Heti nyertes: indul az Átlátszó uniósforrás-elosztás figyelő rovata

Június óta interaktív térképen, település szintű bontásban közvetítjük, hogyan pörgeti ki a kormány a Széchenyi 2020 program uniós forrásait. Az adatbázist hetente frissítjük, és mostantól keddenként heti szöveges összefoglalót is kap az olvasó a fontosabb és/vagy érdekesebb projektekről. Elsőként a múlt hét, azaz az év 48. hetének uniós pályázati döntéseiről számolunk be.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Előzmények

A Széchenyi 2020 térképen megyei, kistérségi és településszintű adatokat láthatunk havi átlagos és egy főre jutó havi átlagos bontásban. A térkép adatait a Széchenyi 2020 adatbázis szolgáltatja, aminek a palyazat.gov.hu a forrása. Az adatbázisunk gyorsabb, könnyebben kereshető, és letölthető lett, új funkcióként néhány adatot grafikus formában is megjelenítünk. A Széchenyi 2020 programból finanszírozott projektek hetente frissülő adatbázisát letöltheted vagy keresgélhetsz benne az adat.atlatszo.hu/szechenyi2020/ címen. A térképes vizualizációt az adat.atlatszo.hu/eu-terkep/szechenyi címen lehet elérni.

A hét innovatív projektje a munkaerőpiaccal kapcsolatos egyre súlyosabb problémák orvoslását célozza. Végre, mondhatnánk: 3 milliárd forinttal segíti a kormány a GINOP (Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program) keretében a munkaerőpiac két kulcsszereplője, az álláskeresők és a munkát kínálók egymásra találását.

Az új projekt már címében is sugározza az innovációt: Vállalati felelősségvállalás ösztönzése és állásfeltárás (GINOP-5.3.6-17). Ezért a szerény összegért komplex állásfeltáró(!) és közvetítő, illetve professzionális HR-szolgáltatásokat nyújtó rendszert kell kiépítenie a kedvezményezettnek, aki nem más, mint a 100 százalékos állami tulajdonban álló OFA, az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nkft.

Vagyis a munkaerőpiac élénkítését/hatékonyságjavítását nem egy piaci szereplő, hanem az állam maga fogja végrehajtani, melynek során „építkezik a munkaadók társadalmi felelősségvállalására, elsősorban a felelős foglalkoztatói magatartás kialakításán keresztül.” Hacsak így nem.

A 3 milliárdból lesz Mobil Munkaerő Tanácsadó-hálózat: laptoppal felszerelt gépkocsizó tanácsadók járják majd az országot; új állami állásközvetítő portált hoznak létre, és lesz egy omni-channel call center, meg persze rendezvények, képzések, tanácsadás. Az egyik elérendő célérték, hogy 2020 közepére 75 munkáltató csatlakozzon a Felelős Foglalkoztatói Unióhoz. Drukkolunk.

Tavaly a miniszterelnök körbeturnézta a megyei jogú magyar városokat, és minden fellépését sokmilliárdos ígéretek kísérték: ez a Modern Városok Program (MVP). Az összesen 100 milliárdot is meghaladó támogatási ígéretek a nyilvánvaló kampánycélokon kívül rövid távú gazdaságélénkítő hatással is kecsegtettek, de ennek érdemi hasznáról már megoszlanak a vélemények.

A grandiózus fejlesztéseket bejelentő beszédekből rendre kimaradt, hogy mindez szinte kizárólag uniós forrásokból fog megvalósulni – nem meglepő módon ez az apróság a konkrét fejlesztéseket bejelentő helyi hírekben sem szokott szerepelni.

A mostani körben Miskolcnak és Szekszárdnak is jelentősebb összeg jutott: a borsodi megyeszékhelyen két november végi döntés szerint összesen 4,2 milliárd jut a belváros és az Avas, valamint Miskolc-Tapolca fejlesztésére, míg egy december 1-i döntés 1,3 milliárdot ad Szekszárdnak. Ez mind MVP-pénz a kormánytól a kormánypárt frazeológiájában – EU-s pályázati terminológia szerint viszont a TOP-6.3.2-16 – Zöld város kialakítása című konstrukció.

Nagyot ment novemberben a Garancsi István vezette Magyar Természetjáró Szövetség. A hónap utolsó két hetében ugyanabban a GINOP-os konstrukcióban a természetjárók négy pályázata is támogatást kapott: Somogyban, az Alpokalján a Bakonyban és a Dunakanyarban valósulnak meg különböző turisztikai fejlesztések, összesen bő másfél milliárd forintért.

Némileg megtévesztő az uniós pályázati honlapon található információ, ugyanis a négyből három pályázatot érdemben nem a szövetség, hanem a területi állami erdőgazdaság fog megvalósítani –  csakhogy a kiírás szerint a természetjáró szövetség kötelező konzorciumi partner, nélküle nincs pénz kilátóra, tanösvényre, egyebekre.

A nyíregyháziak is megnyugodhatnak, hiába a gigantikus lopás és a szégyenteljes lebukás, a sóstói projekt nem áll le. November végén két nap alatt 1,2 milliárdnyi forrásról döntöttek: 688 millió jut a sóstói Múzeumfalu fejlesztésére, 300 millióból lesz erdei sétány és ökológiai sétaút, 220 milliót kap a gyógyfürdő.

Reméljük, a korábbi sóstói fejlesztésekben már bizonyított projektmenedzsment kap újra lehetőséget, hogy ismét vásárolhasson 600 ezer forintért 6 ezer forintos lámpákat, műanyagból készült öntöttvas kandelábereket és százezer forintos szemétgyűjtőket.

Sokféle tanulsága lehet a november utolsó hetében hozott uniós pályázati döntéseknek, ez utóbbi három kiírás, illetve pályázat (turistautak, Zöld város és a nyíregyházi Sóstó-projekt) mutatja, hogy a fejlesztéspolitika új fókusza, így, a választás előtt négy hónappal, ismét a homályos indokú és megtérülésű látványberuházások erőltetése.

Nagyjából ebbe a sorba illeszkedik a már szintén többszörösen bizonyított Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. részvételével zajló Nemzeti Kastély- és Várprogram – természetesen ezt a fontos nemzeti célt is az unió finanszírozza.

Ezen a héten mindössze 1,6 milliárd forint jut kastélyrekonstrukcióra, ebből az összegből a szigetvári vár és a szécsényi Benczúr-kastély „turisztikai célú fejlesztése” fog megvalósulni.

Múlt heti eredmény, hogy 1,2 milliárd forintért fog erősödni sok kis helyi identitás meg kohézió Miskolctól Vajszlóig, az összegek 15 és 500 millió közt szóródnak. Szolnokon például jövő februárban fog elstartolni a 208 millió forintos „Még több SzolnOK!”- című projekt, Hódmezővásárhelyen 150 millióért terjesztik ki „a helytörténeti értékmegőrző, -gyűjtő tevékenységeket a közösség minél szélesebb korcsoportjai bevonásával és aktivizálásával”.

Debrecen pályázatáról már korábban döntés született: itt a célok jócskán túlmutatnak a szimpla közösségfejlesztésen, mivel „A projekt és szereplői a nyilvános eseményeken, kommunikációban esélytudatosságot fejeznek ki” – ki sajnálna erre rongyos 504 milliót.

Az ősz utolsó hete nem hozott kiugró számokat: a legnagyobb összegről szóló döntés, az M6-os autópálya Bóly-országhatár közti 20 km-es szakasza is mindössze 4,8 milliárdot mozgat meg, és a kedvezményezettek kivétel nélkül állami szervezetek és önkormányzatok. Feltűnő ugyanakkor, és a Széchenyi 2020-ban megtestesülő szemléletváltást is tükrözi, hogy humánerőforrás-fejlesztő vagy éppen egészségügyi projektek alig szerepelnek a 48. heti támogatási listán.

Becker András