Az ukrán menekült gyerekek oktatásával egy év után sem tud megbirkózni a magyar közoktatás

Közel egy éve tart az orosz-ukrán háború, azóta a menekülő családok gyermekeinek oktatása fontos megoldandó kérdéssé vált hazánkban is. Eleinte főleg egyéni kezdeményezések indultak, később az állam is lépett, ám az érdemi kormányzati segítség sokak szerint továbbra is hiányzik. Egy, az ukrán anyanyelvű gyerekek felzárkóztatását célzó program csak fél évvel a háború kitörése után kapott támogatást. Az állami fenntartású iskolákban a magyar anyanyelvű kárpátaljai gyerekek sem tudják gond nélkül felvenni a fonalat, hiszen otthon teljesen más tanterv szerint tanultak, a magyar iskolákban pedig nem indítottak megfelelő felzárkóztató programot számukra.

Az orosz-ukrán háború 2022. februári kitörésével tömegek hagyták el Ukrajnát. Magyarországra a többi szomszédos országnál nagyságrendekkel kevesebben érkeztek (hazánkban néhány tízezer menekült maradt csak, míg például Lengyelországban milliós számban). Az állami rendszereknek – az oktatásügyet is beleértve – azonban így is problémát okoz az új lakosok ellátása.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Magyarország néhány tízezer ukrajnai menekültet sem képes rendesen ellátni, civilek végzik az állam segélymunkáját | atlatszo.hu

Még úgy is recseg-ropog a menekültügyi ellátórendszer, hogy a kormány által emlegetett százezrekhez (sőt, milliót meghaladó számhoz) képest a valóságban alig huszonvalahányezer háborús menekült tartózkodik Magyarországon. A réseket civilek, önkéntesek próbálják betömködni több-kevesebb sikerrel. A legnagyobb probléma az, hogy nincsenek rugalmas, hozzáférhető szálláshelyek a fővárosban, de a kormányzati sóherség és koncepciótlanság az egész folyamatra rányomja a bélyegét.

Az ukrán és kárpátaljai magyar menekült gyerekekre ugyanúgy beiskolázási kötelezettség vonatkozik, mint a magyarországiakra, így szeptember elején számukra is megkezdődött az oktatás. Ekkor a hirado.hu arról írt, hogy több mint 2500 Ukrajnából érkezett tanuló kezdte meg a tanévet a tankerületek által fenntartott iskolákban.

Az állami iskoláknak elvileg kötelező felzárkóztatást tartaniuk a háború elől menekülő gyerekek számára, de a nyelvi nehézségek miatt ez nem egyszerű. Ahogy azt Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár is elismerte tavaly tavasszal, ukrán nyelvű képzést nem tudnak széleskörűen biztosítani, mert nincs erre szakosodott intézmény. A magyarul is tudó fiatalokat könnyebb beilleszteni a köznevelésbe, ám a két ország oktatási rendszere között jókora különbségek lehetnek, ami nehezítheti a felzárkózást.

Fotó: Átlátszó/Katus Eszter

Délutáni iskola gyerekeknek és szülőknek

A háború elől menekülni kényszerült ukrán tanárok és az ELTE magyar tanárjelölt hallgatói közösen oktatnak menekült gyerekeket, de a kezdeményezést elindító Pop-Up School eddig csak céges és V4-es forrásból kapott támogatást.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Germanisztikai Intézetének vendégkutatójában, Dr. Kristina Kocybában a háború kitörése után nem sokkal fogalmazódott meg, hogy segíteni szeretne a gyermekek oktatásában és közösségi integrációjuk megvalósításában. Ezért hozta létre tavaly márciusban a Pop-Up School kezdeményezést, ami az ország első délutáni iskolája lett, ahol menekült gyerekeket oktatnak.

Kristina Kocyba az Átlátszó Oktatásnak elmondta, először azon kezdett el gondolkodni, hogyan lehetne az egyetemen lévő erőforrásokat és kompetenciákat felhasználni az ukrán gyerekek megsegítésére az átélt traumatikus események után. Julija Terentieva személyében van egy ukránul, magyarul és angolul beszélő projektkoordinátoruk is, aki megkönnyíti a kommunikációt és a napi működést.

A Pop-Up School elindítója beszámolt arról is, hogy az órák ingyenesek, de tanáraikat órabérben fizetik a Visegrádi Alap, a Telekom Magyarország és a Trefort-kert Alapítvány támogatásából, emellett pedig magánadományokból élnek. Az iskola azért is különleges, mert a fiatalok mellett a szülőkkel is tartják a kapcsolatot, és lehetőség szerint őket is igyekeznek segíteni tanulmányi és hétköznapi ügyekben.

„Fontos számunkra, hogy nemcsak egy oktatási háttérrendszer, hanem egy „school family” vagyunk – hiszen a kezdetektől fogva azon dolgozunk, hogy egy biztonságos teret teremtsünk, ahol egy kicsit otthon érezhetik magukat” – tette hozzá.

Nem csak angol és magyar nyelvet tanítanak, ukránul is tartanak órákat, olyan tantárgyakra fókuszálva, amelyekkel a magyar iskolában nehezebben boldogulnak a gyerekek. Az órák délután zajlanak, hogy a tanulók a magyar iskolában tartott tanórák után is részt tudjanak venni a foglalkozásokon, naponta 1-2 órában. A részvételre online is van lehetőség, így azokat a szülőket is el tudják érni, akik dolgoznak, vagy Budapesten kívül élnek.

A résztvevők száma az iskola jellegéből adódóan ingadozó. Vannak családok, akik visszamennek Ukrajnába, vannak, akik más országokba költöznek, és vannak, akik most érkeznek Magyarországra. Egy csoport március óta velük van, de néhány hetente új diákokat is felvesznek.

A Pop-Up School elindítója elmondta: azt szeretnék, hogy több felsőoktatási intézmény kövesse őket saját projektjeikkel, éppen ezért rendszeresen megosztják tapasztalataikat workshopokon, konferenciákon, itthon és külföldön egyaránt.

Kézműves foglalkozás a Pop-Up School-ban, 2022. novemberében. Forrás: Facebook/ELTE Pop Up School

Szakos oktatás a Trefort gimnáziumban

Idővel az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium is csatlakozott a Pop-Up School kezdeményezéshez, Szabó Éva igazgatóhelyettes koordinációjával a délutáni foglalkozások megvalósításában segítenek. Az ELTE helyiségei ugyanis nem voltak alkalmasak a tanórák megtartására, ezért az ukrán iskola helyet keresett, hogy az oktatás legalább egy részét át tudják telepíteni egy infrastrukturálisan megfelelőbb helyre. Az egyetemen ugyanis nem voltak olyan a szaktantermek, amelyek a testnevelés, informatika vagy nyelvórák megtartásához szükségesek lettek volna.

Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium felajánlotta délutánra az iskola szabad tereit, az események pedig az igazgatóhelyettes elmondása alapján hamar felgyorsultak. Két-három hét alatt a teljes ukrán iskola, a diák és a szülői kurzusok is áttelepültek hozzájuk az írásbeli érettségikkel egy időben, májusban. Az iskolában főként magyar, mint idegen nyelv, angol és német oktatás zajlott. Közben pedig megérkeztek ukrán szaktanárok is, így megindult a szakos oktatás, ukrán anyanyelv, informatika és történelem órákkal.

„Az ukrán iskola a Trefort Gimnázium méretei miatt zajlott délután, valamint azért, mert délelőttönként biztosítottak a szaktanárok Ukrajnából online oktatást az országot elhagyók számára.” – számolt be Szabó Éva.

A tanévből hátralévő 1,5 hónap úgy zajlott, hogy az ukrán iskola és a rendes oktatás a gimnázium falain belül párhuzamosan működött, különböző idősávban. A Trefort Gimi és a Pop-Up School pedig elkezdett ötletelni a jövőt illetően.

Az igazgatóhelyettes elmondása szerint kezdetben nem igazán tudták, hogyan tovább, hiszen ők nem a Klebelsberg Központ (KLIK) alá tartoznak – fenntartójuk az Eötvös Loránd Tudományegyetem -, így beiskolázási kötelezettségük nincs. Ennek ellenére szerették volna, hogy rendszerszinten is meg tudjon valósulni az ukrán gyerekek oktatása az iskolájukban, a fiatalok, új, építő társas kapcsolatokat tudjanak kialakítani, és beilleszkedjenek.

„Felvételi eljárást” hirdettek azoknak, akik rendszeresen részt vettek a foglalkozásokon és Magyarországon tervezik a jövőjüket, végül a 8., 9., és a 10. osztályokba egy-egy tanulót vettek fel. Felmérték a diákok matematikai ismereteit, és ez alapján próbálták besorolni őket az osztályokba, bízva abban, hogy a nyelvtanuláson kívül a már meglévő tudásukra is építeni tudnak majd. Kiegészítésként további hat órát biztosítottak a diákok számára, amelyeket egyetemi hallgatók tartottak, akik magyart mint idegennyelvet oktattak ukránul. Emellett az iskola saját angol-orosz szakos tanárát is segítségül hívta.

A tanárok reakciójával kapcsolatban Szabó Éva elmondta, hogy:

„Mint kés a vajban, úgy ment át a döntés, hogy segítünk és egyöntetűen belépünk a folyamatba.”

A szaktárgyi különórákat nem várták el a tanároktól, hiszen a diákok már Ukrajnában teljesítették azt az évet, ahová felvették őket. „Úgy gondoltuk, hogy ha a már megtanult anyagot ebben az évben az intenzív nyelvtanulás mellett magyarul is megpróbálják elsajátítani, akkor a tanév végén egy teljesértékű bizonyítványuk lehet, és elértük a célunkat.”

Szabó Éva tudomása szerint a városban több iskolában is van ukrán gyermek, de nagyon eltérő az integrációs szakasz. Vannak helyek, ahol jóval kevesebb nyelvi segítség adódik.

Információhiány, eltérő tanterv, osztályozás körüli problémák

Annak is megpróbáltunk utánajárni, hogyan zajlott az ukrán gyerekek oktatása az állami fenntartású iskolákban. A Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium tanárai elmondták, igyekeztek megértéssel és elfogadással fordulni a menekült gyerekek felé. A Klik-kel és a vezetőséggel szemben viszont teljesen tehetetlennek és felkészületlennek érezték magukat, hiszen elmondásuk alapján szinte semmilyen támogatást nem kaptak. Az iskoláknak az Oktatási Hivatal kötelező felzárkóztatás tartását írta elő, amelyet bár túlóraként kifizettek, ez rengeteg papírmunkával járt.

A hozzájuk járó menekült gyerekek többsége Kárpátaljáról érkezett, és tudott magyarul, így maga a nyelv nem volt korlát, viszont a tanárok elmondása alapján „minden más igen.” Az egyik informatikatanár, aki augusztusban elhagyta a pályát, így nyilatkozott a diákok érkezésének körülményeiről:

„A csoportomba járt kárpátaljai diák, de semmiféle bizonyítványt, vagy értesítést nem kaptunk, egyszer csak megjelentek. A gyerekekből kellett kihúzni a dolgokat, akik kellően féltek ahhoz, hogy szinte semmit ne mondjanak el.”

Egy másik, jelenleg is az intézményben tanító tanár a következőket mondta: „Az információk általában az utolsó pillanatban szoktak megérkezni hozzánk, úgyhogy szinte az egyik napról a másikra tudtuk meg, hogy érkeznek hozzánk a gyerekek.”

Az osztályozás sem volt egyszerű, hiszen a gyerekek Ukrajnában teljesen más tanterv szerint tanultak, Magyarországon több olyan tantárgy is van, amelyek újdonságot jelentettek nekik.

A volt informatikatanár elmondta, hogy: „Az osztályozó konferenciáig semmiféle információt nem közöltek velünk, hogy mégis miként kellene jegyet adni, de a jegyadás kötelező volt. Semmi nem számított, csak legyen három jegy félévkor, mert a suli pedagógiai programjában ez van benne. Többször kérdeztük, hogy mégis mi tévők legyünk, hogy adjunk jegyet, például informatikából, amikor nekik még esetlegesen nem is volt ilyen mélységben óra. Az alapvető tudás hiányzott és random évközben csatlakoztak be. A kérdésre kb. napi szinten más választ kaptunk. Esetemben a közepes érdemjegy adása mellett döntöttem, mert muszáj volt jegyet adni.”

Az iskola egy másik tanára arról beszélt, nem igazán látni az állami oktatásszervezésben, hogy gondoltak volna a menekült gyerekek igényeire.

„Az iskolában menekültügyi megoldásról nem lehet beszélni.”

„Az előző tanév végén egy EU-s projekt keretében különórákat tartottunk a menekülteknek, de ez a nyári szünettel abbamaradt és azóta se folytatódott. Ezzel kapcsolatban további információt sem kaptunk.” – tette hozzá.

A kép illusztráció. Forrás: pexels.com

Havi 130 ezer forint jár a menekült tanulók után

A fenti három példából kirajzolódik, hogy a tanárok hozzáállásán és elhivatottságán nagyon sok múlik, és múlt a kezdetekben is. Az Átlátszó Oktatás által megkérdezett pedagógusok tapasztalatai azt mutatják, hogy nagyon eltérő helyzetbe kerülhetnek azok a menekült ukrán gyerekek, akik bekerülnek egy-egy magyar iskolába, függetlenül attól, hogy tudnak-e magyarul, vagy sem.

Ami pedig az állami szerepvállalást, támogatást illeti: a kezdeti önkéntes alapú oktatáson túl márciustól állami segítség is rendelkezésre áll. A tanulók átlaglétszáma alapján a fenntartót diákonként 130.000 forint illeti meg havonta, amelyből plusz 5 egyéni felkészítő órát kell biztosítani délutánonként a diákoknak. Emellett tavasszal lehetővé tették az ukrajnai menekült diákok számára, hogy Magyarországon érettségizzenek le.

A kormányzati válasz azonban sokak szerint problémás volt, hiszen volt ugyan túlórapénz, de mindez sok papírmunkával és ügyintézéssel járt, ráadásul szakmai támogatásról a pedagógusok szerint nem igazán lehet beszélni. A túlórapéz pedig csak Klik-es iskolák illet meg: a Trefort gimnázium önként ment bele a diákok oktatásába, a Pop-Up School pedig továbbra is így működik, így magánadományozók támogatására vannak utalva, hogy továbbra is segíteni tudjanak a menekült fiataloknak.

A Klebelsberg Központ szerint megfelelő volt a tájékoztatás

A témával kapcsolatban kerestük a Belügyminisztériumot, valamint az állami köznevelési intézményeket fenntartó Klebelsberg Központot is. Megkérdeztük többek között, hogy hány ukrán menekült gyerek kezdte el a tanévet magyar iskolákban, óvodákban, és hány helyen oktatnak menekülteket. Arról is érdeklődtünk, hogy milyen módon segítik a gyerekek felzárkóztatását.

Cikkünk megjelenéséig csak a Klebelsberg Központtól érkezett válasz. Tudatták, hogy a menedékes gyermekek számára lakóhelyük szerinti iskola köteles biztosítani a felvételt, ám a szabad iskolaválasztás joga őket is megilleti. Ha egy tanulónak már van magyarországi lakcíme, automatikusan felveszik az iskolába.

„A Kormány az adott iskolában folytatott tanulmányokon túl természetesen továbbra is finanszírozza a heti 5 délutáni foglalkozást minden érintett számára, ami a magyar nyelv tanítását, egyes tantárgyakból a felzárkóztatást lehetővé teszi, továbbá ezen tanulóknak is jár az ingyenes tankönyvellátás.”

A KLIK válaszában kiemelte, hogy a köznevelésért felelős tárca, illetve a Klebelsberg Központ minden szükséges tájékoztatást biztosított az intézményeknek, a háború kezdetétől fogva rendszeresen tájékoztatta az intézményeket a tudnivalókról.

„A tanulókra jellemző, hogy nagyon eltérő felkészültséggel és szociális háttérrel érkeznek, így osztályba sorolásuk az intézmények részéről egyedi szempontok mérlegelését igényli. Az állami segítségként nyújtott felzárkóztatás lehetőségét igyekezett minden érintett intézmény felhasználni a tanulók érdekében. A nevelést, oktatás segítő munkatársak, pedagógiai asszisztensek komoly segítséget nyújtanak a menekült gyerekek oktatásában, felzárkóztatásában” – zárták levelüket.

Nagy Fruzsina

Címlapkép: A Pop-up School indulása 2022. március 18-án. Forrás: Facebook: ELTE Pop-up School