Egy antikváriumban bukkantunk rá a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MUOSZ) 1978-as újságíró-tankönyvére, amely a korabeli kollégákat oktatta arra, miért és miként kell együttműködni az országot irányító MSZMP-vel. A fő indok természetesen a haza védelme volt az idegen érdekekkel szemben, de a 40 éve megfogalmazott módszerek is sok hasonlóságot mutatnak a mostani kormányközeli sajtó működésével.
Az 1978-ban kiadott könyv bevezetőjében három oldalon keresztül azt ecseteli, hogy az MSZMP XI. kongresszusán elfogadott programnyilakozat szerint a korábbinál is nagyobb szükség lesz a jövőben a tömegkommunikációs eszközökre a lakosság véleményének alakításában.
Dr. Fodor László: Pártirányítás és a sajtó
Tankönyvkiadó, 1978
114 oldal, ára antikváriumban 1.000 Ft volt
Ezután gyorsan helyreteszi a dolgokat, egyértelműen kijelentve, hogy az ország médiarendszere a kormánypárt uralma és irányítása alatt áll. Leírja az agitáció és a propaganda fogalmát, a kettő közti különbséget, és együttes hatékonyságát, közös célját.
“A propaganda a társadalmi tudat mélyebb szféráit formálja, alakítja. Nemcsak a pillanatnyi véleményt, magatartást igyekszik befolyásolni, mint az agitáció, hanem az emberek, társadalmi osztályok, rétegek, csoportok meggyőződését, elkötelezettségét kívánja kialakítani.”
A tömegkommunikációs eszközöket (nyomtatott lapok, rádió, tv) az agitáció és propaganda eszközének tekinti a szerző, mégpedig az egyik leghatékonyabbnak.
“A sajtó, a rádió és a televízió a párt rendelkezésére álló sok egyéb agitációs és propagandaeszköz közé tartozik, azokkal együtt kell kezelni. (…) Ami a többi agitációs és propagandaeszközhöz való viszonyukat illeti: felbecsülhetetlen értékük és előnyük a gyorsaságuk és a tömeghatásuk (…)”
Ezután beidézi Lenin, Marx, Engels és több német médiakutató véleményét a sajtóról, majd 16 oldalon keresztül a magyar médiarendszer szerkezetéről és fejlődéséről olvashatunk. Statisztikákat a nyomtatott lapok példányszámának növekedéséről, a rádió és a tévé egyre nagyobb népszerűségéről, és egymásra gyakorolt hatásáról, végül azt a következtetést, hogy az emberek hírek iránti növekvő kíváncsisága az életszínvonal emelkedésére vezethető vissza.
A sokszínűség persze csak látszólagos volt, hiszen hiába volt darabra sok újság, mindet az MSZMP irányította. Igazi Patyomkin-sajtószabadság volt, mint most, amikor Fidesz-közeli oligarchák kezében van a magyar média jelentős része.
Aztán jön végre a lényeg, annak taglalása, miképpen irányítja a párt a tömegkommunikációt. Ez a fejezet rögtön annak leszögezésével kezdődik, hogy Magyarországon egyértelműen az MSZMP kezében van a tévé, a rádió, és a nyomtatott sajtó is. Hozzáteszi azonban, hogy mindenhol, a kapitalista országokban is a hatalmon lévő pártok irányítják a médiát, csak “a tőkés országokban ezt nem vallják be”.
“A kapitalista társadalomban a sajtó retrográd szerepet vállal, (…) a szellemi elnyomás fegyvere, a manipuláció eszköze. A burzsoázia a sajtó segítségével reggeltől estig bombázza az emberi agyakat saját propagandájával, “betáplálja” a fejekbe a saját céljainak megfelelő cselekedeteket. Egyszóval determinálja a gondolkodást, ezzel szellemi elnyomást, szellemi rabságot kényszerít az emberekre.”
“A szocialista társadalomban a sajtó nyíltan pártos, a politikai felvilágosítás, a politikai meggyőzés, az egységes cselekvésre való mozgósítás eszköze. A tömegkommunikáció segítségével a párt tájékoztatni, informálni tudja a lakosságot minden fontos kérdésről (…) Nevelni, tanítani tudja a lakosságot, mozgósítani a dolgozókat egy-egy fontos feladat elvégzésére. Egyszóval a szocialista sajtó a társadalmi fejlődés szolgálatában áll.”
Ehhez nem kevés feladatot kell ellátnia a sajtónak a korabeli tankönyv szerint: hirdetni a szocialista társadalom magasabbrendűségét, népszerűsíteni a munkát és termelést, bemutatni a gazdasági gondok okait és megoldásait, megmagyarázni a KGST-hez fűződő gazdasági kapcsolatokat, terjeszteni a marxizmus-leninizmus elveit, külpolitikai kérdésekkel foglalkozni, és szembeszállni “az ellenséges ideológiai nézetekkel”.
“Az úgynevezett művészeti és szórakoztató cikkekbe, műsorokba se kerülhessenek eszméinktől idegen nézetek. Szálljanak szembe újságíróink mindenfajta kispolgári megnyilvánulással, a közhangulat befolyása, orientálása útján segítsék ezek leküzdését.”
A könyv szerint fontos, hogy mindig mindenhol, minden eszközzel küzdjenek az újságírók a párt által diktált irányért, a társadalom „megfelelő” gondolkodásmódjának kialakításáért.
“A tömegkommunikációban dolgozók küldetésének lényege már eddig is a valóság alakítása, a szocialista tudat formálása, a szocialista építés aktív segítése volt minden területen. E küldetés időszerűsége a jövőben is változatlan marad.”
A szerző itt kitér arra, hogy az újságírók többsége elkötelezett a párt iránt, és meggyőződésből dolgozik, de azért még nem tökéletes a helyzet, mert vannak olyanok, akik szerint ez a fajta munka “lemondást jelent a sajtó valóságtükröztető szerepéről”, más újságírók pedig a jog és igazságosság szócsöveiként az ország bajairól írnak.
Meglepő módon ezekre a renitensekre nem mondja a szerző, hogy sorosista imperialista ügynökök, hanem azzal magyarázza a viselkedésüket, hogy a valóság egy komplex valami, de ők annak csak egy darabkáját mutatják be, az elért eredményeket nem.
Néhol olyan a könyv szövege, mint egy mai Németh Szilárd-nyilatkozat:
“Megosztott világban élünk, amelyben élethalálharc folyik, és ezt sohasem szabad elfelejtenünk. A világ kisebb lett, összezsugorodott, nemcsak gyorsabb és könnyebb lett eljutni a földkerekség legtávolabbi pontjára, hanem az ellenséges ideológiák és különböző nézetek rendkívül gyorsan, mondhatni kozmikus sebességgel jutnak el hozzánk is.”
De nem csak az ilyen részek miatt vonható párhuzam a jelennel, hanem akkor is, amikor a kormány irányítása alatt álló különböző sajtótermékek együttműködését ecseteli a szerző.
“A tömegkommunikációs eszközök együttműködésének jellegzetességére vall, hogy nincsenek szerkesztőségi titkok, a szerkesztőségek vezetői és munkatársai állandóan készek az együttműködésre (…) Tájékoztatják egymást elképzeléseikről, terveikről, egy-egy esemény kapcsán (…) kölcsönös megállapodásokat kötnek, vagy egyéb segítséget nyújtanak egymásnak. (…) A televíziós műsorok anyagát gyakran közlik a nyomtatott lapok, a televízió politikai műsoraiban elhangzó kérdésekhez hozzászólások, válaszok jelennek meg a nyomtatott sajtóban.”
Erre is van friss példa napjainkból: gyakran előfordul, hogy pár perc eltéréssel ugyanarról írnak az elvileg egymástól függetlenül működő, különböző tulajdonosok kezében lévő kormányközeli lapok, majd a cikkeiket feldolgozza Mészáros Lőrinc EchoTV-je és a közmédia is.
A könyv kitér arra is, hogy a pártsajtó „jószándékú, segítő, elvtársi” kritikáival is tudja segíteni a pártot: a médiának finoman, barátságosan, de fel kell hívnia a figyelmet az elkövetett hibákra, hogy az ország vezetői kijavíthassák azokat.
Most is találunk ilyesmire példát: a hódmezővásárhelyi polgármester-választás után Bayer Zsolt hosszú cikkben kérte elgondolkodásra és több munkára a Fideszt, majd az EchoTv-ben egyetértett Bencsik Andrással, aki azt mondta, hogy abba kéne hagyni a sorosozást.
Összességében olyan sok a párhuzam az 1978-as kiadvány és a kormányközeli sajtó mai működésmódja között, hogy olyan érzésünk van, mintha a fideszes médiabirodalom ebből a 40 éves könyvből dolgozna.
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Ma már óvodáskorú gyermekek állítanak elő saját tartalmat és tartják a kapcsolatot szintén kiskorú követőikkel, és ez nem mindig problémamentes.
Idén nyolcadik alkalommal osztották ki a Szegénységről Méltósággal Sajtódíjat, két fődíjat, és két különdíjat osztott ki a zsűri.
Idén nyolcadik alkalommal adják át a Szegénységről Méltósággal Sajtódíjat, amelyre a szegénység és a depriváció témakörét feldolgozó anyagokkal lehet pályázni.
A Daphne Caruana Galizia díj győztese idén a hatszáz áldozattal járó, menekültekkel teli halászhajó tragédiájának okait feltáró tényfeltáró cikk lett.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!