Egyéb

Heti Mutyimondó: mi mindent cáfol a TASZSZ?

A legegyszerűbb Magyarországon úgy megoldani egy problémát, hogy úgy tesznek, mintha ott sem volna. Az elmúlt rövid hét bővelkedett ilyen nem létező problémákban Semjén házától az uniós pénzek befagyasztásán keresztül a naperőműtenderig. Mong Attila heti lapszemléje.

Semjén Zsoltnak nincsen háza Gánton, nem is volt, nem is lesz, mint ahogyan egy pillanatra sem fagyasztották be a Magyarországnak járó uniós pénzeket, és nem volt döntés a mutyigyanús naperőműtender ügyében sem. Íme, az elmúlt hét hírei alapján néhány probléma, ami csak úgy látszik, hogy van, de valójában nem létezik. Illetve csak a TASZSZ világhíres cáfolataiban van. (Fiatalabb olvasóink kedvéért: a kommunista Magyarországon sokszor abból lehetett megtudni, hogy mi történt, hogy a szovjet hírügynökség kiadott egy cáfolatot.)

Semjén Zsoltnak nincsen háza Az Átlátszó kiderítette, hogy Semjén Zsoltnak nincs háza Gánton. Mondom, nincs. A kis Fejér megyei faluban ugyan klafa kis vadásztársaság van, ahova a szenvedélyes vadász miniszterelnök-helyettes rendszeresen jár, de a vadásztársaságtól pár lépésre található új építésű ház nem az ő háza, hiába tudják úgy a helyiek. Az ingatlan természetesen nem szerepel Semjén vagyonnyilatkozatában sem, mert, mondom, nem az övé. A papírok szerint az énektanár felesége, az idős édesanyja és évtizedek óta Stockholmban élő bátyja tulajdonában van, tehát a politikusnak semmi köze hozzá, se a gondozott kerti tavacskához, a sütödéhez és a hatalmas fából készült szoborhoz sem, amelyek mind-mind a házhoz tartoznak. Csak annyi köze van hozzá, hogy úgy jár oda, mintha hazajárna – szinte hetente vadászik arrafelé.

Nem fagyasztották be az uniós pénzeket Felröppent ugyan a hír, hogy minden Magyarországnak járó uniós támogatást befagyasztott az Európai Unió, amíg Brüsszelben el nem fogadják az új, erősen a miniszterelnök környezetébe központosított elosztási rendszert, aztán kiderült, nincs befagyasztás, nem álltak le az uniós kifizetések, igaz, éppen számlákat sem küldünk ki Brüsszelnek, amik alapján a pénzeket utalni kellene. Ha küldenénk, akkor viszont Brüsszel valószínűleg tényleg nem utalna, vagyis azért ez inkább olyasmi, mint a befagyasztás, csak mégsem. A hírek szerint elég nehezen fogadta a változtatásokat Brüsszel, bár korrupciós veszélyről nem beszélnek. A legviccesebb az volt, hogy a Miniszterelnökség részéről egy sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai helyettes államtitkár a jereváni rádiónak minősítette a szájtot, amire a hírt közlő riporter is reagált. Érdemes a 444 felvétele alapján belehallgatni a vitába, amelynek során egyrészt az államtitkár jól belezavarodik a mondandójába, másrészt az is kiderül belőle, hogy hiába a cáfolat. Akár befagyasztásnak nevezik, akár nem – lényegében tényleg nem jön pénz.

A nem létező tenderek A tender, ami ott sem volt, avagy az Átlátszó a fordulatokkal teli somogyi naperőműtender utóéletéről írt, miután az oknyomozó portál tavaly cikksorozatban leplezte le, hogy hogyan készültek a gyanús tenderre, majd hogyan állították le vészes gyorsasággal azt, amint megjelentek a cikkek. A pályázatban meghozott döntéseket maga Lázár János függesztette fel, de az azóta megszüntetett NFÜ jogutódja nemcsak Lázár döntését nem adja ki a lapnak, hanem már a létét is megkérdőjelezi. Pedig az Átlátszó magától az NFÜ-től tudott a döntésről, és épp a portál cikke miatt kiküldött levelükből. Ugyanígy nincsen nyoma a titokzatos helikopterbeszerzésnek sem. A HVG írta meg, hogy belső kormányzati vizsgálat indulhat a honvédelmi tárcánál, mert április elején állítólag közbeszerzés nélkül vettek használt orosz helikoptereket, de a pályázatnak nem lelni nyomát a Közbeszerzési Értesítőben, s a HVG által megkérdezett parlamenti nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi bizottsági tagok sem emlékeznek, hogy ez ügyben titkos beszerzésre kért volna engedélyt a tárca. Az ügylet pikantériája, hogy azt egy olyan közvetítő cégen keresztül bonyolították, amelyet korábban MSZP-közeliséggel vádoltak. Ügyvezetője Moszkvában végzett, és jó kapcsolatai voltak az Apró családdal.

Egyéb dolgok, amik nincsenek

Nincs politikai korrupció. Nincsenek illegális kampánypénzek a magyar rendszerben, amióta a Fidesz új finanszírozási szabályokat vezetett be. Civil szervezetek, köztük az Átlátszó is, hónapokon át követték nyomon, hogy mennyit költöttek a pártok a kampányra, és ezek a sokat tapasztalt civil szervezeteket is megdöbbentette, hogy a kimutatások szerint az idei választási kampány során a parlamentbe jutott pártok összesen több mint 3,5 milliárd forinttal többet költöttek a megengedettnél, de mindezt hivatalosan nem látják. Minden rendben van.

Nem volt magyar kenőpénz Horvátországban. Visszautasította Hernádi Zsolt egykori főtanácsadója a horvát Jutarnji list cikkében megjelenteket. A lap azt írta, hogy Tóth József tulajdonrésszel rendelkezett abban a cégben, amely a kenőpénzt kifizette az INA irányítási jogainak megszerzéséért.

Nincs vagyona egy PM-es képviselőnek. Országos vagyonvesztési rekordot állított fel egy PM-es képviselő. Az Index fedezte fel, hogy egy budai önkormányzati képviselő tavaly januári vagyonnyilatkozata szerint még több százmillió forint értékű ingatlana, befektetési jegye, követelése volt, ám az idei bevallásában ezeknek csak a hűlt helyük maradt. A vagyon persze nem veszett el, csak átalakult. Az érintett képviselő azt állítja, mindent a három gyermekére íratott, még a pénzvagyonát is nekik adta, mert 60 évesen szerinte ő már öreg. Mondjuk az is közrejátszhatott a döntésben, hogy az átírást most illetékmentesen meg lehetett tenni.

Mi tuti nem építünk stadiont az 1%-os szja-felajánlásodból, de kinyomozzuk, hova ment a 99 százalék. Köszönjük, ha idén az Átlátszót támogatod!

További érdekességek itthonról és külföldről:

Tarlós helyettesei és a költségtérítés. A főváros gyorsan gondoskodik róla, hogy Tarlós két helyettese a parlamenti mandátumuk megszűnése után se maradjon költségtérítés nélkül, bár rászorulni nem igazán szorulnának rá: az egyik főpolgármester-helyettesnek például 21 ingatlana, 2 autója és 20 milliós megtakarítása van. Főnökük most gyorsan átnyom egy olyan javaslatot, amivel kompenzálják őket az elveszített juttatás miatt. A parlamenti képviselők juttatásairól az új ciklusban itt egy cikk.

Új médiacézár született. A VS.hu arról az üzletemberről ír, akinek üzleti csoportja vásárolhatja meg a finn tulajdonostól a 18 milliárd forint éves árbevételű Sanoma médiavállalatot. A lap szerint ő is egyike annak a jobboldali befektetőkből álló elit csapatnak, amelynek meghatározó személyiségei bankárokból lett milliárdosok. A hírek szerint nem túl valószínű, hogy az új magyar médiacézár egyben tartja frissen szerzett birodalmát, a Sanoma-portfólió többet érhet, ha darabjaiban értékesítik.

Offshore-perek várhatók. Perek tucatjára számít a Miniszterelnökség amiatt, hogy az offshore hátterű vállalkozásoknak kifizetett uniós pénzeket visszaköveteli az érintett cégektől a kormány. A listára 276 vállalkozás került fel, s még körülbelül kétezernél folyik vizsgálat. A szabálytalansági eljárás a legtöbb esetben már elindult, mielőtt azonban a határozatok jogerőre emelkednek, a vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy tisztázzák magukat.

Nem nyugszik a trafikmutyis képviselő. A trafikmutyiban koronatanú egykori fideszes önkormányzati képviselő Szekszárdon érdeklődött azután, hogy mire ment el a városban az uniós támogatás, és főleg mi került egy természettudományos tantermen 157 millió forintba. Meg is kapta a részletes adatokat, de ugyanazzal a lendülettel feljelentéssel fenyegették meg, mikor nyíltan megkérdőjelezte bizonyos tételek szükségességét. A közgyűlésen elmondta: elképesztően soknak találja az összeget, szerinte az már „a hűtlen kezelés határait súrolja”.

Érdekes munkahelyteremtő pályázatok. Hol lenne nagyobb szükség munkahelyteremtésre, mint ugye egy olyan cégnél, amelynek egyetlen alkalmazottja sincs. Magyarországon ilyet is lehet. A Napi.hu írt arról, hogy munkahelyteremtő beruházásokhoz lehetett pályázni, a legnagyobb nyertes pedig egy olyan cég lett, amelyiknek egyetlen bejelentett dolgozója sincs, és forgalmának a többszörösét teszi ki az elnyert összeg. A második legtöbb pénzt egy húskészítménygyártással foglalkozó cég kapta, az elnyert összeg hatvanszorosa a 11 főt foglalkoztató cég két évvel ezelőtti árbevételének.

A széles sáv és a milliárdok. Az illetékes minisztérium szerint Magyarország a következő években mintegy 200 milliárd forintot költ a teljes széles sávú internetlefedettséghez szükséges infrastruktúra fejlesztésére. Az összegből 80 milliárd lehet az uniós támogatás.

Milliárdos Közgép-tender. Újra milliárdos közbeszerzést nyert a Közgép, a cég milliárdokért bővítheti az atomtemetőt. A Simicska Lajos tulajdonában lévő vállalkozás egy olyan konzorcium tagja volt, amely egyetlen ajánlattévőként „versenyzett” a bátaapáti radioaktív hulladéktároló bővítésére kiírt tenderen.

Welsz és az adócsalás. Az Index írta meg, hogy összesen több mint 715 millió forintnyi adót nem fizetett be az államkasszába Welsz Tamás, emiatt különösen nagy értékű adócsalással vádolták meg. Az ügy már bírósági szakban volt, amikor a vállalkozó meghalt. Welsz afrikai vonalon próbálta meg az adóhatóság elől eltüntetni a pénzét. A magyar hatóság már 2012-ben vádat emelt ellene.

Legális pénzmosás. Az Index szerint eddig 74-en éltek a legális pénzmosási lehetőséggel, ennyi úgynevezett megtakarítási számlát nyitottak, amelyekre 6 milliárd forintot fizettek be. A konstrukció lényege, hogy a magánszemélyek által elhelyezett legkevesebb ötmillió forintos összeg származását és a közteherfizetést nem firtatja az adóhatóság.

EU-intézmények. Megjelent az Európai Unió intézményeinek korrupciós kockázatait összegző jelentés, amely kiemeli, hogy fájóan hiányzik a kötelező érvényű lobbiszabályozás, és az is, hogy az EP-képviselők és EU-biztosok vagyonnyilatkozatait senki nem ellenőrzi szisztematikusan.

Új szankciók Putyin ellen. Hét, Putyin „belső köreihez”tartozó orosz magánszemély és 17 vállalat ellen jelentett be szankciókat az Egyesült Államok az ukrán válság miatt. A Fehér Ház hivatalos közlése szerint a döntés válasz Oroszország folytatódó illegális beavatkozásaira Ukrajnában. A New York Times cikke avárható hatásokról. Az amerikaiak után az EU is újabb 15 személy nevét hozta nyilvánosságra, akik ellen szankciókat – vízumtilalmat, illetve bankszámlazárlatot – vezetett be, az ukrajnai válságba való orosz beavatkozás miatt. A listán ott az orosz miniszterelnök-helyettes is.

Rana Plaza. A Transparency International oldala azt foglalja össze, mi történt azóta Bangladesben, hogy összeomlott egy bérmunkásokat alkalmazó ruhagyár Dhakában, és a katasztrófának több mint ezer áldozata volt. A háttérben persze itt is a korrupció.

Mutyi a Szilícium-völgyben. Immár bizonyítékok is vannak arra, amit eddig mindenki csak sejtett. A legnagyobb techcégek a kaliforniai Szilícium-völgyben egy titkos paktummal kontrollálták a szabad munkaerő-áramlást. Megállapodtak egymással, hogy nem szipkázzák el egymás elől a fejlesztőket. Ezzel biztosították, hogy ne veszítsék el az értékes és jó fejlesztőket, ha egy másik cég ráígér a fizetésükre. Az ügy azon borult ki, hogy egy volt Google-alkalmazott nyilatkozott a most már peres szakaszba jutott botrányról. Maga a per nagyjából 64 ezer embert érint, azokat, akik az elmúlt években olyan cégeknél dolgoztak, mint a Google, Apple, Intel és Adobe.

Elkapták a törvényhozót. Évek óta próbáltak valahogyan elkapni az amerikai hatóságok egy gyanús republikánus törvényhozót, aki mögött maffiakapcsolatokat gyanítottak. Végül egy korábbi cégénél megtalálták, amit kerestek, meg is vádolták gyorsan.

(Illusztráció: innen)

Megosztás