Az orvos válaszol: miért legyen nyáron is vizsgaidőszak

Nem mindenkinek tetszett a júniusi vizsgaidőszak eltörléséről szóló posztunk, egy orvoshallgató írta az alábbiakat.

Semmelweis Egyetem, „z” nélkül. Amúgy is elég szűk látókörűre sikerült a cikk.

Egyrészt a tavaszi félév vizsgaidőszaka – legjobb tudásom szerint – 8hét + 1 hét pótvizsga időszak. Ebből 6hét júniusi, 2hét + 1 hét pótvizsga időszak augusztusi (ill. szeptemberre csúszik). Ezalatt ugyanúgy 3 vizsgalehetőségünk van, mint a többi egyetem többi diákjának. Tehát a „nyár végi plusz alkalom” elég jó csúsztatás.

Másrészt: „De mire is menne egy hallgató, ha plusz egy hete lenne, előtte 2-3 hónap szünettel, hogy levizsgázzon? ” Pl. kipiheni magát és tiszta fejjel, újult erővel vág neki a – sokszor valóban nem kicsi – tananyagnak.

Harmadrészt: „ne elbukdácsoljanak az egyetemen, mire a betegágyamhoz jutnak, hanem legyenek képesek mindent elsajátítani már a megadott időszakon belül” Mint feljebb említettem, a megadott időszak része ez az augusztusi vizsgaidőszak, valamint a szerzőnek nem volna jobb esetleg olyan orvosokkal gyógyíttatnia magát, akik nem csak kutyafuttában bemagolták az anyagot és júniusban átcsúsztak egy kettessel, hanem augusztusban már valós tudással rendelkeznek? Tényleg fontosabb az, hogy júniusban mindenkinek tele legyen az indexe, mint az, hogy tisztességesen tudja az anyagot?

Végül: sokaknak valóban az augusztusi vizsgaidőszak a mentsvár, hogy elvégezhessék az egyetemet. Adódik ez abból is, a tárgyaink nagy része előfeltétele a következő félév tárgyainak, viszont épp ezen tárgyakból jellemzően nincs keresztfélév, tehát aki megcsúszik, az nem egy tárgyal csúszik, hanem a teljes tanulmányaival, az állami finanszírozás pedig összesen 14 félévre jár, a tandíj pedig félévenként cca 1milla.

De ez a mondat: „basszus, a jövendő orvosaimtól elvárom, hogy ne elbukdácsoljanak az egyetemen, mire a betegágyamhoz jutnak, hanem legyenek képesek mindent elsajátítani már a megadott időszakon belül, ami éppen király minden más egyetemnek.” kissé bicskanyitogató ebben a formában

Gondolom az nem „király” hanem „kijár” akart lenni, Mindenesetre felveti a kérdést, hogy milyen jogon vár el más szakembertől profizmust az, aki ilyen hibákat vét a saját területén („Semmelweisz”-ről nem is beszélve).