A fiatalok számára kevésbé vonzó a tanári pálya, a pedagógusképzésekre járók közel harmada 35 feletti

Régóta hallani a tanárhiány kapcsán, hogy nemcsak az a baj, hogy egyre kevesebb a pedagógus, hanem az is, hogy egyre nő az átlagéletkoruk. Most azt vizsgáltuk meg közelebbről, hogyan alakul pedagógusképzésekre járók korfája, mekkora részét teszik ki a hallgatóknak a pályakezdő fiatalok. Az Oktatási Hivatal adatai alapján elemeztük a pedagógusképzésekre járó hallgatók életkori és nemi megoszlását, és a téma kapcsán egy oktatáskutatóval is beszéltünk.

Az elmúlt években jó pár figyelemfelkeltő posztot lehetett látni a közösségi oldalakon, amelyek az elöregedő tanártársadalomra hívták fel a figyelmet. Az Eurostat 2021-es adatai alapján az Európai Unió tanárainak 39%-a 50 éves vagy annál idősebb, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) 2022-es felmérése szerint majdnem minden második magyar tanár ötven év feletti. Tíz éven belül tehát a jelenleg tanító pedagógusok jelentős része nyugdíjba megy, ami azért is probléma, mert az utánpótlás nem biztosított, különösen a természettudományos tárgyak esetében. Megnéztük a pedagógusképzésekre járók életkori adatait, és elkészítettük a hallgatók korfáját is képzéstípusonként, hogy utánajárjunk, mekkora valójában a baj.

Nagyrészt harmincas-negyvenes nők járnak a pedagógusképzésekre

A Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) adatai szerint közel 30 ezren járnak jelenleg pedagógusképzésekre, a hallgatók 80%-a nő. Korábban megírtuk, hogy a pedagógus alapképzéseken biztatóan alakult a frissen felvett hallgatók száma. Ám ez nem jelenti, hogy nincs ok az aggodalomra, hiszen pár éve jóval népszerűbb volt a legtöbb képzéstípus.

A hallgatók korfája is azt mutatja, hogy összességében nem a pályaválasztó fiatalok körében a legnépszerűbbek a pedagógusképzések.

A pedagógusképzésekben összesen részt vevő majdnem 30 ezer hallgató csaknem harmada 35 év feletti. A 40 év feletti korosztály a hallgatók negyedét teszi ki.

Az alapképzésekre járók fele 30 év feletti

A pedagógus alapképzésekre nagyságrendekkel több nő jár, mint férfi: 16 535 hallgató közül mindössze 911 férfi. Ez Pusztai Gabriella oktatáskutató szerint kevéssé meglepő, ugyanis ide nagyrészt olyan szakok tartoznak, amelyek hagyományosan inkább a nőket vonzzák (például az óvodapedagógia, tanító, gyógypedagógia, csecsemő- és kisgyermeknevelő szakok).

Szakértőnk szerint ezek a szakok az alacsony bérek miatt sem vonzóak. Sok olyan férfi, aki családfenntartó szerepet vár magától a társadalmi elvárások vagy saját belső igényei miatt, nem engedheti meg magának, hogy ilyen munkakörben dolgozzon.

Pusztai Gabriella, a Debreceni Egyetem oktatáskutatója.

Ez azért sem szerencsés, mert közöttük is vannak olyanok, akik tehetségesek a gondoskodó-nevelő szerepkörben, így azonban a szakértelmüket nem tudja hasznosítani az oktatási-nevelési szektor.

18 éves férfiak közül mindössze heten választották valamely pedagógus alapképzést az egész országból.

A képzéstípusra járó férfi hallgatók harmada (318 fő) 40 évesnél idősebb.

Az adatok alapján az alapképzéseken kifejezetten magas a 30 év felettiek aránya. A 30–34 és a 35–39 év közöttiek, valamint a 40 feletti korosztályokba tartozók közel felét (44%-át) teszik ki a hallgatóknak. Ha még tovább bontjuk az adatot, azt látjuk, hogy a pedagógus alapképzésekre járók majdnem negyede 40 év feletti. Ennek hátterében Pusztai Gabriella szerint pályakorrekciós törekvésekre gyanakodhatunk.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke korábbi cikkünkben rávilágított, hogy a gyógypedagógia alapképzést nemcsak pályakezdő, hanem idősebb nők is nagy arányban választják, méghozzá azért, hogy fogyatékkal élő saját gyermekük fejlesztéséhez szerezzenek ismereteket, ugyanis az állam szolgáltatásai nem kielégítőek ezen a téren.

A kép illusztráció. Forrás: pexels.com

A mesterképzéseken is a negyvenesek dominálnak

A pedagógus mesterképzéseken is kifejezetten magas a 40 év felettiek aránya: az összes hallgató (3315 fő) fele 40 év feletti. Pusztai Gabriella ebben az esetben is a pályakorrekciós törekvéseket lát a háttérben.

Egyrészt sokan ebben az életkorban döbbennek rá arra, hogy nem akarnak egész életükben a versenyszférában dolgozni, ebben az esetben például egy agrármérnök tanári mesterképzésen mérnöktanári diplomát is szerezhet.

Másrészt a mesterképzések a pedagógus-életpályán belül is nyújtanak továbbképzési lehetőségeket: egyszakos tanárok szerezhetnek másik tárgyból is pedagógusi diplomát, vagy akár általános iskolairól középiskolaira emelhető a szakképzettség. Így azoknak a 40 év felettieknek is jó lehetőséget nyújt a mesterképzés, akik a tanári pályán szeretnének maradni, de növelni kívánják versenyképességüket a szakmán belül.

A pedagógus mesterképzéseken nem olyan látványos a férfi-nő arány különbsége, mint az alapképzéseken, de itt is a női hallgatók vannak többségben. 3315 hallgatóból 2296 nő, azaz a férfiak csupán kevesebb mint egyharmadát teszik ki a képzésre járóknak. Ennek oka szakértőnk szerint az, hogy a férfiak körében is gyakoriak mind a pályakorrekciós törekvések, mind a tanári piacképesség növelésére irányuló szándékok.

Az osztatlan pedagógusképzésekre nem sokan járnak, de ők főként fiatalok

Az osztatlan pedagógusképzésre mindennek az ellentéte igaz: a 19 és 24 év közöttiek vannak többségben, 70%-át teszik ki a képzésre járó hallgatóknak. Erre a képzéstípusra főleg a frissen érettségizők nyernek felvételt, a 40 év felettiek aránya kevesebb mint 2%.

Pusztai Gabriella oktatáskutató hozzátette azt is, hogy kutatásokból az derül ki: sok esetben nem a tanári pálya miatt választják az osztatlan pedagógusképzést a fiatalok, hanem az adott tudományágak szeretete miatt. A férfi-nő arány is ezért kiegyensúlyozottabb az osztatlan pedagógusképzéseken: a hallgatók 62%-a nő, 38%-a férfi.

A fiatalok pályán tartásához sok változásra lenne még szükség

A Debreceni Egyetem oktatáskutatója szerint a felsőoktatásnak sokat kell még változnia ahhoz, hogy meg is tartsák a fiatal hallgatókat hosszabb távon a pedagóguspályán. Pusztai Gabriella a fizetésemeléseket csak részmegoldásnak tartja, szerinte az is fontos lenne, hogy mind az egyetemi képzés, mind a későbbi tanári karrierlehetőségek kielégítsék a sikerorientáltságot is.

Jelenleg jóval több ösztöndíj-lehetőség, pályázat, szakkollégium, verseny kötődik a szaktudományokhoz, mint a pedagógusképzési területhez, ilyen minőségi változtatásokat például a tanárképzésbe is be lehetne emelni. A Debreceni Egyetemen kollégáival ezért is hoztak létre egy oktatáskutató gyakornoki programot, amelynek segítségével jobban meg tudják lebegtetni hallgatóik előtt azt a nemcsak anyagi, hanem presztízsszempontokat is szolgáló lehetőséget, hogy kutatótanárokká válhatnak.

Az oktatáskutató szerint

a tanári ambíciókat felkorbácsolhatná az is, ha a tanári pályának is lenne egy belső karrierjellege, azonban a jelenlegi életpályamodell ezt nem szolgálja megfelelően.

A belső presztízs mellett fontos lenne az is, hogy az életpályán belüli szintlépésekhez érdemi fizetésemelés kapcsolódjon. Emellett az is egy jó megoldásnak tűnik, ha nagyobb lenne az átjárhatóság a kutatótanári karrierhez, és nem feltétlenül kapcsolódna össze a kutatótanári lépcsőfok a doktori címmel, vagy legalább hamarabb el lehetne érni ezt a fokozatot. A nemzetközi szakirodalom ugyanis már kimutatta: azokban az országokban, ahol hangsúlyosabb a kutatótanári karrierlehetőség, a tanulók mérései is jobbak.

A témával kapcsolatban kerestük az oktatásért felelős Belügyminisztériumot. Megkérdeztük, álláspontjuk szerint miért népszerűbbek egyes pedagógusképzések a harmincas-negyvenes korosztály körében, mint a frissen érettségizettek között, és hogy milyen intézkedésekkel kívánják a fiatalabb korosztályban is növelni ezeknek a szakoknak a népszerűségét. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ kérdéseinkre.

Varga Virág

A címlapkép illusztráció. Forrás: pexels.com