1 %
EN

Mutyimondó

Heti slágertémáink: ukrajnai atomerőművek és kormányzati propagandaköltések

3
Hetimm

Megírtuk, hogy harminc éve félbehagyott reaktorblokkokat helyeznének üzembe Ukrajnában. Kiderítettük, mennyit költött költött a kormány az üldözött keresztények megsegítésére. Bemutattuk a legújabb Ángyán-jelentést, egy nyomdagépes OLAF-ügy fejleményeit, és a paródiaszerű belgrádi Hunyadi-szobrot. Szerepeltünk a Tilos rádióban, megszámoltuk a kormánypropagandára legutóbb elköltött milliárdokat, és támogatást kértünk tőletek, hogy még sok cikket írhassunk nektek.

Csernobil után, harminc éve félbehagyott reaktorblokkokat helyeznének üzembe Ukrajnában

Az elmúlt hetekben a Csernobil-sorozat jóvoltából a fél világ újraélte a történelem egyik legnagyobb atomkatasztrófáját (1986, Ukrajna). Ennek fényében különösen ijesztőnek tűnik az az elképzelés, hogy az 1980-as években elkezdett, félkész reaktorblokkokat építsenek tovább és helyezzenek üzembe a magyar határtól 500 kilométerre, az ukrajnai Hmelnickij-ben. A most leporolt tervek szerint 2000 MW teljesítményű atomerőmű épülne fel itt, tehát nagyjából akkora, mint a Paksi Atomerőmű. Egy nemzetközi eljárás keretében most Magyarország is észrevételeket tehetne az ügyben, de rejtélyes okból nem tesz. Az illetékes ukrán és magyar minisztériumok egymásra mutogatnak.

Feleannyit költöttünk üldözött keresztények megsegítésére, mint Soros lejáratására

Közadatigénylésben kértük ki a Miniszterelnökségtől, hogy a Hungary Helps program keretében milyen projektekre mennyit költött eddig a magyar állam. A válaszul kapott táblázat szerint Libanonba 1 milliárd, Irakba és Szíriába 2-2 milliárd, Jordániába, Kongóba és Nigériába körülbelül 300-300 millió forint támogatást küldtünk. Ez összesen 6,1 milliárd forint: a 2017-es Soros-ellenes kampányra kétszer ennyi közpénzt szánt a kormány, az épülő Puskás-stadion pedig 26-szor ennyibe kerül.

OLAF-jelzések: szabadságvesztésre ítélték a kamu nyomdagép-beszerzéssel trükköző vállalkozókat

Jogerős elmarasztaló ítélet született egy nyomdaipari gépek beszerzésével kapcsolatos uniós pénzlenyúlás felelőseinek ügyében. A vádlottak összesen 770 millió forintos vagyoni hátrányt okoztak, ebből egyikük közel 190 millió forintot megtérített. Az elsőrendű vádlottra hat év szabadságvesztést szabtak ki. Velük talán azért boldogultak könnyebben a magyar hatóságok, mert az ügyben érintett személyek nem kötődnek kormányzati körökhöz.

A héten emellett:

További cikkeink:

Megosztás

Ajánló