„Látható állami segítség akkor kezdődött, amikor látszott, hogy lesz EU-s pénz” – civil segítők a menekültválságról

Bár elvileg a magyar állam lakhatást és pénzügyi segítséget biztosít az ukrajnai menekülteknek, a gyakorlatban sokan panaszkodnak a megfelelő ellátás hiányára. Azoknak, akik menedékes státuszt kapnak, jár pénzbeli támogatás, ám a kártyára sok eseten hónapokat kell várni, ezért sok menekült még most, fél évvel a háború kitörése után is a civilek segítségére szorul. Videóriport a segélyközpontokból.

Nemrégiben hosszú cikkben számoltunk be az ukrajnai menekültek hazai ellátásának hiányosságairól. Bár a magyar kormány állításaival szemben néhány tízezren lehetnek csak azok, akik Magyarországon kerestek menedéket, mostanáig nem teljesen megoldott a lakhatásuk, oktatásuk és alapvető ellátásuk.

Magyarország néhány tízezer ukrajnai menekültet sem képes rendesen ellátni, civilek végzik az állam segélymunkáját

Még úgy is recseg-ropog a menekültügyi ellátórendszer, hogy a kormány által emlegetett százezrekhez (sőt, milliót meghaladó számhoz) képest a valóságban alig huszonvalahányezer háborús menekült tartózkodik Magyarországon. A réseket civilek, önkéntesek próbálják betömködni több-kevesebb sikerrel. A legnagyobb probléma az, hogy nincsenek rugalmas, hozzáférhető szálláshelyek a fővárosban, de a kormányzati sóherség és koncepciótlanság az egész folyamatra rányomja a bélyegét. Az Átlátszó lejárta az Ukrajnából érkezők útját a határtól a Madridi úti menekültszállóig.

Először a civilek léptek

A hivatalos ellátórendszer hiányosságait jól mutatja a budai MANYI Ház kulturális központban tartott adományozó rendezvényeken megjelenő tömeg is. A helyszínen a Magyar Kétfarkú Kutyapárttal (az egyetlen párt, akik a kampány után is folytatják a menekültek segítését) közösen tartanak adománygyűjtő akciókat. Ottjártunkkor az épület udvara teljesen megtelt az élelemcsomagra váró menedékkérőkkel, főleg kisgyermekes családokkal. Az érkezők menedékes státuszt, vagy ideiglenes humanitárius kártyájukat felmutatva kaphattak élelmiszercsomagot, amelyek egy-kéthetes adománygyűjtés eredményei.

Többségük, akikkel beszéltünk, menedékes státuszért folyamodott Magyarországon, de egyelőre csak az ideiglenes tartózkodásra feljogosító humanitárius kártyát kapták meg, a védelmet biztosító státusz igazolására még várniuk kell.

„Látható állami segítség leginkább akkor kezdődött, amikor látszott, hogy erre van EU-s pénz” – mondta az adományosztáson a Kutya Párt egyik önkéntese, Golubeff Róbert, aki először a pályaudvarokon, majd a BOK-csarnokban segített tolmácsként. A BOK sportcsarnok az a hely, ahol az állami szervek a hivatalos tranzitvárót berendezték. Jelenleg itt koordinálja a menedékkérők elhelyezését a Katasztrófavédelem és a kormányhivatalok, de az önkéntes segítők továbbra is igen fontos szerepet játszanak az itteni munkában is.

A BOK-csarnok működésével Golubeff szerint nincs semmi probléma, csak az, hogy a megnyitására egy hónapot kellett válni. „Bármelyik fesztiválszervező cég ilyen infrastruktúrát 1-2 nap alatt összerittyent” – mondta. Mint mesélte, az önkéntesek viszont gyorsan reagáltak mindenre. „Ha kiírtuk a Facebookra, hogy kéne bébiétel, akkor két óra múlva hoztak két raklap bébiételt, és akkor már túl sok is volt.” Ezzel együtt az élelmiszer sosem volt elég az első időszakokban. „Láttam olyat, hogy valaki egy doboz májkrémet ott előttünk, kézzel evett meg. Na az az ember éhes volt.” Az MKKP ma is működtet egy kisebb menekültszállót, ahol több tucat menedékkérőt tudnak elszállásolni.

Az uniós pénz már elment másra

Áprilisban az Európai Unió 263,2 millió eurót – nagyjából 102,5 milliárd forintot – biztosított Magyarországnak a REACT-EU nevű alapból. A REACT-EU annak a NextGenerationEU nevű, a COVID-járvány utáni helyreállítási csomagnak a része, amit az unió a magyar kormánytól közel egy éve visszatart korrupciós kockázatok és jogállamisági kifogások miatt. A menekültválság kezdetén az EU lehetővé tette, hogy a menekülteket fogadó országok az alapból a tervezettnél korábban kapjanak, hogy a pénzt a menekültek ellátására fordíthassák, így kapott több milliárd forintot a magyar kormány is.

Csakhogy júniusban a Miniszterelnökség elismerte, hogy a támogatást már elköltötték a menekültválságtól független célokra.

Az állam jelenleg készpénzzel (felnőtteknek 23 ezer, gyerekek után 14 ezer – ez a legalacsonyabb a régióban) és ingyenes szállással támogatja a háború elől menekülőket. Azonban nem mindenki fér hozzá könnyen szálláshoz, vagy az ellátáshoz. Az Átlátszónak a MANYI-házban rendezett adományosztáson egy kárpátaljai magyar család arra panaszkodott: bár igazolni tudták, hogy ukrán állampolgárok, először azt mondták nekik a hatóságok, hogy nem kaphatnak menedékes státuszt – csak másfél hónap múlva jelezték nekik, hogy mégis igényelhetik menedékes jogállást és az azzal járó pénzbeli ellátást.

Más menekültek, akik ételosztásra jöttek, szintén arról beszéltek, hogy akár három hónapnál hosszabb magyarországi tartózkodás után sem kapták meg a menedékes kártyájukat.

Az Átlátszó által megkérdezett kárpátaljai nő, aki férjével és négy gyerekével együtt jött át a határon, arról is beszélt: a BOK-csarnokból a Katasztrófavédelemtől Tatabányán kaptak szállást egy munkásszállón, de bő egy hónap után el kellett hagyniuk a szállást, mivel kellett a hely az újonnan érkezetteknek. „Nem is az a baj, hogy egy szobában voltunk a négy gyerekkel, de olyan helyen van, hogy sehol egy bolt a közelben, se egy játszótér” – mondta a tatabányai szállásról, ahonnan aznap Budapestre jöttek, abban a reményben, hogy találnak albérletet, de ez is nagyon nehéz.

„Ha meghallják, hogy Ukrajnából jöttünk, vagy hogy négy gyerek van, teljesen mindegy, melyiket mondjuk először, egyből mondják, hogy köszönjünk szépen, de nem”.

Önkéntesek nélkül a gyerekek ellátása sem biztosított

Az állami ellátásban aligha találnak szállást azok a menekültek, akik Magyarországon nem készülnek menedékkérelmet beadni, csak áthaladnak az országon, és például itt várják be a hozzátartozóikat. Ideiglenes szállást jelenleg csak önkéntes szervezetek nyújtanak, például a Migration Aid, akiknek a BOK-csarnokban is van egy kirendeltségük.

A BOK-csarnokban nem ők az egyetlen önkéntes segítő csoport. A tranzitváróban civilek létfontosságú feladatokat látnak el, ennek legjobb példája az itteni babaszoba és gyermeksarok.

„Február végén a pályaudvarokon láttuk, hogy anyukák, nagymamák gyerekekkel menekülnek. Próbáltunk segíteni, de nem volt könnyű, teljes káosz volt eleinte” – idézte fel a BOK-csarnoki gyereksarokban dolgozó egyik önkéntes segítő a háború elejét. Mint mondta, egy akkor alakított Facebook-csoporthoz csatlakozott ő is magánszemélyként, amelyben elkezdték szervezni a gyerekes családok ellátását a pályaudvarokon.

A csoport hamarosan megtelt emberekkel, rengetegen ajánlottak fel adományokat, vagy vállaltak önkéntes munkát. Nemcsak lelkes amatőrök, de szakiránnyal rendelkezők is: pedagógusok, egészségügyi dolgozók és védőnők is. A Facebookon jókora segítő közösség alakult ki, az eredeti, Gyereksarok – Keleti nevű csoportnak több mint 4000, a BOK Baba-Mama Szoba csoportnak több mint 760 tagja van. A csoportok szervezői magánszemélyek mellett kaptak szervezetektől is felszereléseket, például a Kincs Alapítványtól.

Március 15-én döntött úgy a kormány, hogy a kezdeményezést behozzák a BOK-csarnokba, ahol azóta is folyamatosan működik a kisebb napközi és csecsemőgondozó szoba.

Akik most a BOK-csarnokban foglalkoznak a gyerekekkel, most is részben önkéntesek,

de egy részük már kap fizetést is a munkájáért, miután a kormány bevonta a Családbarát Magyarország Központ Nonprofit Kft.-t. Jelenleg a segítők egy része tőlük kap fizetést, bár a többség most sem főállásban, hanem munkája mellett dolgozik a BOK-csarnokban.

A gyerekek ellátásához szükséges eszközök – gyerekruhák, babaápoló szerek – viszont most is főleg civil felajánlásból érkeznek, mondta a segítőket koordináló Otyehel Krisztina. „Egy bizonyos eszközkészletet, például ceruzákat, tisztítószereket hivatalosan pótolna. De, amit lehet látni, azt nagyrészt emberek felajánlották és idehozták”. Mint mondta, most is előfordul, hogy szükségük van bizonyos felszerelésekre, ilyenkor felhívásokat tesznek közzé, amikre eddig általában össze is gyűltek a hiányzó eszközök. „Sokszor van szükségünk fogyóeszközökre, ápolószerekre. Kinder-tojás kapszula is jól jön, a távozóknak abban adunk babakrémet.”

A menedékkérő, iskolás korú gyerekek a menedékes státuszról szóló jogszabályok alapján jogosultak arra, hogy magyarországi iskolákban folytassák a tanulmányaikat, de ahogy azt Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár is elismerte, ukrán nyelvű képzést nem tudnak széleskörűen biztosítani, mert nincs olyan iskola, ahol erre lennének szakképzett tanárok.

Magyarország költ a legkevesebbet az ukrajnai menekültekre a V4-országok közül | atlatszo.hu

A különbségek tükröződnek abban az összegben is, amit ismereteink szerint a V4-országok a menekültválság kezelésére eddig összesen fordítottak. Magyarország nagyon jóindulatú becsléssel sem költött a feladatra többet 15 millliárd forintnál, miközben Csehországban ismereteink szerint a nyár elejéig 170 milliárd forintnyi koronát, Lengyelországban számításunk szerint 548 milliárd forintnyi zlotyt költöttek a menekültekre.

Cikk: Zubor Zalán — Videó: Balogh Dénes