Kilenc grafikon a kormánymédia túlsúlyáról – így érvényesül a sokszínű tájékoztatás elve Magyarországon

screen

 

Egy kivételével elérésben is minden hírmédia-típusban túlsúlyba kerültek a kormányközeli médiumok Magyarországon. Az országos napilapok, megyei napilapok, közéleti hetilapok, a rádiók és az esti televíziós hírműsorok piacán több embert ér el a kormányközeli hírtartalom, mint a politikailag semleges, vagy a kormánnyal szemben kritikus kiadványokban és csatornákon. Módszertanilag minden grafikonhoz magyarázatokat fűzünk.

 

 

Számos, a magyar média helyzete iránt érdeklődő embert, köztük magyar és nemzetközi kutatókat, újságírókat, állampolgárokat foglalkoztat, hogy noha darabszámra és árbevételre nagyjából elég pontos adataink vannak már a kormányközeli média súlyára, igazából nem tudni, hogy hány embert érnek el ezek a médiumok. A számításokat, becsléseket nehezíti, hogy a hivatalos méréseket végző kutatócégek vagy nem hozzák nyilvánosságra az adatokat, vagy pedig nem mérnek minden szóba jöhető médiumot. Éppen ezért az alábbi egyszerű grafikonok sem tekinthetők száz százalékig pontosnak (minden grafikon alatt részletezzük a módszertani problémákat), egy általános összképet mutatnak. Összesen 102 olyan médiacím adatait vizsgáltuk, amelyek a hírmédia kategóriájába tartoznak. A vizsgált sajtótermékek listája és besorolása itt elérhető (Google Drive)

 

A nyomtatott lapokat a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (MATESZ) auditált, legfrissebb, 2017 második negyedéves, aktívan vásárolt adatai alapján mértük. Nem meglepő módon a kormányközeli napilapok (Lokál, Magyar Hírlap, Magyar Idők, Ripost, Világgazdaság) egyike sem auditáltatja magát, és sajnos a Lokál kivételével még a nyilvános médiaajánlataikból is kikerültek ezek az adatok.

Itt anonim iparági forrásoktól kapott adatokat, illetve becsléseket vettünk alapul. Ez nem a legjobb módszer, mert amennyiben felülbecsüljük őket, úgy a grafikonon nyilván nagyobb lesz az arányuk, amennyiben viszont alulbecsüljük őket, úgy még inkább érthetetlenné válik, hogy a magyar állami szektor milyen szakmai alapon hirdet ezekben a médiumokban. Megpróbáltunk méltányosak lenni.

 

 

A megyei napilapoknál egyszerűbb volt a helyzet, mivel a MATESZ mindegyiket auditálja és ma már mindegyik kormányközeli médiatulajdonosoknál van (Mészáros Lőrinc, Andy Vajna, Heinrich Pecina), még ha Vajna és Pecina lapjain (a 18 megyei napilapból 5) egyelőre nem is érezni a központi szerkesztést.

 

 

 

A hetilapoknál a számba vett kilenc közéleti hetilapból négyet nem auditál a MATESZ (Lokál Extra, Figyelő, Élet és Irodalom, Magyar Narancs), az ingyenes Lokál Extra kivételével a lapok médiaajánlatában sem szerepelnek eladási, terjesztési adatok (A Lokál Extránál értelemszerűen csak terjesztési adat van). Ezeknél is próbáltunk méltányosak lenni, és alighanem felülbecsültük az aktívan vásárolt példányszámaikat.

Az ingyenesen terjesztett Lokál Extra több mint száztízezres terjesztett példányszáma döntően befolyásolja az arányokat a kormányközeliek javára, ha kivesszük, akkor látni igazán a Lokál Extra súlyát.

 

 

Az online hírmédia az egyetlen olyan szegmens, amiben nincsenek túlsúlyban a kormányközeli tartalmak, igaz, van néhány szájt, amit a hivatalos online közönségmérés, a DKT OLA sajnos nem mér (888.hu, Figyelő.hu, Magyaridők.hu, És.hu). Így is összesen 50 olyan szájttal számoltunk, amelyekről azt gondoljuk, hogy beleférnek a közéleti-politikai hírmédia kategóriába (hírgyűjtő oldalakat, és blogszolgáltatásokat nem vizsgáltunk).

A nyilvános adatok alapján keresztolvasottságot nem tudunk megállapítani (ahogy a nyomtatott piacon sem), csupán annyit, hogy összességében hány embert érnek el ezek a hírportálok, egyéb szájtok.

 

 

A rádiók esetében a TNS-Hoffmann-Médiameter legutóbbi, 2017 második negyedéves nyilvános adatait vettük alapul. A közszolgálati adók közül a Kossuth és a Petőfi rádiókat a hírszolgáltatási profiljuk miatt mi kormányközelinek vettük (ellentétben a Bartókkal és a Dankóval), ahogy nyilván Vajna Rádió1-ét is. Megjegyezzük továbbá, hogy a függetlennek tűnő rádiók jelentős része az állami Magyar Távirati Iroda (MTI) hírszolgáltatását használja.

 

A nyilvános televíziós nézettségi adat, illetve annak hiánya régóta probléma: a hivatalos kutatócég, a Nielsen Közönségmérés a televíziókkal kötött szerződésre hivatkozva semmilyen csatornaadatot nem hoz nyilvánosságra, így lesz minden tévéből a saját bevallása szerint a legnézettebb. Az adatokat innen vettük, és sajnos kizárólag az RTL Híradó, a Tények és a közmédia esti híradója szerepel benne.

 

 

Összességében azt lehet mondani, hogy 2017 végére a kormányközeli médiumok, ha nem is uralják a nyilvánosságot, elérésben mindenképpen túlsúlyba kerültek, és akkor még a plakátpiacot nem is vizsgáltuk. Az összesített adatokból is látszik, hogy jóval tízmillió fölé emelkedett a médiumok elérése, ez nyilván annak köszönhető, hogy nem tudunk a keresztolvasottságról és a cross-média fogyasztásról adatokat.

Nem tudjuk azt sem, hogy mekkora a nem tájékozódók rétege, és azt sem látjuk ebből, hogy kik azok, akiket kizárólag a kormánypropaganda, vagy kizárólag az ellenzéki, kormánykritikus hangok érnek csak el. Pontosabb adatokkal a fentebb részletezett körülmények miatt egyelőre nem rendelkezünk, ehhez nagymintás integrált mérés kellene. Tisztulna a kép, ha a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Gazdasági Versenyhivatal, mint piacfelügyeletek, legalább éves szinten közzétennék a saját számaikat és számításaikat.

Kapcsolódó cikkeink

Az első idei nemzeti konzultációt 7,2 milliárd forintért reklámozta a kormány

A Google innovációs pályázatának magyar nyertesei rávilágítanak a hazai média alapvető problémáira

3 milliárd forintot költött a kormány a propagandagépre a “Magyarország erősödik” kampányban

Ordítozva állította a propagandagépezet szolgálatába Schmidt Mária a Figyelőt

Ilyen volt belülről a hatalomátvétel a Somogyi Hírlapnál

Bátorfy Attila

A megjegyzésekért köszönet Urbán Ágnesnek (Mérték Médiaelemző Műhely)

 

tetszett_a_cikk3

 

Share on Facebook0Share on Google+0Tweet about this on Twitter1Share on Tumblr0
  • Varga Sándor

    magyargyűlölő szennyújság, neked a külföldi tulajdonú többség tetszene, mert ellenzék az nincs Magyarországon

    • vigoro

      Ha nem tetszik ne olvasd!
      A média 60%-a a kormány szempontjai által szerkesztetten jelenik meg.
      Az a te tereped.