Heti Mutyimondó: egy fejőstehén mindennapjai

A médiaadóval kivéreztetik azokat a szerkesztőségeket, ahol még van esély a korrupció feltárására, ha kell, hatalmi szóval távolíttatnak el főszerkesztőket, hogy közben a lopás zavartalanul folytatódhasson. Mong Attila heti lapszemléje.

Mindenekelőtt egy érdekes cikk Amerikából, egy pedig Magyarországról az elmúlt hétről. Az előbbi egy tanulmány, amely az amerikai államokat vizsgálta, és rámutatott arra, hogy mennyire korrelál a közpénzköltés és a korrupció. A legtöbb esetben összefüggés mutatható ki az intenzív közpénzköltés és a korrupció közt. A legkorruptabb tíz amerikai állam egy főre számolva átlagosan 5,2 százalékkal, pénzben kifejezve több mint 1300 dollárral költött el több pénzt, mint az átlag egy főre eső költés.

86%

Év végéig még

14 672 646 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Magyarországot ugyanebből a szempontból még senki sem vizsgálta, de nagy eséllyel ki lehetne mutatni, hogy a kívülről értelmetlennek látszó költekezés (és nem mellesleg az értelmetlenül magas adóztatás) mögött nagyon is hideg számítás áll. A lopás. Egy korrupciókutató írása azt vizsgálta, hogy mit jelent Magyarország számára a rendszerszintű korrupció, amelynek kiépülését évek óta meg lehet figyelni, mostanra pedig már lényegében a megszilárdulását is. A szerző szerint míg egy normálisan működő állam esetében a kormányzati intézmények működtetnek hálózati struktúrákat, addig nálunk a hálózatok működtetik a kormányzati intézményeket. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy van egy jól szervezett hálózat, amely mindent kézben tart, hanem inkább úgy, hogy néhány nagyobb, sokszor egymással is harcban álló vagy éppen együttműködő érdekcsoport küzd az erőforrásokért. A rendszerszintű korrupció megjelenésével az állam funkciója is megváltozik: fejőstehénné, óriási mennyiségű adóforint kiszivattyúzásnak forrásává és egyben eszközévé válik.

A magyar fejőstehenet egyik oldalról értelmetlenül magas adókkal táplálják, hogy aztán a tehén másik oldalán legyen mit „tejelni”. Az adók persze sokszor csak részben szolgálják a bevételek növelését: a rendszerszintű korrupció országában a közterhek esetenként a maffiállam-szintű zsarolás eszközei. Ezt látjuk most éppen a médiaadó körüli vitákban, az ugyanis nyilvánvaló, hogy ez a közteher nem az évi pár milliárd forintos bevétel miatt fontos a kormánynak, hanem azért, hogy elhallgattassa azokat a szerkesztőségeket, ahol a fejőstehén-probléma még téma lehet.

A nap legfontosabb korrupciós hírei immár rádión is. Hallgasd az Átlátszó Rádiót!

Hiába volt a tiltakozás a jobb- és baloldali médiában ellene, a kormányt nem érdekelték ezek az akciók, nem foglalkoztatta igazán az RTL ellenpropagandája sem, a fideszesek nem hátráltak, és gyorsított ütembenbevezették az új terhet. Kövér László, a Parlament elnöke még a Simicska-médiabirodalom tagjainak is beszólt, egy vezető fideszes pedig azzal érvelt, hogy a kereskedelmi tévék szerinte mérhetetlen károkat okoznak a nemzetnek. Persze a VIP-jegyet ő is elfogadta a nemzetkárosító show-műsorra. Az egyetlen érdekesség (lásd még rendszerszintű korrupció) az volt, hogy a nemrégiben a gyanú szerint fideszes oligarcháknak átjátszott TV2 egy módosító indítvány segítségével jól járt. A médiaadó-háború az adó bevezetése után is folytatódik: az RTL azt ígéri, felveszi a kesztyűt. A kereskedelmi csatorna híradója új, harcias hangnemet ütött meg, és elkezdett foglalkozni a fentebb említett fejőstehén-problémával. Külön riportot szentelt például Mészáros Lőrinc vagyonosodásának, vagy a miniszterelnök édesapja által tulajdonolt vállalkozások sikereinek. A Vastagbőr blog azon élcelődik, hogy ma Magyarországon már csodaszámba megy, ha egy kereskedelmi csatornán végre hírek vannak a híradóban.

A múlt héten az is kiderült, hogy miért érte meg a Magyar Telekomnak „ejteni” az Origo főszerkesztőjét, és ezzel lényegében tönkretenni az egész újságot. A HVG írt arról, hogy milliárdokkal döntheti a kormány a Telekom felé a pályát azzal, hogy egyik napról a másikra a felére esett a nagyvárosi 4G-szolgáltatáshoz elengedhetetlenül szükséges 1800 MHz-es frekvenciasáv pályázati kiírásában szereplő minimumár. A leginkább ez a lehetőség a Magyar Telekomnak kell, így nekik jöhet ez a változtatás a legjobban. Furcsa egybeesés, hogy nagyjából pont akkor szabadult meg a cég a Lázár Jánosra nézve kellemetlen ügyeket feltáró Origo főszerkesztőjétől, amikor ez a felettébb érdekes áresés bekövetkezett. Az ügyet egyébként a HVG folytatta: a szerkesztőség megpróbálta, és képtelen volt olyan drága szállodaszobát foglalni, amilyenben Lázár János titokzatos külföldi útjai során Londonban lakott. A lap inkognitóban ajánlatot kért két „fontos üzletembernek”, de alig a harmadáért megkaptak mindent – duplaágyas különszobát, ellátást fitnesszel és uszodával –, mint amennyit közpénzből az út idején kifizettek. Pedig direkt szóltak, hogy nagyon kényeztessék a vendégeket. A milliós költség csak úgy tudott tehát összejönni ott, hogy Lázárék extrákat is igénybe vettek: a kérdés már csak az, hogy a temzei jachtkörút került ennyibe, vagy luxuskocsit is béreltek a szobához?

Miközben egyértelmű jelei voltak annak, hogy a kormánypárt az új kétharmad birtokában gyorsan el akarja intézni a még mindig „kínzó” sajtószabadság-problémát, és az Origo szerkesztőségében történtekkel vagy a médiaadó körüli vitákkal foglalta le a közönséget, a háttérben az igazi híreknek kevés nyilvánosságuk akadt. A fejőstehén ugyanis mindeközben békésen termelt: megint nyert a Közgép. Egy 29,9 milliárd forintos vasúti felújításról szóló megbízás lett a Közgépé a Swietelskyvel és a Strabaggal közösen: a Lepsény és Szántód-Kőröshegy közötti szakaszon dolgozhatnak hamarosan.

Legyél a minioligarchánk és támogasd az Átlátszót havi rendszeres összeggel!

További érdekességek az elmúlt hétről:

Megalapozott a vád Hernádi ellen? A horvát bíróság megalapozottnak látja a Hernádi Zsolt elleni korrupciós vádat, és elutasították az őrizetbe vétel felfüggesztését is. A vád szerint a Mol első embere 10 millió eurót adhatott Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek az INA nemzeti olajvállalatban szerzett befolyásért. Az ügyészség március végén emelt vádat, most pedig jóváhagyta azt is, hogy Hernádi távollétében lehessen lefolytatni a bírósági tárgyalást. A Mol-vezér ügyvédje szerint viszont csak formai döntést hozott a zágrábi bíróság, fellebeznek, és szerinte attól még érvényes a védence elleni Interpol-körözés felfüggesztése, hogy a zágrábi bíróság szerint távollétében is elítélhetik Hernádit.

Titkolózó minisztériumok. Az Átlátszó blogja arról ír, hogy mennyire nem akarnak a különböző minisztériumok információkat adni arról, hogy kik milyen ajándékokat kapnak a magyar államtól. Az apropót az adta, hogy Janukovics ukrán államfő bukása után nemcsak az elnök dácsájának kincseiről érkeztek fényképek, hanem további ukrán prominens személyek vagyonáról is. Így az egykori legfőbb ügyész esetében az egyik fotón azt lehetett látni, hogy egy dísztőrt Pintér Sándor magyar belügyminisztertől kapott az ukrán vezető. Az Álátszó egyik újságírója három hónapon keresztül bombázta adatigénylések sorozatával a különböző állami szervezeteket, de arra jutott, hogy a magyar állam nem tudja, vagy ha tudja, akkor sem hajlandó elárulni az ajándékok útját.

EU-támogatásból Jobbik-iroda. A Vastagbőr blog a 444 cikke alapján arról írt, hogy egy szép Jobbik-iroda működik Balatonalmádiban egy olyan helyen, amelyet vissza nem térítendő uniós támogatásból vásárolt meg egy helyi kft. A blog szerint ez egy klasszik Jobbik-trükk: az EU csak ne szóljon bele semmibe, de a pénze azért jó lesz. A párt időközben levélben válaszolt a blogbejegyzésre, és azt írták: a vállalkozó az általa tulajdonolt és használt balatonalmádi irodahelyiség egy részét a választási kampány idejére térítésmentesen bocsátotta a Jobbik helyi szervezetének rendelkezésére, közös használattal. Pártfinanszírozás Magyarország 2014.

Tiltott állami támogatás Paks II. Az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságához fordult az Energiaklub és a Greenpeace a paksi atomerőmű-bővítés miatt, írja a HVG. Szerintük az orosz–magyar hitelmegállapodással megspékelt fejlesztési terv az EU-s jogrendnek ellentmondó állami támogatásoknak mind az öt jellemzőjét tartalmazza. Emellett a két szervezet azt is kritizálta, hogy a kormány egyoldalúan, a társadalom bevonása nélkül, közérdekű adatok eltitkolásával tette pályára a projektet. Az Átlátszó múlt heti cikke szerint már körülbelül százötven napja nem tudjuk, hogy megéri-e Magyarországnak a paksi bővítés.

James Bond a NAV-nál. Ruhára szerelhető és járművekbe építhető kamerákat szerzett be az adóhatóság, hogy így lendüljön harcba a cigarettacsempészek ellen. A felvételek elsősorban a feltárt jogsértések bizonyítását könnyíthetik meg, emellett a munkatársak testi épségét is védik. A NAV szerint ezeknek a James Bond-filmekben látottakra emlékeztető eszközöknek az előnye az is, hogy a felvételek alapján megítélhető a pénzügyőrök intézkedésének jogszerűsége, így a korrupció, a vesztegetés sem titkolható el. Kivéve szerintem akkor, amikor mégsem készül felvétel… Ugyanitt az adóelkerülés elleni harc jegyében a NAV-osok alibibulit is rendeztek, csak hogy lebuktassanak számlát nem adó zenészeket.

Rezsicsökkentés veszteséggel. Bejött az államosítás és a rezsicsökkentés: milliárdos veszteséget csináltak egy év alatt a vízműcégek. Az öt állami kézbe vont regionális vizes cég egy év alatt 5,4 milliárd veszteséget hozott össze.

Erősödő nyomás a FIFA-n. Egyre erősödik a nyomás a FIFA-n, hogy tisztázza, valóban igaz-e a sejtés, és Katar kenőpénzzel jutott csak a 2022-es vébé rendezési jogához. A szponzorok kérik, hogy vizsgálják ki a vádakat.

Fizettek a bírónak. Egy szlovák ügyvéd 20-30 ezer eurót kért ügyfelétől, hogy kedvező ítéletet hozzon az ügyét vivő bíró. A bírót egyelőre csak tanúként hallgatják ki, de ő már a második a szlovák Legfelsőbb Bíróságból, aki korrupció gyanújába keveredett.

A szerb árvíz és a cenzúra. A közelmúltban levonult szerb árvíz sok mindent elpusztított, egyvalamit viszont megerősített: a cenzúrát – írta az Átlátszó. A szerb kormányfőt és egyes minisztereit kritizáló véleményposztot például a napokban egyenesen töröltek egy blogról.

Így kell ezt. Kenőpénzzel érte el egy energiacég Romániában, hogy a duplán felszámolt megújulóenergia-használati költségek miatti térítést ne kelljen megfizetnie. Megkenték az energiaár-szabályozó hatóság alelnökét, aki cserébe jelentősen csökkentette a visszatérítésre szánt díjakat a túlszámlázó cégnek.

Ukrán struccok. Viktor Janukovics óriási vagyonából kiindulva az Ukrajnát behálózó korrupcióról ír az Economist. A lapnak nyilatkozó ukrán oknyomozó újságíró szerint Janukoviccsal nem állt le a korrupció, most már inkább egy alapvető tényállásra, a politikát ellenőrizetlenül befolyásoló üzletemberekre kellene odafigyelni. Ahogy itthon is.

Ausztrál önvizsgálat. Folyamatosan veszélynek van kitéve a nyugat-ausztráliai egészségügyi minisztérium közel négymilliárd dolláros közbeszerzési büdzséje amiatt, hogy a rosszul ellenőrzött folyamatok lehetővé teszik a csalást a rendszerben, írja egy nemrég megjelent vizsgálati jelentés.

Minket nem pénzelnek oligarchák, csak akkor leszünk, ha te is fontosnak érzed, hogy dolgozunk. Légy szíves, támogasd az Átlátszót és a Mutyimondót rendszeres, akármilyen kicsi havi adománnyal! Rajtad is múlik!

Még nem késő feliratkozni az Átlátszó napi e-mail hírlevelére sem, a Napi Mutyimondóra, akkor már reggel olvashatod az aznapit. Kattints ide! Lájkolj minket a Facebookon is!

Kép forrása: osisa.org