Térképre tettük a Fidesz által kiemeltté nyilvánított beruházásokat az elmúlt 4 évből

Az Orbán-kormány 2010 óta úgyszólván gátlás nélkül alkalmazza a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás” státuszt a számára fontos építkezések felgyorsítása érdekében. Ipari, mezőgazdasági és közlekedési fejlesztéseken kívül sport- és turisztikai beruházások, valamint oktatási, egyházi, kulturális, sőt, magánérdekeket szolgáló építkezések minősülhetnek kiemeltnek. Az ilyen beruházások egyfajta „törvényen kívüliséget” élveznek, és mostanra behálózzák az egész országot – derül ki a K-Monitor által készített összesítésből. Térképre tettük az összes ilyen projektet 2018 óta.

A Gyurcsány-kormány által bevezetett státusz eredeti oka az volt, hogy megkönnyítsék az Európai Unió által támogatott gigaprojektek megvalósítását az engedélyezési eljárások lerövidítésével. De a Fidesz felismerte az ebben rejlő lehetőségeket, és a szabályok 2010 óta tartó fellazításával elérte, hogy ma már szinte bármilyen projekt megkaphatja a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás” minősítést.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Bármilyen helyi jogszabály vagy épp országos törvény felülírható abban az esetben, ha a kormány egy adott beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánít – írtuk meg a kiemelt beruházások elleni civil kampányt bemutató novemberi cikkünkben.

Ehhez az első feltételt maga az eredeti 2006. évi LIII. törvény biztosítja, amelyet az első Gyurcsány-kormány hozott. Ez a jogszabály rengeteg olyan módosításon esett át az elmúlt több mint másfél évtizedben, amivel szinte minden akadály elhárult a mindenkori kormány számára fontos beruházások elől. 

Az eredeti szándék az volt, hogy megkönnyítsék az Európai Unió által támogatott gigaprojektek megvalósítását az engedélyezési eljárások lerövidítésével. De már a 2006-os törvény is biztosította a minimum 5 milliárd forintos és legalább 1000 munkahelyet teremtő állami beruházások kiemeltté tételét. Az előírt összeget aztán levitték 2 milliárdra, a szükséges munkahelyek számát pedig 50-re, de 2010-ig még így is jellemzően közérdekű nagyberuházások valósultak meg. A Magyar Narancs 2018-as cikke 24 ilyen beruházást említ, melyek közt a 4-es metró, a kecskeméti Mercedes-gyár vagy a Pécs mint Európa kulturális fővárosa-projekt szerepelt. 

2010 után fellazították a szabályokat

Az újabb és újabb törvénymódosításokkal azonban a feltételeket az Orbán-kormány 2010 után teljesen fellazította. Megszűnt az összeghatár a részben vagy egészben uniós, illetve nemzeti költségvetésből finanszírozott projektek esetében, egyéb beruházásoknál pedig az alsó határt 90 millió forintra és 15 munkahelyre szállították le. Ugyanakkor semmilyen magyarázat nem került bele a törvényszövegbe, hogy ilyen esetekben milyen szempontok teszik indokolttá a beruházás kiemeltté minősítését.

A törvénymódosítások során megkapták a kiemelt státuszba való sorolás lehetőségét „a nemzeti emlékhely fenntartásához, bemutatásához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó, vagy a nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek, továbbá a világörökségi területen lévő műemlékek és műemlékegyüttesek fenntartásához, felújításához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó” beruházások is.

A gyakorlatban azonban ez a módosítás gyakran nem a műemlékek vagy a világörökség megóvását jelenti, épp ellenkezőleg: a budai Vár területén zajló építkezések sajnos épp azt példázzák, milyen rombolást okozhat az örökségvédelem terén a kiemelt státusz. 

Szőlőskertnek álcázott mélygarázs épül a Budai Vár oldalába: várfalat bontanak, és fákat vágnak ki | atlatszo.hu

Szőlőskertnek álcázott mélygarázs épül a Budai Vár oldalába: várfalat bontanak, és fákat vágnak ki

A törvény a beruházások engedélyezéséhez kapcsolódó hatósági eljárásokat is „kiemelt jelentőségűvé” tette. Lehetővé vált, hogy a kormány az „átlagos” beruházásokkal megbízott hatóságok helyett más hatóságokat jelöljön ki, melyeknek rövid idő áll rendelkezésükre az engedélyezés lefolytatására. 2006 óta többször módosították az ügyintézési időszakot is: a 60 napos határidő előbb 45, aztán 42 napra csökkent, a szakhatóságoknak 15 nap alatt kell döntést hozniuk; a döntésről szóló hirdetményt pedig csupán öt napig kell közzétenni. S bár elvileg a kiadott engedély ügyében kifogással is lehet élni, a gyakorlatban ez szinte semmit sem jelent. Az építési és a vízügyi engedélyezés eleve nem szüneteltethető és nem függeszthető fel – még akkor sem, ha az engedélyezési eljárás ügyében bírósági felülvizsgálat van folyamatban. 

A törvényt 2010 óta összesen 40 alkalommal módosították. Ezek során újabb és újabb engedményekkel biztosították a növekvő számú kiemelt beruházás és az ezekhez kapcsolódó közmű- és közlekedési fejlesztés akadálytalan lebonyolítását.

Az összes törvénymódosítást lehetetlen felsorolni, egy 2020 júliusában hozott változtatásra azonban érdemes kitérni. Eszerint ugyanis tulajdonosi – önkormányzati – hozzájárulás nélkül is építhető rámpa vagy lépcső közterületre a kiemelt beruházás megközelíthetősége érdekében, illetve elbontható magántulajdonban vagy önkormányzati tulajdonban lévő épületrész, ha az valamilyen módon akadályozza a kiemelt beruházást.  

Évente több száz rendelet

Mindez azonban „csak” a törvényi kereteket biztosítja a gyorsított ügyintézéssel megvalósítani kívánt beruházások számára. A konkrétumokat maguk a kiemelő kormányrendeletek tartalmazzák, melyek minden részletre kitérően „gondoskodnak” a beruházások megvalósításának összes feltételéről.  

Ezeknek a kormányrendeleteknek száma rendkívül magas és gyakran több beruházást is magukba foglalnak. Így a kiemelt jelentőségű beruházások száma jóval nagyobb a kormányrendeletek számánál. Például az „egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról” szóló kormányrendelet önmagában 650 beruházást tartalmaz. 

2018-ig viszonylag könnyű volt követni a „munkahelyteremtő” és „gazdaságfejlesztő” kiemelt beruházásokat, mert a többségük külön kormányrendeletet kapott. 2018 óta viszont az ilyen beruházásokat ugyanabba a 82 alkalommal módosított és jelenleg 91 beruházást tartalmazó jogszabályba pakolják. Szintén folyamatosan bővül az egyéb – oktatási, egészségügyi, szakrális, turisztikai stb. – kiemelt beruházásokat gyűjtő 83/2020. (II.23.)  számú kormányrendelet – ebbe eddig 81 beruházást passzíroztak. 

A K-Monitor összegyűjtötte, mi térképre tettük őket

Megpróbáltuk közadatigényléssel kikérni a kiemelt beruházások listáját, ám a Miniszterelnökség 2020-ban és 2022-ben is ugyanúgy reagált: válaszuk szerint a kiemelt beruházásokról szóló adatok megtalálhatók a Nemzeti Jogszabálytárban, illetve a Magyar Közlönyben. 

Ezek a honlapok azonban természetesen semmiféle összesítést nem közölnek ezekről a beruházásokról. Ezért az adatok összegyűjtésére  – a Civil Kollégium Alapítvány munkatársai és önkéntesei segítségével – a K-Monitor vállalkozott. Az így elkészült lista több mint ezer, 2018 eleje és 2021 vége között született kiemelt beruházásról szóló rendeletet sorol fel. A listán szereplő projekteket az átláthatóság érdekében térképre tettük.  

Az elmúlt négy év kiemelt beruházásait megyénként is összesítettük. A legtöbb beruházásról 2018-ban döntött a kormány, a helyszínt tekintve a főváros és Pest megye vezet.

Az alábbi ábrán pedig településenkénti bontásban láthatók a kiemelt beruházások, és lehet szűrni köztük a típusuk (pl. ipar, sport, oktatás, turizmus) szerint.

A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

Szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül dönt a kormány

A több mint ezer kiemelt beruházást láttán joggal merül fel a szemlélőben, hogy miért épp ezek lettek kiemelve a többi, mondhatni „átlagos” beruházás közül. Választ azonban a beruházásokról szóló rendeletek szövegében sem találni, a kormány ugyanis mindenféle indoklás nélkül dönti el, hogy mit ítél kiemelendőnek. A helyi önkormányzatoknak és a lakosságnak a legtöbb esetben semmiféle beleszólása nincs a döntésbe. Az érintettek gyakran csak a sajtóból vagy a Magyar Közlönyből értesülnek, hogy miféle építkezést rendelt el a kormány a településükön. A beruházástípusok alapján jól látható, hogy az úgymond közösségi érdekeket szolgáló oktatási vagy egészségügyi beruházások 2021-ben, a választások közeledtével megszaporodtak.

A beruházók gyakorlatilag személyre szabott jogalkotást is kérhetnek egy egyszerű nyomtatványon.

Ebben ugyan be kell mutatniuk a beruházás megvalósulásának gazdaságra gyakorolt hatását és gazdasági jelentőségét, a kiemeltté nyilvánításról szóló rendeletbe azonban már nem kerülnek be ezek az indokok. De nincs megnevezve a rendeletben maga a beruházó sem, sőt, gyakran az sem derül ki, hogy konkrétan miféle beruházásra kerül sor – miközben a beépítési arányokat és az összes paramétert akkurátusan felsorolják, nem feledkezve meg a beruházást esetleg akadályozó jogszabályok hatályon kívül helyezéséről sem. 

A sajtóban számos hír jelenik természetromboló vagy a műemléki örökséget veszélyeztető, a helyi vagy közösségi érdekeket semmibe vevő, és rendkívül „közpénzégető” kiemelt beruházásokról. Az Átlátszó is beszámolt például a szilvásváradi lovasközpont, a hajdúnánási MotoGP-beruházás, a budakalászi Lupa-tó vagy a Radetzky-laktanya átalakítása (a sor persze tovább folytatható…) körüli anomáliákról és botrányokról. 

Csakhogy nemcsak a nagy port felverő és közfelháborodást keltő beruházások – mint amilyen például a Fertő-tó beépítése – miatt fontos a kiemelt beruházások gyakorlatának leállítása. A hatályos törvényeket felülíró, az érintettek feje fölött meghozott, átláthatatlan kiemelt beruházások gyakorlata akkor is demokrácia- és gazdaságtorzító hatású, ha épp nem övez hangos botrány egy-egy beruházást. Ezt hangsúlyozzák a kiemelt beruházások ellen kampányt indító civilek, akikről novemberben írtunk.

„Elég volt az urambátyámvilágból!” – a Budai Vár után Balatonaligán folytatódik a kiemelt beruházások elleni kampány | atlatszo.hu

Kiemelt beruházások esetén érvényét veszti minden olyan törvényi előírás vagy jogszabály, ami akadályozná az építkezés megvalósítását. A beépítési és zöldfelületi arányokat, az épületmagasságot minden esetben a beruházók igényeihez szabja a magyar kormány, fittyet hányva a hatályos törvényekre. „Természetesen” nem kell figyelembe venni a helyi településrendezési szabályokat, előírásokat sem.

„A kormányzati közpolitikák akadálytalan megvalósulása szempontjából az önkormányzat egyre inkább akadályként jelenik meg, például amikor igyekszik gátat vetni a támogatások által felpörgetett építkezéseknek (lakóparkok, üzemek). »Időrabló« egyezkedés helyett a beruházások kiemelése, illetve a fejlesztéspolitika politikailag lojális szereplőknek (kormánybiztosok, ügynökségek) való kiszervezése a kormányzati reakció” – írja a K-Monitor január végén megjelent anyagában.

Velős összefoglalása ez annak, hogy a kormány az ilyen projektek esetében átnyúl az érintettek – a helyi lakosok és a helyi önkormányzat – feje fölött. A befektetőknek és állami projektgazdáknak így lényegében nem kell szembenézniük a helyi közösség ellenállásával, hanem gyorsítósávon megszerezhetik az engedélyeket. A „nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás” mára egy szinte bármire ráhúzható gumiszabályként működik, amivel a kormány csökkenti az önkormányzati autonómiát, és ellehetetleníti a társadalmi érdekérvényesítést.

Bodnár Zsuzsa

Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült. Címlapkép: A felújítás alatt álló Wenckheim-kastély Szabadkígyóson 2020. február 27-én. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a kormány a Nemzeti kastélyprogramban megújuló szabadkígyósi Wenckheim-kastély és park rekonstrukcióját, valamint turisztikai célú fejlesztését.  (forrás: MTI/Rosta Tibor)

Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.