koronavírus

Több kórházban felére-harmadára csökkent a betegek száma márciusról áprilisra

Szél Bernadett júliusban pert indított a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ellen a kórházak március-áprilisi foglaltsági adataiért, hogy megtudja, milyen ütemben zajlott a koronavírus-járvány miatti ágyfelszabadítás. A képviselő most megkapta az adatokat, amikből kiderül, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kommunikált 2 százalékos ágyfelszabadításnál jóval nagyobb mértékben csökkent a betegek száma több intézményben.

Támogatási kampány

“A magyar kórházi ágyak kihasználtsága tavaly 66 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy a kórházi ágyak 34 százaléka eleve üresen állt. Az első magyarországi fertőzés megjelenése után – ahogy világszerte mindenhol – az elektív műtétek központi szabályozása mellett a betegek jelentős része önként lemondott a halasztható beavatkozásokról. Ez március végére további 24 százalékos szabadágyszám növekedéssel járt. Így amikor a miniszter utasításba adta a kórházaknak, hogy szabadítsák fel az ágykapacitásuk 60 százalékát, akkor már az ágyak 58 százaléka országos szinten szabad volt. Tehát mindössze további 2 százaléknyi szabad ágy biztosítása volt a feladat” – ezt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) közölte még április 22-én. A nyilatkozat ma is elérhető a kormányzati oldalon.

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő júliusban indított pert a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ellen, miután az intézmény megtagadta a kórházi ágyak napi foglaltsági adataira vonatkozó közadatigénylésének megválaszolását. Ebből az adatból lehetne megtudni, hogy pontosan hány beteget küldtek haza a kórházakból az ágyfelszabadítás során.

Szél most a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a NEAK nem várta meg a per végét, hanem kiadta neki a kért adatokat. Ahogy a képviselőnő írja: valószínűleg belátták, hogy nem nyerhetnének a per során, hiszen ezek közérdekű adatok.

A képviselőnő nyilvánosságra hozta a NEAK-tól kapott adatbázist (PDF), amely három kategóriában – aktív ágyak intézményenként és krónikus ágyak intézményenként március 14. és április 19. között, valamint összesített országos adatok április 7. és április 19. között – tartalmazza az ágyszámokat.

„A betegek elbocsátása a számok szerint a krónikus fekvőbeteg ellátást érintette a legsúlyosabban. Március 30-án a krónikus osztályok kétharmadában 58 százaléknál kevesebb volt a szabad ágy. Ötödükben 80 százalékos, vagy afölötti volt a foglaltság. Ez is azt mutatja, hogy sok helyen egyáltalán nem 2 százaléknyi ágyat kellett felszabadítani március 30-a után, hanem jóval többet. Április 7-19-e között (a meghosszabbított határidő napjáig) 2852 ágy szabadult fel, 94 százalékban a krónikus fekvőbeteg-ellátásban. Március 14-e és április 19-e között, gyakorlatilag egy hónap alatt összesen 19 165 ágy lett szabad.” – írja Szél Bernadett az adatok alapján.

A képviselőnő kiemelt a bejegyzésében néhány intézményt név szerint:

  • A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban március 14-től április 7-ig 81 százalékról 45 százalékra csökkent a foglalt krónikus ágyak aránya, de mivel még ez sem volt elég, további 9 százaléknyi ágyat (54 db) szabadítottak fel április 15-ig.
  • A Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetében 85-ről először 46 százalékra csökkent a foglalt krónikus ágyak aránya, majd további 22 ágy felszabadításával április 15-re 40 százalékra csökkent ez az arány.
  • A Szent Margit Kórházban március második felében, két hét leforgása alatt 88-ról 36 százalékra csökkent a krónikus ágyak foglaltsága, ami 104 ágy felszabadulásával járt. Április 7-e után újabb 25, azaz további 12 százaléknyi ágy szabadult fel.
  • A Károlyi Sándor Kórházban még április 7-én is 83 százalékos volt a krónikus ágyak foglaltsága, ami egy hét alatt, 113 ágy szabaddá válásával, 53 százalékra csökkent.
  • Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben egy hónap alatt – március 14-e és április 15-e között – közel negyedére esett vissza a foglalt krónikus ágyak száma, azaz 269 ágy lett üres. Annak ellenére, hogy már március 30-án 63 százaléknyi üres ágy volt, április 7-e és 15-e között további 13 százaléknyi ágy (54 db.) szabadult fel. Április 15-re az OORI ágyainak 77 százalékán nem ápoltak beteget.
  • A tatabányai Szent Borbála Kórház krónikus ágyainak foglaltsága április 7-e és 15-e között 28%-kal 20 százalékra csökkent. Ez 54 ágy felszabadítását jelentette.
  • A székesfehérvári Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház krónikus ágyainak foglaltsága április 7-re 89 százalékról 56 százalékra csökkent. Az április 15-ig végrehajtott, további 7 százalékpontos csökkentés 37 ágy felszabadítását jelentette.
  • A szegedi Szent Györgyi Albert Klinikai Központban érdekes módon április 7-ére egyharmadára csökkent a krónikus ellátásba bevont ágyak száma. Míg előtte 372 ilyen ágy volt, április 7-re már csak 125. Április 15-re ezek felén folyt ellátás.
  • A Békés Megyei Központi Kórház krónikus ellátásában április 7-ig az ágyak 44 százaléka szabadult fel. Április 15-ig további 13 százaléknyi ágy üresedett meg, ami 93 ágyat jelentett.
  • A szombathelyi Markusovszky Egyetemi Oktatókórház krónikus fekvőbeteg szakellátásán április 7-ig az ágyak 56 százaléka szabadult fel, majd egy hét leforgása alatt 65 ágy felszabadításával 65 százaléknyi ágy vált szabaddá.

Szél Bernadett azzal zárja bejegyzését, hogy „Az adatok a valóságot mutatják: az egészségügy leállítása és a kórházkiürítés szakmaiatlanul és embertelenül zajlott, a kormány pedig sorsára hagyott sok-sok beteg, ellátásra, kezelésre szoruló, vagy műtétre váró embert.”

Hamarosan talán újabb információkat is megismerhet a nyilvánosság, a képviselőnő ugyanis 2 nappal ezelőtt arról számolt be Facebook-oldalán, hogy elsőfokon megnyerte azt a pert, amiért azért indított, hogy megkapja az EMMI-től az ágyfelszabadításról szóló miniszteri utasítást, és „minden olyan számítást, becslést, döntés-előkészítő anyagot, ami ezt állítólag indokolta.”

Erdélyi Katalin

A címlapkép illusztráció. (forrás: Pixabay)

Megosztás