Bepereltük a titkosszolgálatot a Soros-tanulmányért, a per közben titkosítottak egy iratot

Januárban bepereltük a külföldi hírszerzésre specializálódott titkosszolgálatot, az Információs Hivatalt, mert nem adták ki a Soros-szponzorált szervezetekről készült tanulmányt, amire Lázár János hivatkozott egy kormányinfón. Februárban volt az első tárgyalás: az már kiderült a perben, hogy ilyen tanulmány nem létezik, de vannak az Információs Hivatalnál bizonyos adatok ebben a tárgykörben, amelyeket államtitokká minősítettek. Kiderült a perben az is, hogy az IH csak április végén, a perünk inditása után titkosította a parlament nemzetiztonsági bizottságának üléséről készült jegyzőkönyv idevágó részét –  rögtön 2045-ig. A bíró felfüggesztette a pert és titokfelügyeleti eljárást indított, a NAIH pedig elkezdte vizsgálni az adatok minősítésének törvényességét.

Lázár János kancelláriaminiszter a 2016. november 17-i Kormányinfón beszélt arról, hogy veszélyesnek tartja Soros György tevékenységét, ezért figyelik az üzletember alapítványai által támogatott magyarországi NGO-k működését, és készítettek egy tanulmányt arról is, hogy a környékbeli országokban milyen befolyásolási kísérleteket tettek a Soros által támogatott szervezetek.

Ezután közadatigénylésben kértük ki előbb a Miniszterelnökségtől, majd az ő erre vonatkozó nyilatkozatuk alapján az Információs Hivataltól (IH) a Lázár által említett tanulmányt, ám a külföldi hírszerzésre specializálódott titkosszolgálat nemzetbiztonsági érdekekre és mások jogainak védelmére hivatkozva  megtagadta annak nyilvánosságra hozatalát. A közadatigénylés megtagadása miatt a bírósághoz fordultunk.

Az első érdemi tárgyalás 2017. február 10-én volt a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának lehallgatásbiztos termében, ahol annak idején Nagy Imrét, Gimes Miklóst és Maléter Pált halálra ítélték. Mivel minősített iratokról van szó, előtte alá kellett írnunk egy titoktartási nyilatkozatot, amiben vállaltuk, hogy a per során megismert minősített iratok tartalmáról nem beszélünk.

Az IH (nem minősített) ellenkérelme szerint ők nem készítettek olyan tanulmányt, amiről Lázár János beszélt, de ebben a tárgyban vannak náluk adatok, amelyeket azonban egészen 2045. december 31-ig titkosítottak. Azt, hogy ezek milyen jellegű adatok, azt nem oszthatjuk meg az olvasókkal, mert az erről szóló feljegyzést is titkosította a titkosszolgálat – igaz, ezt csak 2036 végéig.

A bíró a jogszabályoknak megfelelően felfüggesztette a pert, és titokfelügyeleti eljárást indított. Ezt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság végzi: ennek során a NAIH megvizsgálja a minősített adatok minősítését, és akár a titkosítás feloldására is felszólíthatja a minősítőt. A titokfelügyeleti eljárás jelenleg is folyamatban van, az IH elleni perünk addig szünetel.

Az IH azonban időközben benyújtott egy olyan iratot a bíróságra, amely nem minősített – ezért írhatunk a tartalmáról -, és nagyon érdekes. Ebből kiderül, hogy a per tárgyával kapcsolatos adatok minősítését az IH főigazgatója áprilisban, már a per folyamán felülvizsgálta. Ennek keretében Pásztor István vezérőrnagy 2017. április 26-án azt állapította meg, hogy eredetileg nem volt minősítve az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának azon üléséről készített jegyzőkönyv azon része, amikor az IH főigazgatója szóbeli tájékoztatást adott a „Soros-szervezetek befolyásolási kísérleteiről”.

A főigazgató nem volt rest, utólag gyorsan 2045-ig titkosította ezeket az adatokat is.

A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (röviden Matv.) értelmében ugyanakkor a minősítést annak kell kezdeményeznie, aki az adatot előállította – jelen esetben ez a Nemzetbiztonsági Bizottság, hisz az ő jegyzőkönyvükről van szó. Ilyen minősítési javaslat hiányában pedig nem törvényes lefolytatni a minősítési eljárást.

6. § (1) A minősítést az köteles kezdeményezni, akinél az állami vagy közfeladata ellátása során a minősítési feltételeknek megfelelő adat keletkezik.

(2) A minősítendő adat minősítéséhez a kezdeményező indokolással ellátott minősítési javaslatot készít.

(3) A minősítési javaslatban fel kell tüntetni a minősítéssel védhető valamely közérdekre történő hivatkozást, a minősítési szintet és a minősítés érvényességi idejét. A minősítési javaslat indokolásának tartalmaznia kell azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a minősítést szükségessé teszik.

Az Átlátszó jogi álláspontja szerint emellett a minősítési eljárást az adat keletkezésekor kell elindítani, mert a Matv. nem ad lehetőséget arra, hogy több hónappal később, utólagosan történjen meg egyes adatok minősítése. Utólagos minősítés esetén az adat a keletkezése és a titkosítás között szabadon megismerhető és terjeszthető volt, így az utólagos minősítés nem alkalmas a nemzetbiztonsági védelmére, csak a közérdekű adatok megismerésének jogát korlátozza.

Az alkotmányos cél (jelen esetben a nemzetbiztonsági védelem) elérésére nem alkalmas jogkorlátozás pedig alaptörvény-ellenes. Kíváncsian várjuk a titokfelügyeleti eljárás eredményét.

Erdélyi Katalin