Átvert minket a KLIK – Vélemény

Tavaly rengeteg hír érkezett arról, hogy a tanárok nem kapták meg időben a fizetésüket; tisztán szerettünk volna látni, ezért adatigénylést adtunk be. Miután kénytelenek voltunk beperelni a KLIK-et, hogy megtudjuk, hány tanár fizetése késett az elmúlt években, úgy tűnt, az állami szerv komolyan veszi magát és a jogszabályokat. A megegyezésben bízva, jóindulatúan álltunk a tárgyalásokhoz. Ahogyan arról hétfőn beszámoltunk, sajnos hiába.

Úgy gondoljuk, hogy újságíróként elsősorban az a feladatunk, hogy hozzásegítsük az embereket az őket megillető információkhoz, érthető formában adjunk képet az oktatás helyzetéről. Természetesen egy-egy közérdekű adat megismeréséért gyakran konfrontálódnunk kell állami szervekkel, ez azonban nem feltétlenül jelent rögtön pereskedést, ellenségeskedést meg pláne nem: gyakran írunk leveleket, telefonálunk, vagy kérünk időpontot az egyetemektől és állami szervektől, hogy pereskedés nélkül meg tudjunk egyezni az adatigénylések teljesítésében. Korrekt viszonyt szeretnénk kialakítani ezekkel a szervezetekkel, mert mindenkinek jó, ha belelátunk az állam működésébe. Csak annak lehet megalapozott véleménye az állam működéséről és szavazhat felelősen, aki ismeri a tényeket.

A per első tárgyalásán a KLIK nyitott volt a megegyezésre, és mi is örültünk a ennek, hiszen bízunk abban, hogy a már megnyert adatpereinknek önmagukon túl mutató hatása van: már nem kell ahhoz évekig pereskednünk, hogy bebizonyítsuk, az igényelt oktatási adatok közérdekűek. A tanárok fizetése is egy ilyen fontos ügy: valós adatok alapján szeretnénk látni, hogy állunk most, ez alapján pedig meg lehessen egyezni abban, hogy merre menjünk tovább. A KLIK működésével, és a nagyon is aktuális átalakításával kapcsolatban fontos részinformációt jelent, hogy is működik az önkormányzatoktól villámgyorsan elvont oktatásigazgatás a gyakorlatban: pontosan hány tanár fizetése nem érkezett meg időben.

A KLIK végül átvert minket.

A KLIK vállalja, hogy 2016. március 31. napjáig a felperes rendelkezésére bocsátja a 2013. január 1. napjától 2015. december 31. napjáig a közalkalmazottként vagy megbízási szerződéssel foglalkoztatott pedagógusok illetmény- és bérkifizetések átutalási napjairól szóló kimutatásait.

– nyilatkozta nekünk a KLIK februárban. Április közepe is elmúlt már, és ez még mindig nem történt meg, pedig két hónap telt el a megegyezés, és hét hónap az adatigénylés benyújtása óta.

Az egyeztetéseken állami alkalmazottakkal tárgyaltunk – főosztályvezetővel, biztonsági vezetővel, ügyvéddel: közbizalomra méltó tisztségviselőkkel, akiknek a szavára általában adni szoktak. Annak ellenére, hogy szóban megegyeztünk, majd ezt a KLIK írásban is megerősítette, a fizetésekről szóló adatok nem érkeztek meg. Súlyosan sérti a közigazgatási szervekbe vetett bizalmat, ha egyértelmű ígéreteket nem tart be egy szervezet.

Máskor is előfordult, hogy az adatigénylések során trükköztek az állami szervezetek. Menet közben módosították a törvényeket azért, hogy egy adatot ne kelljen kiadni, vagy hivatkozott egy önkormányzat arra, hogy öt munkatársuk folyamatosan csak az adatigénylések megválaszolásával foglalkozik. A közmédia csak büntetőjogi feljelentés után volt hajlandó elárulni egy sorozat készítésének költségeit.

Mi is több biztosítékot fogunk kérni a későbbi tárgyalások során, ha más szervezetekkel próbálunk megegyezni majd a közérdekű adatok kiadásáról: az pedig egyértelmű, hogy bizalmatlanságnak mindenki a vesztese. Továbbra is nyitottak vagyunk arra, hogy az adatigényléseket informálisan, rugalmasan beszéljük meg, mert a lényeg az információ megszerzése, és korrekt kapcsolatok kialakítása. Az ehhez hasonló esetek, amikor nem számíthatunk az adott szó megtartására azonban bizalmatlanságot szülnek.

A helyzet rámutat arra is, hogy a magyar állami szervek nem eléggé motiváltak az adatigénylések gyors teljesítésében. Még ha tudják is, hogy el fogják bukni, perre vinni az ügyet számukra nem okoz problémát: az állam fizeti az ügyvédet, az idő nekik dolgozik, és legfeljebb a néhány tízezer forintos perköltséget veszítik el. Ezzel szemben más európai országokban, például az Egyesült Királyságban, Észtországban, Horvátországban, vagy Szlovéniában a jogszerűtlenül megtagadott adatigénylések után az állami szerv, vagy a rosszul döntő köztisztviselő büntetést kaphat. Magyarországon az egyetlen következmény, amivel számolniuk kell az adatigényléseket elhúzó állami szerveknek és köztisztviselőknek, az a közvélemény nyomása és az újságok cikkei, a tévék és rádiók híradói. Ezért fontos, hogy mind a sikeres megegyezésekről, mind pedig az állami szervek rosszhiszemű működéséről a továbbiakban is beszámoljunk.

G. Szabó Dániel

Rajz: Deák Dorottya; Animáció: Vörös István

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az
Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.