Ez nem a gyermekvédelem éve volt: rendszerszintű problémákra derült fény

2024 a kegyelmi botránnyal indult, melybe Novák Katalin és Varga Judit is belebukott. Az eset a gyermekvédelem rendszerszintű problémáira is rámutatott. Idén több ehhez kapcsolódó cikket is írtunk, ezekből gyűjtöttünk össze most néhányat.

Foglalkoztunk a gyermekszépségversenyek árnyoldalával, az Oktatási Jogok Biztosához érkezett panaszokkal, a hazai gyermekvédelem helyzetével és a bicskei pedofilügy másodrendű vádlottjának kormányzati kapcsolataival is.

1, Szép gyerekek, csúnya lehúzások: a gyermekszépségversenyek árnyoldala

Elkeseredett szülők meséltek az Átlátszónak arról, hogy a Little Miss Hungary gyermekszépségverseny magyar tulajdonosa, Bartolovics Ildikó külföldi fotózásokra, versenyekre invitálta őket és gyerekeiket, előre elkérte az útiköltséget, majd az utazásokat lemondta, és a pénzt nem, vagy csak részben térítette vissza.

Megtudtuk, hogy a gyermekszépségverseny szervezőjének korábban egy azóta gyermekpornográfia miatt elítélt fotós is dolgozott. Arról is értesültünk, hogy az Érdi Járásbíróságon tárgyalják Bartolovics ügyét, akit egyebek mellett üzletszerűen elkövetett csalással vádolnak.

2, A kormány a gyermekek védelmével kampányol, pedig ezer sebből vérzik a rendszer

A kegyelmi ügy kirobbanása óta egyre több szó esett idén a hazai gyermekvédelemről, és főként annak hiányosságairól. Bár a kormány előszeretettel hangoztatja, hogy a gyermekek és a családok védelmét prioritásként kezeli, a Központi Statisztikai Hivatal adatai azt bizonyítják, hogy nem sok érdemi javulás történt az elmúlt 14 év alatt.

Az adatok alapján az látszik, hogy 2010-ben még közel 2500-al kevesebb kiskorú volt a gyermekvédelemben, mint jelenleg, a nevelőszülők száma ugyanakkor nem emelkedett ilyen ütemben. A gyermekvédelmi rendszer legfontosabb számait infografikákon ábrázoltuk, a problémákról, valamint a megoldási lehetőségekről pedig szakértőket kérdeztünk.

3, „Ez a rendszer arctalan, süket és érzéketlen” – rendszerszintű problémák a gyermekvédelemben

Magyarországon huszonháromezer gyerek szakellátásban nevelkedik: gyerekotthonban, nevelőszülőnél vagy utógondozásban részesül. Jelenleg minden tizedik, tizenegyedik kiskorú szökésben van: megszökött vagy elküldték a gyerekotthonból, mert például bűncselekményt követett el. A rendőrség honlapján az eltűnt személyek listáját 90-95 százalékban ezek a gyerekeket teszik ki. A legtöbb szökésben lévő kiskorú a rokonaihoz megy vissza, egy részük azonban az utcán él. Akiknek nincs senkijük, éjjelente elhagyott pincékben húzzák meg magukat.

Sokan a gyermekkereskedelem áldozatai lesznek. A fiatal, családi háttérrel nem rendelkező, kiszolgáltatott lányokat és fiúkat a függetlenné válás, illetve a szebb jövő reményében tudják beszervezni. A gyermekkereskedelemnek és prostitúciónak, illetve a bűnszervezetekben való munkának az állami gondozásban felnőtt kiskorúak a célcsoportja. Ez, mondhatni, törvényszerű; a veszélyeztetettség gyökere: a biztos és támogató háttér és a perspektíva teljes hiánya, tehetetlenségük érzése, kötődési zavaruk, nem utolsó sorban pedig a gyermekvédelmi rendszer abúzusai.

4, Konténeróvoda, bántalmazás és megkésett fejlesztések – tavaly 1225 panasz érkezett az oktatási jogok biztosához

Statisztikát mindig csak az elmúlt időszakokról lehet készíteni, így idei számaink még nincsenek, de a tavalyi számokat kielemeztük. Az adatokból az látszik, hogy a tavalyi évben sok dolga volt az oktatási jogok biztosának: 2023-ban összesen 1225 panasz érkezett a hivatalhoz, csak a köznevelés területéről több mint 800.  Leggyakrabban nem megfelelő bánásmóddal, hiányos kommunikációval, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, és férőhelyhiánnyal kapcsolatban kellett intézkednie vagy állást foglalnia a biztosnak.

Az oktatási jogok megsértésével kapcsolatos panaszokkal 25 éve Aáry-Tamás Lajos foglalkozik. A biztossal 2023 novemberében a Szabad Európa közölt egy hosszabb interjút. Ebben a biztos többek között elmondta, hogy komoly problémának tartja, hogy pedagógiai végzettség nélküli emberek lehetőséget kapnak arra, hogy oktassanak, de arról is beszélt, hogy „méltatlan, ami a tanárokkal történik”, és meglátása szerint a sajátos nevelési igényű gyermekek helyzete egyre drámaibbá válik.

5, A bicskei pedofilügy másodrendű elítéltjének kormányzati kapcsolatai

Év elején megírtuk, hogy a kegyelmi botránnyal gyanús egyidejűségben eltűntek az internetről a pedofilügyben elítélt bicskei gyermekotthon-vezetőkről és azok erős kormányzati kapcsolódásairól szóló weblapok. A bicskei pedofilügy másodrendű vádlottja, Kunstár Béla 2019-ben jogerősen felfüggesztett börtönbüntetést kapott négy kiskorú fiú molesztálásáért.

Viszont kiderítettük, hogy már a próbaideje alatt egy olyan napközis táborban tartott gyerekeknek foglalkozást, amit a Miniszterelnökség támogatott. A tábor szervezői – akik elismerték, hogy Kunstár ott volt a gyerektáborban – egyébként kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltek, és az egyesületük gáláján Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes fővédnökösködött. Kunstár erős kapcsolati tőkével rendelkezett: korábban önkormányzati céget is vezetett, ami később az egyik Mészáros Lőrinc-féle cég munkatársához kerülhetett. Egy másik cége pedig négy év alatt összesen egymilliárd forint feletti árbevételt könyvelt el.

Szabó-Gödri Rita

Címlapkép: Átlátszó-montázs