Mezőgazdasági területen épül luxustanya Szentendrén, a helyieknek nem tetszik

Egy 2,5 hektáros mezőgazdasági területet vásárolt meg egy fogorvos Szentendre tetején, ahová újdonsült aranykalászos gazdaként egy családi házat is felhúzna. Az új tulaj vadhálóval tartja távol a kirándulókat, lapunknak fenyegetésekről és zaklatásokról számolt be. A korábban turisták és helyiek által túrahelyként használt, természeti értékekben gazdag terület bekerítése sokaknak nem nyerte el a tetszését. A terület az ökológiai hálózat része, az önkormányzat a civilek nyomására nemrég elindította a helyi védetté nyilvánítás folyamatát is. A város főépítésze szerint az építkezés szabálytalan, jelenleg azonban nem tudnak mit tenni – az utólag kiszabható büntetés pedig nevetségesen alacsony. 

Ahhoz, hogy érthető legyen, miért is van a tiltakozás, vissza kell ugrani az időben 2005-ig. Ekkor került ugyanis az Óbuda TSZ által birtokolt terület egy magánszemélyhez. A tulajdonos öt évvel később eladta a nem sokat érő, legelőként jelzett, hatalmas területet Vida Szabolcs üzletembernek. Vida vélhetően felismerte, hogy a terület így nem sokat ér, ezért 2013 februárjában azzal fordult a képviselő-testülethez, minősítsék át a területet, hogy csipkebogyót tudjon ott termelni.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A korábbi fideszes polgármester idején az átminősítés sikeres volt, Vida 7 millió forint ellenében megkapta az átminősítést úgynevezett Má/2 övezetbe, aminek köszönhetően lehetőség van lakóépületet is építeni a telekre a gazdasági épület mellett. (2017-ben változott a Szentendre Építési Szabályzata, így a terület Má/3-ba került, de ez építési előírásait tekintve megegyezik az Má/2 övezettel.) Bár a csipkebogyó-üzlet információink szerint sosem valósult meg, a 25 000 négyzetméteres birtok értéke hatalmasat növekedett az átminősítés hatására.

A város főépítésze szerint az építkezés szabálytalan

2021 áprilisában egy építész kért főépítészi szakmai konzultációt Kiss Gabriellánál, Szentendre főépítészénél, aki jelezte, hogy a bemutatott tervek nem felelnek meg a SZÉSZ-nek, ezért nem támogatta azt. Ezt követően júniusban egyszerű bejelentéssel élt Vida egy új, egységes lakóépületként jelölve meg a megtervezett épületet.

Arra lapunk nem kapott választ, hogy a jelenlegi tulajdonos (azaz a fogorvos) ugyanazon terv alapján fog-e haladni, mint Vida, de ennek gyakorlatilag nincs is jelentősége, mert jelen esetben az egyszerű bejelentésben szereplő tervektől korlátlan mértékben eltérhet, és majd csak a megvalósulási tervet kell feltöltenie.

A korábbi látványtervekről árad a tanyasi életérzés (forrás: Hegedűs Attila/ÉKTR)

Nehezíti a helyzetet, hogy az önkormányzatok építésügyi hatósági jogkörét elvették. A SZÉSZ-el ellentétes építési munkák ellen az építésügyi hatóság jogosult fellépni és intézkedni. Ebben az esetben ez nem történt meg, így az vélelmezhető, hogy nem tekintik szabálytalannak a benyújtott terveket.

Kiss Gabriella főépítész tájékoztatása szerint jelen pillanatban nincs olyan fórum, ahol egy önkormányzat érvényesíthetné az építési szabályzat be nem tartása miatti kifogását.

Az egyetlen lehetőség, hogy elkészülte után az önkormányzat ellenőrizheti az épület rendeltetésszerű használatát, vagyis azt, hogy a terveken gazdasági épületrészként ábrázolt részt valóban akként használják-e. Ha nem, akkor elvileg településképi kötelezést indíthatnak. A maximum büntetési tétel magánszemélyek esetén 200 ezer forint.

A főépítész hozzánk eljutott feljegyzése szerint azonban csak akkor van lehetőség lakóépületet építtetni, ha az „egy különálló gazdasági épülettel egyidejűleg vagy azt követően valósul meg, és a természeti értékek megőrzését szolgáló gyepgazdálkodás az állandó helyben lakást indokolttá teszi”. Tájékoztatójából az is kiderül, hogy mivel mezőgazdasági funkciójú épület építésére vonatkozóan építési engedély eddig nem került kiadásra, ezért az egyszerű bejelentés alapján épülő új lakóépület építése álláspontjuk szerint szabálytalan.

Vadhálóval tartja távol az új tulaj a kirándulókat

Vida végül 2021 novemberében eladta a telket dr. Elischer Ádámnak, aki körbekerítette azt. A kirándulók ekkor szembesültek vele, hogy a túraútvonalon fekvő terület egy magánterület. A vadhálóval bekerített birtokra ma már a magánterület és Belépni tilos táblák is kikerültek, és láthatóan elkezdődött a terepmunka: egy utat alakítottak ki a zöldterületen.

A lekerített telek (fotó: Zimre Zsuzsa/Átlátszó)

A petíciót írók A boldogtanyai rét védelmében címmel publikálták kiáltványukat, amelyben többek közt arról írnak, hogy: „A fent említett boldogtanyai rét teljes területe egy még fennmaradó Közép-Dunai erdős sztyepp, illetve erdős pusztai rét tájjellegű terület,melynek botanikai értékét tekintve rendkívül ritka, ezért értékes, és növénytársulásai sajnos kipusztulással veszélyeztetettek. Egy 2008-ban végzett részletes vegetációs vizsgálat alapján bizonyítottan 73 növényfaj, ebből 17 védett és köztük fokozottan védett faj is él a területen. Azóta többször is végeztek botanikai felmérést,de a védettség biztosítása érdekében semmi nem történt.”

Ezzel kapcsolatban egyeztettünk a szerzőkkel, kérvén a 2008-ban készült vizsgálati eredményeket, hogy azokat is bemutathassuk, de annak szerzője nem járult hozzá a publikáláshoz.

forrás: OKIR

2022 februárjában újabb szakvélemény készült. Dr. Bardóczyné Székely Emőke természet-tájvédelmi szakértő bevonásával. Ő arra a konklúzióra jutott, hogy: „A Natura 2000 élőhely közelsége, az ökológiai folyosó státusz, a szépen betelepülő értékes fajok jelenléte azt indokolja, hogy az új ökológiai felmérés készítéséig, és a DINPI (Duna-Ipoly Nemzeti Park) új helyzetértékeléséig a területen lépések ne történjenek.”

Az önkormányzat elindította a helyi védetté nyilvánítást

Lakosok egy csoportja fordult 2022 februárjában a Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályához, panasszal élve az ott folyó építési tevékenységgel kapcsolatban. A lakók petícióját 114-en írták alá. A gyönyörű panorámát biztosító telek egy része régészeti lelőhelyként van nyilvántartva, ami tovább nehezítheti az építkezést.

A petíció szerzői 2022. május 2-ára egyeztetést kezdeményeztek az ellenzék támogatásával megválasztott polgármesterrel, Fülöp Zsolttal és az érintett szervekkel: a kormányhivatal képviselőjével, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) osztályvezetőjével, Hernádi Krisztina Nóra önkormányzati képviselővel és Kiss Gabriella városi főépítésszel. Az egyeztetésen a

DINPI vállalta, hogy elkészít egy felmérést a helyi természeti értékekről a területen.

Alig három hét múlva, május 18-án a képviselő-testület döntése alapján (a videóban 1 óra 49 percnél) megindították a helyi védetté nyilvánítási eljárást, mely adott esetben előírhatja, hogy bizonyos területen nem lehet építkezni, sőt, extrém esetben az egész területre kiterjesztheti azt, amennyiben úgy ítélik meg a szakértők.

A boldogtanyai rét (forrás: Horváth Réka/Szentendre Blogol Facebook-csoport)

Családi házat épít, aranykalászos gazdaként nyulakkal és méhekkel foglalkozna

Az ügy másik érintettjét, a területet megvásárló dr. Elischer Ádámot is megkerestük, aki elmondta, hogy 10 éve családi gazdaságot szeretne nyitni, melyhez elvégezte az aranykalászos gazdaképzést, és üzleti tervet is készíttetett. Mint írta: „Permakultúrás, vegyszermentes növénytermesztéssel, nyúltenyésztéssel és méhészettel szeretnék elsősorban foglalkozni. Ezenkívül extenzív gyepgazdálkodással, amit a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal egyeztettem.” A területen családi ház is fog épülni, de tájékoztatása szerint a maximális 200 négyzetméter felét sem fogja elérni az épület.

„Valóban úgy látszik, én lettem az »elszenvedője« egy olyan terület megvásárlásának, ami 24 éve magánkézben van. A negyedik vagyok a tulajdonosok sorában. A magántulajdon definíciója sokak számára nem világos akkor, ha az a másé.

A területre folyamatosan bemásznak, kerítést rongálva hatolnak át, ezért gyakran rendőri jelenlétre van szükség. Az ott építő embereket és jómagamat is fenyegetések, zaklatások érnek.

Volt, hogy egy helyi lakos – amúgy egyszer sem beszéltem még vele – a luxusterepjárójából kiabált rám köszönés gyanánt, hogy »büdös paraszt!«. 20 éve élek Szentendrén, ilyen közeggel sosem találkoztam. Irigység, rosszindulat, unatkozásból károkozás.”

Levelében azt is írta, hogy hulladékot dobálnak be a területre, a kutyák korábban a területére ürítettek, áthajtottak a védett növényeken kocsival, és tüzet raktak az ottani erdőben. Ennek megakadályozására került ki a magánterület táblák, melyek eltűntek, majd a felállított kerítés oszlopokat is kidöntötték, rongáltak a területen.

Már utat is építettek (forrás: Zimre Zsuzsa/Átlátszó)

Hogy sikerül-e megbékélni a feleknek, nem tudjuk, de Boldogtanya kedveltségét tekintve (és ismerve azt a tényt, hogy az említett terület felett két hatalmas telket is megvásároltak, melyek esetében még az is szabályozva van, hogy a telek mely részén lehet „gazdasági épületet/épületeket felhúzni”) akár az is előfordulhat, hogy a maximálisan engedélyezett építési nagyságot betartva egy mezőgazdasági villapark épül a területre.

Zimre Zsuzsa

Címlapkép: A korábbi tulajdonos által rendelt látványtervek (forrás: Hegedűs Attila/ÉKTR)