A visegrádi országokkal való összehasonlításban kirívóan alacsony az ukrajnai menekültek számára elérhető pénzügyi segély mértéke Magyarországon. Csehországhoz, Lengyelországhoz és Szlovákiához képest mi sokkal kevesebb menekültről gondoskodunk, és több országnál sokkal kevesebbet is költünk erre a célra.
Hiába beszélnek többszázezer, akár bő 1 millió főnyi menekültről az Orbán-kormány különböző arcai, a ténylegesen hosszabb távon Magyarországon tartózkodó menekültek száma a valóságban csupán alig néhány tízezer. Az orosz invázió kezdete óta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint 11 millió ember hagyta el Ukrajna területét — bár sokuk azóta hosszabb-rövidebb időre hazalátogatott.
A UNHCR adatai szerint Európa országaiban 3,8 millió fő, valamilyen, menekültek számára ideiglenes védelmet biztosító státusszal rendelkező ukrán állampolgár tartózkodik. Magyarország hiába határos Ukrajnával, a nálunk menedékes státuszra jogosított ukránok száma alig 28 ezres. Ennél még a távoli Portugália vagy Finnország is több menekülőt fogadott be, a szokásosan összehasonlítási alapként szolgáló visegrádi országokkal való összevetésben pedig kiugróan látványos, hogy Magyarország mennyire kevéssé vonzó hely a háború menekültjei számára.
Még az 5,4 milliós Szlovákiában is több mint 86 ezer menedékes státuszt osztottak ki, mint nálunk — a szlovák szám a mienk háromszorosát is meghaladja. Csehország, amely lakosságarányosan a legtöbb menekülőt fogadta be, 413 ezer ukránról gondoskodik. Lengyelországban 1 millió 274 ezer menedékes státuszt adtak ki, de becslések szerint a valóságban ott tartózkodó menekültek száma akár a 3 milliót is meghaladja.
A különbségek tükröződnek abban az összegben is, amit ismereteink szerint a V4-országok a menekültválság kezelésére eddig összesen fordítottak. Magyarország nagyon jóindulatú becsléssel sem költött a feladatra többet 15 millliárd forintnál, miközben Csehországban ismereteink szerint a nyár elejéig 170 milliárd forintnyi koronát, Lengyelországban számításunk szerint 548 milliárd forintnyi zlotyt költöttek a menekültekre.
Szlovákia nominálisan alulmúlja a magyar becslést az ismereteink szerinti 7,4 milliárd forintos költéssel, de északi szomszédunknál az EU-tól származó további félmilliárd eurót terveznek költeni a menekültek társadalmi integrációjára.
Ehhez képest az Orbán-kormány már fel is vette azt a 263,2 millió eurót, amit az Európai Unió a REACT-EU nevű alapból a menekültválságra tekintettel felszabadított — és el is költötte a menekültekhez egyáltalán nem kapcsolódó célokra.
A magyar segítség szegényessége abban is megmutatkozik, hogy nálunk a legalacsonyabb az alapesetben elérhető havi pénzügyi segély mértéke a V4-országok közül. Nálunk havonta alig 22 ezer 800 forintot kaphat a munkával nem rendelkező menedékes, miközben Szlovákiában 32 ezer forintnyi összeget, Lengyelországban 60 ezer forint értékű zlotyt, Csehországban 82 ezer forintnyi koronát vehet kézhez.
Lengyelországban és Szlovákiában a pénzügyi segélyezést olyan nemzetközi szervezetek is finanszírozzák, mint a UNHCR, ami csökkenti a nemzeti költségvetésekre nehezedő terhet. A magyar kormány vélhetően azért nem veszi igénybe ezt a lehetőséget, mert az elmúlt években a Fidesz-szövetséges sajtóban folyamatosan az UNHCR-t szidták azért, mert pénzt ad a „migránsoknak”.
Magyarország néhány tízezer ukrajnai menekültet sem képes rendesen ellátni, civilek végzik az állam segélymunkáját | atlatszo.hu
Még úgy is recseg-ropog a menekültügyi ellátórendszer, hogy a kormány által emlegetett százezrekhez (sőt, milliót meghaladó számhoz) képest a valóságban alig huszonvalahányezer háborús menekült tartózkodik Magyarországon. A réseket civilek, önkéntesek próbálják betömködni több-kevesebb sikerrel. A legnagyobb probléma az, hogy nincsenek rugalmas, hozzáférhető szálláshelyek a fővárosban, de a kormányzati sóherség és koncepciótlanság az egész folyamatra rányomja a bélyegét.
Szöveg: Sarkadi Nagy Márton – Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
Közreműködtek: Anastasiia Morozova (Frontstory.pl), Mahulena Kopecká (Investigace.cz), Tomáš Madleňák (ICJK).
A leépült menekültügyi ellátórendszer romjai között adományokból élő civilek segítenek az ukrán háborúból menekülőknek, amíg a kormány garasoskodik.
A NASA műholdtérképein jól látszik, ahogy a HIMARS-ok bevetése után megsokszorozódott a tűzesetek száma a front orosz oldalán.
60 százalékos töltöttséggel október 1-től 80 napra, teletöltve 133 napra lenne elég a tárolt gáz.
Az Egyesült Királyságot, Lengyelországot és Amerikát tartják az ukránok legnagyobb szövetségesüknek.
