Decemberi cikkünkben megírtuk, hogy tavaly 1550 főt vettek fel osztatlan tanárképzésre, ez az adat mond legtöbbet a rendszerben megjelenő új pedagógusokról. Az egyes szakokra és intézményekbe felvettek számában azonban nagy eltérések lehetnek. Most annak járunk utána, hogy tantárgyanként és egyetemenként hányan kerültek be 2023-ban az osztatlan tanárképzésre és tanári mesterképzésekre országszerte. Az adatok alapján van ok az aggodalomra, különösen a természettudományos tárgyak esetében.
Az augusztusi felsőoktatási felvételi adatok nyilvánosságra kerülése után sok cikk foglalkozott a tanárképzésre felvettek számával. Az utóbbi időben pedig arról is sokat lehet hallani, hogy a pedagógushiány egyre aggasztóbb méreteket ölt. A felvételi adatokat elemezve utánajártunk, mennyire nagy valójában a baj.
Infografikákon ábrázoltuk, hogy egyetemenként és szakonként hány hallgató került be 2023-ban az osztatlan tanári szakokra és a tanári mesterképzésekre. Emellett megkérdeztük a Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ) is, hogy mi állhat a számok mögött.
Az osztatlan tanárképzés szakpáros rendszerben működik, azaz minden felvett hallgató két szaktárgy tanításához szerez tanári képesítést. Ez azt jelenti, hogy például aki magyar-angol tanárképzésre nyert felvételt, azt a magyarra és angolra felvettekhez is beleszámítják.
2013 óta a tanárképzés fő formája az osztatlan tanárképzés: aki közvetlenül érettségi után a tanári pálya iránt érdeklődik, erre a képzésre tud jelentkezni. A tanári mesterszakoknak öt típusa van, ezek közül azonban négy nem új tanárokat képez, hanem a már végzett pedagógusok szakképzettségeinek bővítését szolgálja.
Megnéztük, hogyan alakultak a felvételi adatok a kötelező érettségi tantárgyak (magyar, matematika, történelem, angol nyelv), a leggyakrabban tanított második idegen nyelv (német), illetve természettudományos tantárgyak (kémia, fizika, biológia) esetében.
Az egyházi fenntartású kisebb egyetemek közül csak azok szerepelnek a grafikonon, amelyekre legalább egy hallgató felvételt nyert osztatlan tanárképzésen.
Osztatlan tanárképzésen az angol volt a legnépszerűbb: ide 535 hallgató került be, ami körülbelül a harmada az összesen bekerülő 1550 főnek. Második helyezett a történelem, harmadik helyen pedig a magyar szak áll. A természettudományos tantárgyak esetében azonban már kevésbé jó a helyzet.
Míg osztatlan biológiatanári szakra 94-en kerültek be, addig fizikára csak 30-an, kémiára pedig mindösszesen 23-an.
A reál szakok népszerűtlensége mögött a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Totyik Tamás szerint az állhat, hogy a versenyszférának is nagy szüksége van műszaki szakemberekre, és mivel közel azonosak a bejutási pontok egy természettudományos alapképzésen és a reál szakos tanárképzéseken, a hallgatók inkább nem a tanári szakokat választják.
A humán szakoknál pontosan ennek az ellentéte figyelhető meg. „Tanárképzésre könnyebb bejutni ezeken a szakokon, mint bölcsészettudományi, társadalomtudományi alapképzésre, illetve a versenyszférába is egyszerűbb átlépni a tanárképzés elvégzése után” – mondta el Totyik az Átlátszó megkeresésére.
Mindössze 23-an nyertek felvételt tavaly osztatlan kémiatanári szakra. (A kép illusztráció, forrás: Pexels)
A természettudomány-környezettan szakpár viszonylag friss kreálmánya a tanárképzésnek: 2022-ben indult először, és „Z-szaknak” is nevezik. Az ezt elvégzők a felső tagozatosoknak biológiát, fizikát, kémiát és természettudományt taníthatnak, a középiskola kilencedik és tizedik évfolyamán pedig természettudományt. Ide mindössze 37-en kerültek be országszerte – igaz, ez háromszor annyi, mint az egy évvel korábban felvett 13 hallgató.
Majdnem minden szak esetében az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezet, egyedül a természettudomány-környezettan szak az, amelyikre az egri Eszterházy Károly Egyetemen került be a legtöbb hallgató. A vidéki egyetemek nem minden esetben állnak rosszabbul, de összességében tarol a főváros. Ez főleg azokban az esetekben probléma, amikor
egy-egy vidéki egyetem jelentkező híján el sem tud indítani bizonyos képzéseket.
A hallgatói létszámadatok úgy jönnek ki, hogy a felvételi ponthatárok sokszor kifejezetten alacsonyak. Az 500 pontos felvételi rendszerben az ELTE-n mindössze 312 pontra volt szükség az angol-magyar és az angol-történelem szakokra való bekerüléshez. A Debreceni Egyetemen pedig már 248 pont is elegendő volt ahhoz, hogy egy hallgató etika-történelem tanári szakot kezdhessen el.
A vizsgált szakok közül a legkevesebb hallgató osztatlan tanárképzésen a kémiatanári szakra nyert felvételt: összesen 23 fő került be ide.
Tavaly országos szinten 67%-kal kevesebb hallgató kezdte el a szakot, mint öt éve, és mindössze feleannyi, mint négy éve.
Bár a vidéki egyetemekre jellemzően néhány fő szokott felvételt nyerni kémiatanári szakra, 2023-ban az ELTE-re is csak 7-en kerültek be. A Nyíregyházi Egyetemen immáron második éve el sem indult a képzés jelentkezők hiányában.
Valószínű, hogy nem a kémia iránt ilyen alacsony az érdeklődés, inkább az a helyzet, hogy más szakmát választanak a leendő hallgatók.
Biológia-kémia osztatlan tanári képzésre például 38-an jelentkeztek tavaly, azonban csak hárman tették első helyre ezt a szakot. Kémia-matematika szakra 13 fő jelentkezett, de mindössze egy olyan hallgató nyert felvételt, aki nem első helyen jelölte meg ezt a képzést.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke úgy véli, hogy mindezt a versenyszféra szakemberhiányának növekedése, illetve a pedagóguspálya presztízsének csökkenése és a fizetések drasztikus értékvesztése okozza. A kémiatanárok pótlásának kényszermegoldásairól korábban is írtunk már.
A tanévkezdés előtt Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a Népszava cikkére reagálva igyekezett elcsitítani a kémiatanár-utánpótlásért aggódó hangokat. Állítása szerint jóval több lesz kémiatanár, mint amennyit a lap állít, az összes képzéstípus számait összeadva 72 főt számolt az államtitkár.
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár. Forrás: Facebook/Maruzsa Zoltán.
Mindez azonban nem veszi figyelembe azt, hogy bizonyos képzéstípusokra jelentkezők csak továbbképzik magukat. Tehát ha valaki ezek valamelyikén szerez kémiatanári diplomát, az nem enyhíti a tanárhiányt, inkább csak átalakítja.
Az osztatlan tanárképzés mellett megnéztük a tanári mesterképzések felvételi adatait is. Ennek egyik fajtája a négy féléves mesterszak, amit tanító végzettséggel elvégezve tanári diploma szerezhető, vagy pedig már meglévő tanári szakok mellé egy újabb tanári szakképzettség nyerhető el.
A négy féléves tanári mesterszakon a természettudomány-környezettan volt a legnépszerűbb, ide 131 főt vettek fel összesen. Ezt követte a matematika és az angol.
A természettudomány-környezettan szak népszerűségét magyarázhatja, hogy úgy is felvételt nyerhetnek a hallgatók, hogy a korábbi tanári mesterség megszerzéséhez felhasznált, államilag finanszírozott féléveik száma nem kerül beszámításra, így lehetőségük van nem önköltséges formában is elvégezni a szakot – akkor is, ha már nem lenne több államilag támogatott félévük a felsőoktatásban. Emellett a 2022-es siralmas felvételi adatok miatt enyhítettek a bemeneti követelményeken – ez úgy tűnik, működik.
A szakot elvégzők ugyanakkor nem új pedagógusok, hanem már végzett, átképződő tanárok.
A négy féléves mesterszakoknál nagyrészt nem az ország legnagyobb tanárképző karával rendelkező ELTE teljesített a legjobban, hanem az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, illetve a Károli Gáspár Református Egyetem.
A Szegedi és Pécsi Tudományegyetemen viszont számos szak el sem indult jelentkezők híján, beleértve néhány humán tárgyat is. Legrosszabb helyzetben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem volt: itt eleve csak a humán tárgyakból képeznek tanárokat, a négy féléves tanári mesterszakra azonban egyetlen hallgatót sem vettek fel.
A tanári mesterképzések másik típusa a két féléves tanári mesterszak. Ide vagy egy-egy adott tudományterületen megszerzett mesterszakos diploma birtokában lehet felvételizni (például történész mesterdiplomával történelemtanári mesterszakra), vagy általános iskolai tanári diplomával.
Történelem és természettudomány-környezettan szakra nyertek a legtöbben felvételt (33-33 fő), ezek mögött a kémiatanári mesterszak végzett 24 felvett hallgatóval. Két féléves fizikatanári mesterszak csak Egerben tudott elindulni, az is mindössze 2 fővel. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen ez a képzési forma 3 történelemtanári szakra felvett hallgatóval indult, mint ahogyan a Miskolci Egyetemen is.
Az ország legnagyobb tanárképző központjával rendelkező ELTE-n volt számos két féléves tanári mesterszak, amelyre senki nem nyert felvételt.
Vagyis ennél a mesterszaknál nem igazán voltak regionális eltérések, mindegyik egyetemre meglehetősen kevesen kerültek be.
Szintén két féléves mesterszak a szaktanári képzés, erre középiskolai tanárok jelentkezhetnek. A 2022 óta létező mesterképzésnek az a célja, hogy fakultáció tartásához és emelt szinten történő érettségiztetéshez is megadja a szükséges tudást.
Az ábrán azért nem szerepel a természettudomány szak, mert abból nincs szaktanári képzés egyelőre.
Magyar szaktanári mesterszakra nyertek tavaly a legtöbben felvételt (32 fő), második helyen a történelem szaktanári áll 23 felvett hallgatóval, harmadik pedig a matematika szaktanári 21 fővel.
Fizika szaktanári mesterképzésre mindössze egy főt vettek fel az egész országban, de biológiából sem sokkal jobb a helyzet, oda három hallgató került be.
A szaktanári mesterképzés számos helyen csak egy-egy szakon tudott elindulni, alig pár fővel. A Miskolci Egyetemen csak történelem (2 fő), a Nyíregyházi Egyetemen csak magyar (12 fő), a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen ugyancsak magyar (5 fő), a Szegedi Tudományegyetemen pedig matematika (7 fő) szaktanári képzés indult, a Pécsi Tudományegyetemen pedig semmilyen.
A kép illusztráció, forrás: Pexels.
A szaktanári és a két féléves mesterképzés népszerűtlenségének okaira csak feltételezéseink vannak, Totyik Tamás például elképzelhetőnek tartja, hogy ez a két, viszonylag új képzési forma nem volt kellően reklámozva.
Varga Virág
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
Címlapkép: Résztvevők az új pedagóguséletpálya-törvény ellen tartott budapesti vonulásos demonstráción, az ADOM Diákmozgalom, a Civil Közoktatási Platform és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) rendezvényén 2023. június 5-én. Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
A pedagógusok korfája köztudottan elöregedő, ám ez nemcsak a jelenleg tanítókra igaz, már a képzésekre járó hallgatók életkora is aggodalomra ad okot.
Megvizsgáltuk, milyen képzések tartoznak pontosan a pedagógusképzés alá, és mit üzennek az idei felvételi adatok, összehasonlítva a korábbi évek számaival.
Infografikákon ábrázoltuk, hány tanár mondott fel a tankerületekben, hol volt a legtöbb távozó tanár a tavalyi évben, és mi a helyzet az utánpótlással.
Az Oktatási Jogok Biztosának 2022. évi jelentésében szó esik a tanulók fizikai és verbális bántalmazásáról, és a pedagógushiányról is.
