Kartellezés gyanúja miatt nyomoznak egy 280 millió forintos érdi óvoda-közbeszerzés ügyében
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
Az MVM Paks II. Zrt. után szerdán a paksi bővítés telephelyét engedélyező nukleáris biztonsági hatóság, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) is közleményt adott ki a paksi atomerőmű alatt húzódó tektonikus törésvonal ügyében. Ebben az áll, hogy a kilencvenes évekbeli NAÜ felülvizsgálat szerint „nincsenek geológiai és geomorfológiai bizonyítékok a telephely alatt húzódó törésvonal aktivitására”, a 2014-2016-os vizsgálatok pedig “új kockázati tényezőt nem tártak fel”, vagyis nem aktív a vető – felteszem, ez mégiscsak hordozna valamiféle új kockázatot.
Előzmények
A fent idézett OAH közleményhez képest a keddi MVM közlemény kerek perec elismeri, hogy
„A tény, hogy a paksi telephely alatt aktív vető húzódik, nem új keletű, ez a nyilvánosan elérhető engedélykérelmi dokumentumokban is egyértelműen le van írva, a lakossági fórumokon, valamint a szakma tájékoztatása céljából a Magyar Tudományos Akadémián tartott ülések alkalmával is számos alkalommal elhangzott.”
Na most akkor aktív az a vető az erőmű alatt, vagy nem aktív? A Földtani Kutatási Program eredményei szerint bizonyosan az:
Az OAH közleménye szerint „a beruházás kapcsán a következő engedélyezési lépés a létesítési engedély iránti kérelem elbírálása lesz. Ennek keretében a kérelmezőnek többek között igazolnia kell, hogy a tervezett új atomerőművi blokkok terveiben megfelelően vették figyelembe a paksi telephelyre jellemző kockázati tényezőket, így – egyebek mellett – igazolni kell azt is, hogy a tervezett atomerőművi blokkok kezelik a telephelyre jellemző és a tervezés során figyelembe vett földrengés-aktivitás kockázatát.”
Az eddigi tapasztalatok fényében azonban kérdéses, hogy mennyire lesz objektíven elbírálva ez a következő engedélyezési lépés, hiszen ahogyan az korábbi cikkeinkből kiderült, a telephely földtani alkalmasságának kérdését az erőműpárti szakemberek, köztük az ügyben döntő befolyással bíró Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős államtitkár részéről eddig is erősen „menedzselt” eljárásokban igazolta a kérelmező.
Forrásaink arra is felhívták a figyelmet, hogy míg a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség hivatalos angol definíciójában egyforma súllyal kezelik a felszínig és a felszín közelébe kifutó vetőket („According to IAEA SSG-9, a ‘capable fault’ is a fault that has a significant potential for displacement at or near the ground surface.„), a felszínközeli kitétel a magyar hivatalos megnyilvánulásokban elsikkad, csak a felszíni jelenik meg, például az MVM keddi közleményében is („ha a vetőről bebizonyosodna, hogy képes szignifikáns és maradó felszíni elmozdulást létrehozni„).
Szerdai cikkünkben már felhívtuk arra a figyelmet, hogy a százezer éven belüli földrengésnek nem a mostani felszínen kell kimutatható nyomának lennie, hiszen az képtelenség lenne, mert az a felszín a földrengések időpontjában még nem is létezett. A felszínközeli kitétel viszont egyértelműen teljesül, hiszen azt Magyari Árpád geológus több helyen is kimutatta az erőművi telephely 10 kilométeres körzetében, és műszeres geofizikai mérésekkel is kimérték a pannon-kvarter réteghatáron, ami az erőmű alatt 20-30 méterre van.
Forrásaink szerint egy másik fontos, de elmaszatolt terület a talajgyorsulás kiszámítása, ahol komoly bizonytalanság fedezhető fel (5.3.2 fejezet a hivatalos jelentésben). Nagyon saját gyártású a földrengés-forrásmodell, rengeteg közelítés, átlag és egyszerűsítés szerepel a számításokban, és nem adják meg a számításban lévő hibahatárt! Viszont a kiszámolt talajgyorsulásra alapul az összes műszaki méretezés, épület- és gépészeti szerkezeti tervezés, ez a legfontosabb paraméter a mérnökök földrengésbiztos tervezéséhez.
Cikkeinkre reagálva egy szakember blogot is indított, amelyben az alábbi összefoglaló következtetésekre jut a földtani kutatásról eddig napvilágot látott adatok alapján:
„Az atomerőmű földrengésbiztonságát meghatározó három kérdés közül tehát kettőre (törésvonalak létezése az erőmű környékén, és a törésvonalak aktivitása) a kutatások alapján határozott válasz adható: a Paksi Atomerőmű közvetlen közelében aktív tektonikai törésvonal van. A várható hatások és a rombolás mértéke, azaz az aktív törésvonal jövőbeli szeizmikus intenzitásának meghatározása, és a mérnöki kockázatok kiszámítása azonban korlátokba ütközik, és csak hibával terhelten végezhető el, mely hibák mértéke nem ismert.”
Bodoky Tamás
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásNégymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!