Törvénybe iktatta a kormány, hogy Magyarország átjáróház legyen a határsértőknek

„A rendőrök a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően visszakísérték őket az ideiglenes biztonsági határzárhoz” – gyakran idézett mondat az illegális migráció kapcsán. De mit is csinálnak a rendőrök? Mi az a visszakísérés? Kiket kísérnek vissza? Hogyan lehet elhagyni a schengeni övezetet a kormány törvényei miatt? És mi lenne, ha egy terrorista érkezne az országba a kerítésen keresztül? Ezekre a kérdésekre válaszolunk videónkban.

A kormány tudatosan mossa össze a migrációt a terrorizmussal 2015 óta, a kormánypárti megszólalók visszatérően állítják, hogy terroristák lehetnek a menekültek között. A hangsúly mindig azon van, hogy terroristák érkezhetnek, de konkrétum ritkán derül ki. Most bemutatjuk, hogy miközben a magyar kormány hangzatosan Európa megvédéséről beszél, a hazai jogszabályok 2017-es módosításával épp az ellenkezőjét érte el.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

2015-ben épült meg a déli határzár, majd ezt 2017-ben és később is többször megerősítették, fejlesztették súlyos milliárdokból. A kormány a műszaki akadálytól és a mellette szolgáló rendőröktől, katonáktól várta, hogy megállítsák a Nyugat-Európába tartó migránsokat. Ez részben sikerült is, de nem teljesen úgy, ahogy tervezték. Pedig még a törvényeket is módosították. Például 2017-ben, amikor a kormány a jogi határzár szigorításáról beszélt. Akkor Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója azt mondta:

„A jogi határzárról szóló törvény célja, hogy ellenőrizze azt, hogy ki lép be Magyarország területére, és megállítsa az ellenőrizetlen bevándorlást, és megállítsa az ellenőrizetlen mozgását a tisztázatlan hátterű bevándorlóknak az ország területén.”

Csakhogy a törvény épp ezt tette lehetetlenné, ezt viszont már Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság főmunkatársa mondta az Átlátszónak. Léderer rámutatott, hogy „a nyolc kilométeres sávot, ahonnan mindenféle eljárás, azonosítás, egyéni döntés nélkül Szerbiában lehetett átpakolni embereket, ezt kiterjeszti az ország egész területére a törvény, akkor, ha tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet van elrendelve. Ami, ugye, ’16 tavasza óta folyamatosan hatályban van.”

De akkor mi történik a kerítésen átjutókkal? Taxizzák őket. Az ORFK-tól a hatályos törvények kapcsán megkérdeztük, mennyi eljárás indult 2023-ban. Azt írták, az illegális migrációval kapcsolatos

rendőri intézkedések száma meghaladja a 170 ezret, és „az Ön által említett bűncselekmény és szabálysértések kapcsán 2023. szeptember 30-ig 3010 esetben indult eljárás.”

Ebben benne van az is, aki nem a déli határon érkezett. Vagyis közel 167 ezer esetben a rendőrség nem indított semmilyen eljárást. Nem is azonosította őket. Ahogy azokat sem, akik Magyarországon is túljutottak.

Léderer András más anomáliára is rávilágított. „Általában arra gondolunk a szerb-magyar határ kapcsán, amikor délről jönnek emberek Magyarországra, és hogy ott milyen probléma az, ha valaki ellenőrzés nélkül lép át a határon, stb. Igen ám, de ez a magyar szabályozás és gyakorlat nem csak ezeket az embereket dobálja vissza ellenőrizetlenül Szerbiába, hanem azokat is, akik nem Szerbiából jöttek, akár adott esetben soha életükben nem voltak Szerbiában. Vagyis, ha valaki úgy akarja elhagyni a schengeni övezetet, hogy azt ne tudja egyetlen egy hatóság sem.

És erre az illetőnek jó oka van, mert mondjuk tudja, hogy őt körözik. És szeretne visszajutni Törökországba, Szíriába, bárhova, hogy ott mondjuk ismét felvegye a kapcsolatot valamilyen terrorista csoporttal, vagy bármilyen szervezkedésben részt vegyen. El kell jönnie Magyarországra, integetnie kell egy rendőrnek, ha esetleg maguktól nem mennek oda hozzá és igazoltatják, közölnie kell, hogy jaj, én külföldi vagyok és nincsenek érvényes dokumentumaim,

a magyar rendőrség ingyen leviszi a határra és kirakja a schengeni övezetből, viszonthallásra.

És soha senki nem fogja tudni, hogy hol van ez az illető, hogy elhagyta-e az Európai Unió területét, hol hagyta el az Európai Unió területét; és ahogy kiment, ezek az emberek egyébként ugyanígy vissza is tudnak jönni, és sajnos én attól félek, hogy akár vissza is jönnek. A másik, amit érdemes itt látni, az az, hogy egy államnak, és ez most tök független attól, hogy hol vagyunk, melyik országról beszélünk, nyilván nem csak kötelessége, érdeke is a határainak védelme, annak ellenőrzése, hogy ezeken a határokon kik jönnek és mennek.”

A törvényekkel kapcsolatos kérdéseinket feltettük az ORFK-nak és a Belügyminisztériumnak, de csak a rendőrség reagált: mindössze annyit közöltek, hogy nézzük meg a büntetőeljárásról szóló törvényt és konzultáljunk egy büntetőügyekben jártas ügyvéddel.

Bodoky Bence – Segesvári Csaba