Terel és titkolózik a kormány a bakui pénzmosoda magyar átutalásainak ügyében

Parlamenti vizsgálóbizottság, úgy fest, nem lesz azerbajdzsáni elnöki adminisztráció kenőpénz-alapjának magyarországi utalásai miatt – a T. Ház nemzetbiztonsági bizottsága fideszes többsége kedden leszavazta az erre vonatkozó ellenzéki indítványt. Valami vizsgálat ugyanakkor már folyik magyar hatóságok előtt, a részletek azonban ködösek. Az érintett állami szervek erős sunnyogásban vannak.

„Ramil Safarov büntetés-végrehajtásának átadása idején, illetve azt megelőzően Jakub Ejjubov miniszterelnök-helyettessel lezajlott találkozóhoz kapcsolódóan kapott-e bármilyen jelzést a magyar hatóságoktól és az ügyészségtől a kormány, hogy gyanús, offshore-hátterű pénzügyi tranzakciók történnek, amelyekre a pénzmosásról és terrorizmus finanszírozásáról szóló 2007. évi LIII. törvény hatálya kiterjed?”

Ezt Demeter Márta (LMP) országgyűlési képviselő kérdezte írásban Szijjártó Péter külügyminisztertől és Polt Péter legfőbb ügyésztől is, válaszokat még nem kapott.

Szijjártótól a politikus még megkérdezte azt is, hogy a magyar kormány bármely tagja találkozott-e a Magyarországra érkezett 9 millió dolláros titokzatos átutalás címzettjének tulajdonosával, Orkhan Ejjubovval, az azeri miniszterelnök-helyettes fiával? Polttól pedig azt tudakolja, hogy a pénzmosás-gyanú ügyében történt-e Magyarországon bármilyen hatósági eljárási cselekmény.

A Berlingske című dán lap összesen 2,9 milliárd dollárnyi forrás mozgását bizonyító banki dokumentumhoz jutott hozzá. Ezt az OCCRP nemzetközi újságíró szervezettel is megosztotta, amely médiapartnereivel – köztük Magyarországról az Átlátszóval – együtt utánajárt, honnan származott és hová került ez a jelentős összeg.

A tisztázatlan eredetű pénzekből Magyarországra is jutott: egy befolyásos azeri politikus fiának Budapesten nyitott bankszámlájára több részletben több mint kilencmillió dollár érkezett éppen akkor, amikor a magyar kormány furcsa körülmények között kiadta az azeri baltás gyilkost. A magyar bankszámla névleges tulajdonosát, egy offshore céget 2015-ben felszámolták; azt egyelőre nem tudni, mi lett az ideküldött pénz sorsa.

Cikksorozatunk korábbi részei:

Így dőlt a pénz Magyarországra a bakui feketekasszából – Alijevék szerint Soros rátámadt Azerbajdzsánra

Azeri guruló dollárok Budapesten a baltás gyilkos kiadása idején

Budapestre dollármilliókat utalt, európai politikusokat is korrumpált az azeri rezsim

A Legfőbb Ügyészség éppenséggel Demeter kérdésére hivatkozva kért türelmet az Átlátszó hasonló tartalmú érdeklődése megválaszolására.

A bankfelügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank a NAV-hoz irányította munkatársunkat: „megkeresésére reagálva javasoljuk közvetlenül a témában illetékes Nemzeti Adó – és Vámhivatal Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda megkeresését”.

A NAV ellenben nem is válaszolt a sajtóosztályra küldött kérdésünkre – amit pár munkatárs láthatóan elolvasott, mások olvasatlanul töröltek.

A válaszadás a NAV-nak amúgy más esetekben sem a szokása újabban. Az ESZOSZ-nyomozás után érdeklődve például kénytelenek voltunk legutóbb a nyomozást felügyelő ügyészséget faggatni, miután az eljáró NAV-ról lepattantunk.

Egy másik ügyben (egy kiemelt adózóval kapcsolatos adóregisztrációs eljárás miatt) augusztus közepe óta nem mozgatták a fülük botját sem a NAV-sajtón – arról a közhivatalról beszélünk, amelyik fordított esetben meglehetős kérlelhetetlenséggel tartatja be a határidőket az ügyfelekkel.

Ha nekünk valamiért nem is tervezik, alighanem kénytelenek lesznek valamit mondani Juhász Péter, az Együtt elnökének. Juhász ugyanis pénzmosás gyanújával tett bejelentést.

Lepattant az ellenzék a T. Ház nemzetbiztonsági bizottságában is. Úgy értesültünk, elhangzott ugyan a külügyi és a belügyi tárca illetékeseitől, hogy folyik már valamiféle hatósági vizsgálódás, az sem egyértelmű azonban, hogy ez „nyomozás”-e vagy másféle eljárás.

A bizottság ellenzéki tagjai parlamenti tényfeltáró bizottság felállítását kezdeményezték, ám ezt leszavazta a kormánypárti többség.

Megkezdték a pénzmosás vizsgálatát, de annak semmi köze Ramil Safarov kiadatásához – forrásaink szerint ez volt a kormányzati narratíva. Hogy ebben miért olyan biztosak, ha egyszer csak most kezdődött a vizsgálódás, arra a képviselők sem kaptak választ.

Kérdeztük az immár Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő MKB Bankot, ahová az azeri utalások érkeztek 2012-2013-ban, egyebek mellett arról, hogy mi lett a pénz sorsa, de banktitokra hivatkozva hárítottak.

Sokat segítene a tisztán látásban, ha nyilvános lenne Safarov kiadásának hivatalos indoka. Bár a korabeli média rendre Orbán Viktor személyes ukázára hivatkozott, a szolgálati út kiadatásügyben az igazságügyi tárcán át vezet. Kérdeztük ezért a minisztériumot, illetve Navracsics Tibor akkori igazságügyi minisztert, jelenlegi uniós biztost is, válaszukat várjuk.

Rádi Antónia