Víztározó: a vidék zöldbárója engedély nélkül csapolja a Rinya-patakot?

Egyelőre nincs válasz a címben feltett kérdésre, amely nagyon foglalkoztatja a környék, különösen a tizenegyezres lélekszámú kisváros, Nagyatád közvéleményét. A helyi önkormányzati lapban, az Atádhíren több írás is foglalkozott azzal, hogy a város határában létesített hatszázezer köbméteres, majdan a környező földek öntözésére szolgáló tározó valójában még át sincs adva, ugyanakkor jelentős mennyiségű, egyes információk szerint 350 ezer köbméternyi vizet már kinyertek a környék egyetlen jelentős felszíni vízforrásából. Megkérdeztük a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, adtak-e erre engedélyt, azonban a hatóság szerint „műszaki átadás-átvétel még nem történt, jelenleg a babócsai Rinya patakból vízkivétel nem történik”.

A cég a Belgiumból áttelepült Claessens család tagjainak tulajdonában van. A családhoz köthető cégháló szerezte meg Somogy megyében a legnagyobb – 900 hektárt meghaladó – területet a 2015-2016-ban lebonyolított állami földárveréseken. Ángyán József tanulmánya szerint a megyében összesen 11 külföldi vagy kettős állampolgár jutott állami földekhez. Az általuk megvett, 918 hektárnyi termőföld a megyében elárverezett összterület 7,6 százalékát tette ki.

A Claessens család számos cége kapott a szokásos agrárpénzeken felüli támogatást, köztük az Agrár Mezőgazdasági Termelő Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. kisbaráti sertéstelepének fejlesztésére 1,9 milliárd, a Claessens Általános Mezőgazdasági Kft. pedig szarvasmarhatartó telepének fejlesztésére 1 milliárd forintot.

Fideszes érdekkörök és szupergazdagok is profitálnak az uniós agrártámogatásokból | atlatszo.hu

Miközben a kormány arról faggatja a lakosságot, vajon „dühíti-e őket Brüsszel”, úgy tűnik, a saját berkeikben is vannak, akik ha nem is kedvelik az EU-t, profitálnak az onnan érkező forrásokból. Például az agrártámogatásokon keresztül, amelyek közül egyet, az „állattartó telepek fejlesztésére” kiírt pályázatot végig is néztünk, hogy megtudjuk, kiknek hozott hasznot.

A szóban forgó víztározó is részben állami támogatásból épült a cég honlapjának tanúsága szerint. A 12 hektáros vízfelületű tározóról a cég kezdettől azt mondta, hogy a vízkivétel szigorúan csak a téli-kora tavaszi vízbő időszakban, bizonyos vízhozam felett indul meg, s a víz földalatti csővezetéken, átemelő szivattyúval jut a tárolóba.

A Claessens cégcsoport közleménye szerint a Nagyatád és Ötvöskónyi között elterülő termőföldek vízellátásának biztosítására automatizált öntözőrendszert létesít. A beruházás része a nagyatádi elkerülő út mellett épülő 12 hektáros víztározó, amelyet a Rinya-patakból nyert, kizárólag magas vízállás melletti, jellemzően téli és kora tavaszi hasznosítatlan többletcsapadékkal kíván feltölteni. Az öntözőrendszer létrehozásának célja, hogy az aszályos időszakban is megfelelő legyen a földek vízellátása, ezzel biztosítva a zavartalan élelmiszer- és takarmányalapanyag termelést. Összesen közel 300 hektár szántóföld öntözése válik megoldottá a beruházás megvalósításával. A víztározó lehetővé teszi, hogy csapadékmentes időszakban is megfelelően működjön az öntözőrendszer. A 600 ezer m³ víz befogadására alkalmas tározó zárt rendszerű, amelyet védőgát vesz körbe. A részben állami támogatásból megvalósuló beruházás összköltségvetése 1,5 milliárd forint. Ennek 50 százalékát a víztározó építésére, míg az összeg fennmaradó hányadát az öntözéses technológia kiépítésére fordítja a vállalat.

A város és a környék lakói kezdettől fogva aggódtak többek közt a város határában lévő halastavak vízellátása miatt, ám megnyugtató válaszokat nem kaptak a kérdéseikre senkitől, ugyanis

a kormány „nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak” minősítette a projektet,

így a szabályok szerint csupán egyszerűsített engedélyezési eljárás zajlott. A város önkormányzata például csak az engedély kiadása után értesült hivatalosan arról, hogy a határában milyen jelentős, a felszíni vizeit érintő beruházás zajlik.

Miután a beruházás még nincs átadva, logikusnak látszott az is, hogy próbaüzem és a végleges engedélyek híján nem tölthetnék a tározót, ám már most jelentős mennyiségű víz került bele. A körzetben élő, Jobbik-listán bejutott képviselő, Ander Balázs és az Atádhír munkatársai próbáltak utánajárni annak, hogy milyen jogalappal történik a tározó töltése, de világos válasz egyelőre nem született.

„Nem történik vízkivétel”

A Claessens Group azt állítja: miután nincs még átadva a létesítmény, a kivitelező a terület gazdája, aki szerint a kivett vízmennyiség csupán a tározó kibélelésére szolgáló fólia leterhelésére, helyben tartására szolgál, s miután ezt megoldották, 2022. január 18. óta nem történt vízkivételezés.

Az Atádhír megkereste a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságot is: a vonatkozó kormányrendelet szerint „vízkivétel csak a vízjogi üzemeltetési engedély megszerzését követően lehetséges”, kivéve a próbaüzemet, ahhoz viszont külön passzus szükséges a vízügyi hatóságtól, a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól – jött a válasz.

Felkerestük ezért a hatóságot, hogy megtudjuk, kapott-e a Claessens cégcsoport vagy az általuk megbízott kivitelező engedélyt a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól, és ha igen, pontosan mire. Válaszukban azt írták: „a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján a vízhasználat gyakorlására a véglegessé vált vízjogi üzemeltetési engedély birtokában kerülhet sor. Az öntözésfejlesztési beruházás kivitelezése még folyamatban van, műszaki átadás-átvétel még nem történt, jelenleg a babócsai Rinya patakból vízkivétel nem történik.”

Az Atádhír.hu-nak is újra válaszoltak – egy mondattal többet. Eszerint: „a vízügyi hatóság a kivitelezést helyszíni ellenőrzés keretében két alkalommal vizsgálta,

a második ellenőrzés során a kivitelezés alatt álló víztározónál a vízjogi létesítési engedély tervdokumentációjában foglaltaktól eltérő állapotot tapasztalt.

A jogszerű állapot helyreállítására a vízügyi hatóság intézkedik, jelenleg a babócsai Rinya patakból vízkivétel nem történik.”

Az azonban, hogy mit jelent a jogszerű állapot helyreállítása, vagy hogy mennyi víz van jelenleg a tározóban, nem derült ki.

Nem a falu gazdag, csak a cégnek megy jól

Épp a Claessens családdal kapcsolatos az a napokban megjelent hír, miszerint egy kicsiny, 164 lelkes dél-somogyi községben, Somogycsicsón volt az országban a legmagasabb tavaly az egy főre jutó osztalékjövedelem, 7 millió forint – ez derült ki a NAV adataiból, amielyeket a GKI adott közre. Az árfolyamnyereségből vagy tartós befektetésből származó jövedelmekről van szó, melyek nem épp a szegényebb rétegekre, s a leginkább leszakadó térségekre jellemzőek.

Somogycsicsó csupán abban különbözik környező sorstársaitól, hogy itt van a székhelye a Claessens Group agrárcsoport több cégének, pl. a Csicsó Pig Kft.-nek, amely hatmilliárdos árbevételével és ezen képződött nyereségével magyarázatot ad az egész országon végigfutó szenzációra.

A szóban forgó 1,14 milliárd forint a cégek tulajdonosai, a 25 éve Magyarországon élő családtagok által kivett, vélhetően tetemes osztalékok összege, nem beszélve esetleges egyéb befektetéseikről. Ez az egyik legkisebb község lélekszámához viszonyítva valóban meglepő nagyságú, ám mindez csupán a statisztika csodája: ha a Claessens család tagjai történetesen Budapesten élnek, ahol 1,7 millióval kell osztani, az eredmény 675, azaz hatszázhetvenöt forint volna. Mindenki maradna a pénzénél, csak egy néhány másodperces szenzációval lennénk szegényebbek.

Huszka Imre

Nyitókép: A víztározónál zajló építkezés (forrás: Kiss Tibor)

Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.