Az OTP Ingatlan Zrt. Budapesten egy XII. kerületi foghíjtelken építkezik, ahol a tervek szerint egy 101 lakásos társasház fog épülni. A szomszédok nem azt akarják elérni, hogy egyáltalán ne épüljön be a telek, azért harcolnak, hogy kisebb lakópark épüljön, ami mellett az ő életkörülményeik sem romlanak. Az építési engedélyt megadó kormányhivatal ellen jelenleg is per van folyamatban, azonban a beruházó a mélygarázs kiépítését és az épület alapozását már megkezdhette.
Támogatási kampány
Ahhoz, hogy megértsük, hogyan jöhetett létre ennek a gigalakóparknak a terve, vissza kell utaznunk több mint 15 évvel ezelőttre, amikor a Mitnyan György polgármester által vezetett fideszes önkormányzat előírta két telek egyesítését. A jelenlegi „L” alakú telek a 2000-res évek elején, a Királyhágó tér 6-7. és a Németvölgyi út 26. alatti telek egyesítésével jött létre.
Az „L” alakú telek. Forrás: Minerva Térinformatikai Rendszer
A Királyhágó tér 6-7. szám alatti terület egy részén sokáig parkoló üzemelt, a Németvölgyi úton pedig egy kötszermű. A parkoló helyén korábban egy bérház állt, ami mellé az 1990-es években egy irodaházat építettek, és a bérház ekkor életveszélyessé vált, ezért a lakókat elköltöztették, a házat pedig lebontották. A lakóház 1910 előtt épült, egy pincével, földszinttel és három emelettel rendelkezett.
Az önkormányzat 2003-ban értékesítette a két telket: a licites értékesítés során a kikiáltási ár 400 ezer forint volt, és az önkormányzat előírta a telek kötelező egyesítését. Miután a telkek eladásra kerültek, az önkormányzat megváltoztatta az övezeti besorolást és a beépítési paramétereket is. Ez a két momentum járult hozzá, hogy később a beruházók akkora lakóparkot álmodjanak a területre, ami korábban elképzelhetetlen lett volna.
Szerettük volna megtudni, hogy mik voltak a korábbi paraméterek, de a Hegyvidéki Önkormányzat azt közölte, hogy „Az önkormányzat több mint 15 éve adta el a telket, ezért ennek a kérdésnek a megválaszolása hosszabb időt igényel.”
A lapunk által megszerzett 2005-ös ítéletben azonban megtaláltuk a korábbi építési övezet (L1-XII/1) beépítési mutatóit. Az övezetben található telek maximálisan 40 százalékban volt beépíthető, a terepszint alatti beépítettség 60 százalék lehetett, a minimális zöldfelület 40 százalék, az építménymagasság maximum 20 méter, mélygarázs pedig két szinten volt elhelyezhető.
A telek eladása után az önkormányzat által 2004-ben elfogadott módosítása szerint a terület új övezetbe (L1-XII/5) lett besorolva, ezzel pedig a maximális felszín feletti beépítettség 40 százalékról 60 százalékra ugrott, felszín alatt 60 százalék helyett 100 százalék vált beépíthetővé, a telek legkisebb zöldfelületi mutatója 20 százalékra változott, az építménymagasság érték változatlan maradt.
Később megszületett, – részben Makovecz Imre tervei alapján –, az úgynevezett „Királyhágó-Passage” terv.
2005-ös látványterv a Királyhágó tér felől.
A tervet a környező lakóházak összefogva bíróság előtt támadták meg, a 2005-ben folyt perben végül a bíróság a felpereseknek adott igazat: az engedélyezési eljárást szabálytalannak ítélték meg. A bíróság megállapította, hogy a XII. kerület nem is járhatott volna el az ügyben, és nem volt biztosított az ügy objektív elbírálása.
A Makovecz-ház látványterve felülről.
A következő években egy „zöld házat” álmodtak a telekre, ami a gazdasági világválság miatt nem valósult meg. Ekkor egy háromszintes mélygarázst, és hat szintet terveztek megvalósítani.
A telek négy évvel ezelőtt, 2016-ban került az OTP Ingatlan Zrt. tulajdonába, korábban a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) volt a gazdája. A megkötött adásvételi szerződés értelmében 1,3 milliárd forint + ÁFA volt a vételár. Az OTP oldalán az előkészítés alatt álló projektek között szerepel: a projekt tervezett kezdete 2020. I. negyedéve volt, a tervezett átadása pedig 2022. IV. negyedéve.
Az OTP Ingatlan három szintes mélygarázst, hét szint vegyes rendeltetésű épületet (2 szint szolgáltató, 5 szint lakó) terveznek. Az általunk megkérdezett szomszédok szerint az épület magassága nem illik be a környék házai közé, és annak sem örülnek, hogy az „L” alakú telekkialakításnak hála a hátsó udvar is beépíthetővé vált.
A beruházók a lakók által felvetett problémák kapcsán a szabályozási tervre mutogatnak, hiszen az abban szereplő hatértékeket betartják, egy befektetőtől pedig lehetetlen elvárni azt, hogy önmérsékletet tanúsítson. Nyilván azért fizettek ennyit a telekért, mert a szabályozási terv ekkora beépíthetőséget engedélyezett, és a befektető nyilvánvalóan a profitmaximalizálásra törekszik.
A telek tervezett beépítési mértéke 57 százalék, a telek legnagyobb terepszint alatti beépítettsége 77 százalék, a tervezett zöldfelület mértéke 31 százalék, az épület magassága 19,98 méter lesz.
Az épületről egy kisebb méretű látványterv látható a honlapon, de az OTP Ingatlan Zrt. arról tájékoztatott minket, hogy majd csak a lakások árusításakor lesznek nyilvánosak a tervek.
A beruházás látványterve az OTP Ingatlan honlapján.
„Júniusban indítványoztam, hogy a képviselő-testület rendeljen el változtatási tilalmat a Királyhágó tér 6-7. és a Németvölgyi út 26. szám alatti ingatlanra is. A Zöld Bizottság nem indítványozta változtatási tilalom elrendelését, ezt csak én akartam napirendre tűzetni, de a Bizottságban formai okokból nem is vették napirendre”
– tájékoztatott minket Balla Judit, a kerületi Zöld Bizottság külsős tagja.
Az építési engedélyt megadó Kormányhivatal ellen azonban jelenleg is per van folyamatban 9.K.701.717/2020. számon a Fővárosi Törvényszék előtt. A perben szakértői bizonyítás kezdődött többek között a tervezett mélygarázs hidrogeológiai szempontból való megengedhetősége tárgyában. A szomszédok által indított, folyamatban lévő per ellenére a beruházó a mélygarázs kiépítését és az épület alapozását megkezdte. A perben október 30-án lesz ítélethirdetés.
„Véleményem szerint a per jogerős befejezéséig minden további munkálat akár visszafordíthatatlan környezeti károsodást is okozhat. Erősen kérdéses, hogy amennyiben a bíróság a felpereseknek ad igazat és hatályon kívül helyezi az építési engedélyt (ahogyan néhány éve ez már megtörtént egyszer az ugyanerre az ingatlanra tervezett ún. Királyhágó-Passage építési engedélyével), lehetséges lesz-e még az okozott károk jóvátétele, helyrehozatala”
– állítja Balla Judit.
Pontokba szedtük a szomszédok álláspontját, amit Élő Norbert foglalt eddig a legátfogóbban össze – ő volt 2019-ben az ellenzék közös polgármesterjelöltje a XII. kerületben.
Az ügyben megkérdeztük az OTP Ingatlan Zrt.-t: azt szerettük volna megtudni, hogy a háromszintes mélygarázs építése szerintük valóban megváltoztathatja-e a talajvízviszonyokat.
„Minden mélyépítési tevékenységnek lehet hatása az adott helyszín kialakult talajvízviszonyaira. Ennek vizsgálatára és kezelésére a tervezés és a kivitelezés során kiemelt figyelmet fordítottunk, fordítunk. Folyamatosan monitorozzuk az építkezés hatásait, és szükség esetén változtatunk a technológián” – írta kérdésünkre az OTP Ingatlan.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy az építkezés rendelkezik-e vízjogi engedéllyel. Az OTP Ingatlan válaszából az derült ki, hogy „az építkezés alatt szükséges víztelenítéshez a kivitelező rendelkezik a Fővárosi Csatornázási Művek befogadó nyilatkozatával. Vízjogi létesítési engedélyre majd a kész szivárgórendszerre vonatkozóan lesz szükség.”
Megnyugtató választ azonban nem kaptunk arra vonatkozólag, hogy az építkezés miatt nem fognak vizesedni a szomszédos ingatlanok. „A kivitelező megfelelő körültekintéssel jár el ezzel kapcsolatban. Ha igazoltan az építkezés miatt mégis kár merülne fel a szomszéd épületekben, a hibákat az OTP Ingatlan Zrt. beruházóként javíttatja majd. Ez minden építkezésnél így történik.” – írta a cég.
A munkagödör (fotó: olvasónk)
A kormányhivatal határozatának 10. oldalán az olvasható, hogy a szomszédok nem járultunk hozzá, mégis befúrták a horgonyokat.
„Fellebbezők azon állítása helytálló, hogy a vasbeton résfal horgonyai a szomszédos ingatlanok területét igénybe veszi, melynek megvalósításához az ingatlan tulajdonosainak hozzá kell járulniuk. Továbbá helytálló az az észrevétel is, hogy az Építtetőnek kötelessége megvédeni a környező házakat, azok pincéit a talajvíztől” – olvasható a határozatban.
Szerettük volna megtudni, hogy a vasbeton résfal horgonyainak a megvalósításához kikérték-e a szomszédok engedélyét, vagy ez elmaradt. Az OTP Ingatlan álláspontja szerint viszont nem szükséges a szomszédok engedélye.
„Ezt a kérdést az építkezés megkezdése előtt részletesen megvizsgáltuk, eljárásunk a vonatkozó jogszabályoknak megfelel. A résfalas munkatérhatároláshoz szükséges ideiglenes talajhorgonyok elhelyezéséhez nem szükséges a szomszédok engedélye, mivel 1) a horgonyok a szomszéd épületek alapozása alatti, mélyebben elhelyezkedő földtömegeket érintik, ezek tulajdonjogilag már nem tartoznak a szomszédos ingatlanokhoz 2) építési munkálatokhoz indokolt esetben, a szükséges mértékben használható lenne a szomszédos telek is, ilyenkor sem szükséges a tulajdonosok hozzájárulása, csupán értesítése.”
Az OTP Ingatlan arról is tájékoztatott, hogy az építési engedélyt 2018.03.14-i dátummal kapták meg, és 2018.08.10-én vált véglegessé. Az engedély jogerős és végrehajtható, ez alapján építkeznek.
Azt kérdésünkre sem az önkormányzat, sem az OTP Ingatlan nem árulta el, hogy hány fát kellett kivágni a telken. A szomszédok beszámolója szerint a fák nagy részét kivágták, ami a műholdfelvételeken is jól látszik.
Az építkezés miatt a fákat is kivágták a telken. Forrás: Google Earth
„A fák pótlásánál a hatósági előírások szigorú betartásával járunk el” – közölte az OTP Ingatlan. Az Átlátszó birtokába jutott az építési engedély, amit a Hegyvidéki Önkormányzat jegyzője adott ki. A dokumentumban 16 darab (összesen 444 cm körátmérőjű) díszfa pótlását rendelték el, 20 darab fát (összesen 140 cm körátmérőt) a telken belül kell pótolni. Ezen kívül 3,6 millió forint fapótlási díjat kell megfizetnie a beruházónak. A telken ez alapján valószínűleg 16 darabnál több fa állt, azonban számos fa kivágása nem számított engedélykötelesnek.
Zsilák Szilvia
Címlapkép: A beruházás munkagödre (fotó: olvasónk)
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Másodfokú ítélet született a nyolc éve zajló Kishantos-ügy talán utolsó tárgyalásán. A Fővárosi Törvényszék mai döntése alapján a Kishantosi Vidékfejlesztési...
Az Óbuda-Újlak Zrt.-vel és a Győrber Kft.-vel konzorciumban nettó 6,7 milliárd forintos ajánlattal a Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. nyerte...
Az elmúlt egy évben 6,3 millió forintos veszteséget termelt a 600 millió forintos EU-támogatásból épült kisvasút, ami a felcsúti stadion...
A ferencvárosi önkormányzat februárban meghívásos pályázatban keresett honlapfejlesztőt, és a 15 nap alatt lezavart eljárás végén a versenytársainál drágább ajánlatot...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!