérgező oldószert találtak a gödi kutak vizében | atlatszo.hu

Egy független szakértői vizsgálat olyan anyagok jelenlétét mutatta ki a gödi kutak vizében, amelyeket a Samsung-gyárban is használnak. Ugyanakkor a vízügyi hatóság nem adja ki a gödi iparterület monitoring-kútjainak vizsgálati dokumentumait arra hivatkozva, hogy ezek „döntést előkészítő”, tíz évig titkosítható adatok. Az ügyben bírósági per van folyamatban.

Fülöp Zoltán vezette azt a random meghirdetett lakossági fórumot is, ahol a kútszennyezés okáról és következményeiről szinte semmit nem lehetett megtudni. A fórum a tapasztalataink szerint leginkább arra szolgált, hogy bagatellizálja a szennyezés tényét, és lehetőséget biztosítson a Samsungot képviselő Frankovits György számára, hogy bemutassa a gyár „felelős” környezetpolitikáját. Frankovits viszont ugyanúgy nem válaszol a kútvizsgálatra lehetőséget biztosító lakosok leveleire, mint a „zöldpolitikus” Fülöp. 

A fórumon májusban elhangzott ígéret beváltása pedig, miszerint a gödi önkormányzat vízvizsgálatokat fog megrendelni, még csak most jutott el odáig, hogy szeptember végén a városfejlesztési bizottság határozatot fogadott el a vizsgálatok megrendeléséről.

Nem derült ki, hogyan került mérgező oldószer a kútvízbe – lakossági fórum Gödön | atlatszo.hu

A gödi kutak szennyezéséről szóló, május 2-án megjelent cikkünk felbolygatta a kedélyeket a Duna-parti kisvárosban. Az ügyben az önkormányzat fórumot hirdetett meg, ahol választ ígértek a lakosok kérdéseire. Az eseményen azonban a hatóságok részéről senki nem jelent meg, a meghívott vegyész szakértő és a Samsung képviselői pedig nem igazán tudták eloszlatni a helyiek aggodalmait. Videóval.

Bodnár Zsuzsa

Nyitókép: A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megyei ellenőrző gyakorlatot tartott a Samsung-gyár területén 2021. június 17-én. Fotó: Facebook