Folytatódik a tanársztrájk Nyugat-Virginiában

Ugyan úgy tűnt, véget ér a négy napig tartó sztrájk, a 33.000 tanár és iskolai alkalmazott kint maradt az utcákon a diákjaikkal és a szüleikkel az Egyesült Államokban, Nyugat-Virginiában. A republikánus többségű állami Szenátus alávágott a demokrata kormányzónak, és nem tárgyalta a kormányzó indítványát, majd még csökkentette is az abban szereplő emelést.

Mi is írtunk róla, hogy úgy tűnt, a tanárok követelése hatott, és az ígért két százalékos emelés helyett öt százalékot kaphatnak az államban. Ugyan ez sem sok, hiszen két év alatt elinflálódik, mégis több a tervezettnél, és a szakszervezetek számára jó precedenst teremt a beígért tárgyalásokhoz. Jim Justice kormányzó béremelési javaslata azonban csak a Képviselőházon jutott át, a Szenátus republikánus elnöke azonban napirendre sem akarta venni azt. Mitch Carmichael a bizottságokhoz utalta azt, majd egy republikánus szenátor módosító indítványát elfogadták, amely 4 százalékra csökkentette a fizetésemelést.

A tanárok és alkalmazottak nem nézték ezt jó szemmel, és a szakszervezetükkel is szembe menvén kinn maradtak az utcán, és minden eddiginél többen csatlakoztak hozzájuk. A tanárok számára elsősorban nem a fizetésemelés a cél, hanem az elvonások csökkentése. Katie Endicott, egy 31 éves középiskolai angoltanár elmondása szerint olyannyira meg fognak emelkedni az egészségbiztosításuk árai, hogy családok tömegei veszíthetik el a kontrollt a pénzügyeik felett. Ő havonta 2600 dollárt keres, miután kifizette az egészségbiztosítását, ebből még havi 600 dollárt akarnának elvonni.

A helyi törvényhozás tagjainak fejéből pattant ki az ötlet is, miszerint köteleznék a tanárokat, hogy egy okostelefonos applikáció segítségével mérve kötelesek lennének bizonyos mennyiségű lépésszámot megtenni évente. Ha nem hajlandóak ezt végrehajtani, vagy nem érik el a limitet, 500 dolláros büntetést kaptak volna év végén. A széleskörű felháborodás hatására az ötletet elvetették, de a tüske megmaradt.

Katie Endicott is ezért ment az utcára: a kézhez kapott fizetésének negyedét akarják elvonni, miközben 1%-nyi emelést kapna cserébe. És ugyan idén befagyasztották a biztosítás emelkedését, de idén választás van, és semmi nem garantálja, hogy a képviselők nem oldják fel a befagyasztást a megválasztásuk után azonnal. Elmondása szerint ő és a munkatársai értik, hogy a befagyasztott díjakra nem lehet egy nap alatt megoldást találni, de az nem járja, hogy felállítanak egy bizottságot és mossák kezeiket.

Az államnak komoly történelme van a tanársztrájkok terén, 1990-ben 11 napig szüntették be a munkájukat. Ekkor húsz százalékos emelést akartak, ugyanis az országban itt kerestek a második legrosszabb szinten az állami iskolák alkalmazottai közül. Ekkor a politikusok törvénnyel próbálták megtörni a sztrájkot, és még a helyi Legfelsőbb Bíróságot is bevetették. A helyi törvények szerint ugyanis a tanároknak nincs joguk kollektív tárgyalásokra, és munkabeszüntetésre, ez a mai napig így van – viszont érezve a helyzet politikai súlyát, a gyakorlatban nem fenyeget kollektív fegyelmi intézkedésekkel.

NYTimes, USA TODAY