Aktív törésvonal a Paksi Atomerőmű alatt: Aszódi Attila államtitkár szerint nincs itt semmi látnivaló

Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos és Valerij Limarenko, az Atomsztrojexport - Nyizsnij Novgorodi Atomenergoprojekt (ASE-NIAEP), a tervezett új atomerőművi blokk orosz fővállalkozó cégének vezetője
Fotó: MTI/Kövi Gergő
Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos és Valerij Limarenko, az Atomsztrojexport - Nyizsnij Novgorodi Atomenergoprojekt (ASE-NIAEP), a tervezett új atomerőművi blokk orosz fővállalkozó cégének vezetője Fotó: MTI/Kövi Gergő

 

„Hónapokkal ezelőtt végigtárgyalt és lezárt ügyet próbál meg szenzációs újdonságnak beállítani az atlatszo.hu – alaptalanul – a paksi telephely alkalmasságával kapcsolatban” – áll az MVM Paks II. Zrt. közleményében, amely Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős államtitkár blogján is megjelent. Aszódi egy a tektonikai és földtani kutatásokról szóló, korábban rejtegetett prezentációt is közzétett, amely viszont alátámasztja a kifogásolt cikkünkben szereplő állításokat.

 

Atlatszo_800x600_1szKoszonet2017

 

Előzmények

Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye: megszereztük a földtani kutatás eltitkolt eredményeit

A Paks II. projekttársaság tegnapi közleményét a sportszerűség jegyében az alábbiakban változtatás nélkül közöljük mi is:

„A működő atomerőmű telephelye vizsgálatának nagy múltja van, de tekintettel az új atomerőművi blokkokra vonatkozó szigorú követelményekre, a Paks II. projekttársaság 2014 óta folytatott részletes vizsgálati programot, aminek célja volt, hogy a legmodernebb eszközökkel kerüljenek meghatározásra a telephely jellemzői. A vizsgálatoknak feladata volt az is, hogy meggyőződhessünk a telephely alkalmasságáról, illetve arról, hogy a telephely alkalmasságát kizáró körülmény nem áll fenn.

A vizsgálatok 2014-ben a háromdimenziós szeizmikus vizsgálatokkal kezdődtek, majd a 2015-2016 években a Földtani Kutatási Programmal folytatódtak, melynek keretében számos mélyfúrás, sekélyfúrás, műholdas vizsgálatok, árkolás és sok egyéb vizsgálat történt.

Az eredmények alapján a megbízott szakcégek összeállították a telephelyengedély-kérelmet, amelyet a Paks II. projekttársaság 2016. október végén adott be az Országos Atomenergia Hivatalhoz. Az engedélykérelmet a projekttársaság (néhány tíz oldalnyi, az emberi eredetű veszélyekkel kapcsolatos minősített résztől eltekintve) nyilvánosságra hozta még a közmeghallgatás előtt (2016 novemberében) a weblapján, ami azóta is bárki számára elérhető.

Az eredmények bemutatására 2016 májusában és 2017 májusában a szakemberek nyilvános tudományos konferenciát szerveztek a Magyar Tudományos Akadémián. A Paks II. projekttársaság lakossági fórumokat szervezett Kalocsán, Szekszárdon és Pakson 2016 novemberében, az OAH pedig a Paks II. és a vizsgálatokat végző szakemberek bevonásával közmeghallgatást tartott 2016. december 13-án Paks városában.

Minden szükséges információ, adat nyilvánosan bárki számára hozzáférhető volt, és hozzáférhető ma is körülbelül 1200 oldalnyi terjedelemben. A vizsgálati eredmények, a szakértői és szakhatósági vélemények felhasználásával az Országos Atomenergia Hivatal 2017. március végén adta ki a telephelyengedélyt, megállapítva, hogy a telephely alkalmas az új blokkok építésére.

Az atlatszo.hu 2017. július 10-i cikkében beállítottal szemben tehát az információk nyilvánosan elérhetőek voltak és ma is elérhetőek a projekttársaság honlapján. A tény, hogy a paksi telephely alatt aktív vető húzódik, nem új keletű, ez a nyilvánosan elérhető engedélykérelmi dokumentumokban is egyértelműen le van írva, a lakossági fórumokon, valamint a szakma tájékoztatása céljából a Magyar Tudományos Akadémián tartott ülések alkalmával is számos alkalommal elhangzott.

Az aktív vető megléte nem kérdőjelezi meg a telephely alkalmasságát, ez akkor lenne így, ha a vetőről bebizonyosodna, hogy képes szignifikáns és maradó felszíni elmozdulást létrehozni. Ugyanakkor a széleskörű vizsgálatok (földtani és geomorfológiai térképezés, űrgeodézia, vízi szeizmika) alapján kizárható, hogy a vető jelentős (szignifikáns) maradó (permanens) felszíni elmozdulást lenne képes okozni2 , vagyis kizárható, hogy a vető kapabilis lenne.

Az új paksi blokkok a meghatározott telephelyjellemzőknek megfelelően kerülnek majd megtervezésre és megépítésre. Pontosan azért kellett elvégezni a paksi telephely-vizsgálatokat, hogy ezt szakszerűen meg lehessen tenni. A program keretében megállapításra kerültek a telephelyre jellemző, 100.000 évente visszatérő földrengés jellemzői: a vízszintes talajfelszíni gyorsulás 0,34 g-re adódott, ez lesz az új blokkok méretezési alapja. Ez kellően robosztus szerkezetet eredményez ahhoz, hogy egy földtani eredetű kezdeti eseménynél a létesítmény biztonsága biztosítható legyen.

Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy teljesen transzparensen jártunk el a telephely-engedélyezési eljárásban is, minden releváns adatot nyilvánosságra hoztunk. Az atlatszo.hu cikke valótlan képet fest mind az engedélyezési eljárásról, mind pedig a telephelyvizsgálat eredményeiről.

A Paks II. projekt a legszigorúbb nemzetközi előírásokkal, ajánlásokkal összhangban valósul meg.

Paks, 2017. július 10.

MVM Paks II. Zrt.

Webcím: Telephely engedélyezési dokumentáció

Az OAH által kiadott telephelyengedély indoklása szerint:

„A tervezett telephely geotektonikai környezetében lévő vetőzónák (különös tekintettel a telephely alatti térrészben kimutatott ÉK-DNy csapásirányú, Dunaszentgyörgy-Harta vetőzóna) a pannon rétegsort harántolva a negyedidőszaki képződmények felszínközeli tartományát is érinthette. Azonban a komplex vizsgálatok (fúrások, árkolás, űrgeodézia, geomorfológiai térképezés) eredményei alapján megállapítható, hogy a százezer éves időskálán bekövetkező, Mw<6 erősségű, 8-12 km fészekmélységű földrengésekhez kapcsolódó szakadási síkok nem érik el a földfelszínt, tektonikus eredetű felszíni deformációt nem okoznak.

A telephelyen a felszínre kifutó vetők által okozott elvetődés lehetősége a vizsgálatok megállapításai alapján kizárt. Az elvetődéssel összefüggő elmozdulás nem mutatható ki a telephelyen. A Rendelet 7. melléklete 7.3.1.1100 szerinti alkalmatlanná nyilvánítás feltételei nem állnak fenn a vizsgált telephely vonatkozásában.

A komplex vizsgálatok igazolták, hogy a vizsgált telephely és annak legalább 10 km-es sugarú körzetén belül nincs olyan törésszakasz, ahol az utolsó százezer évben a felszínre kifutó vető által okozott felszíni elmozdulás volt. A Rendelet 7. melléklete 7.5.2.0700 szerinti alkalmatlanná nyilvánítás feltételei nem állnak fenn a vizsgált telephely és annak legalább 10 km-es sugarú körzete vonatkozásában.””

 

Tegnap előkerült egy korábban rejtegetett prezentáció

Az Átlátszó hétfői cikke ehhez képest azt állította, hogy a Földtani Kutatási Program eredményeit finomhangolták annak érdekében, hogy a telephely földtani alkalmasságát az ezt kizáró jogszabályi feltételek ellenére ki lehessen mondani. Az erről szóló kormányrendeletben ugyanis feketén-fehéren az áll, hogy ha a tervezett atomerőmű telephelyének 10 kilométeres körzetében százezer évnél fiatalabb földrengések nyomaira bukkannak a felszínen, vagy ha alatta olyan tektonikai törésvonal (aktív vető) húzódik, amely szerkezeti kapcsolatban áll egy igazoltan veszélyes (földrengéseket okozó) törésvonallal, akkor a helyszínt alkalmatlannak kell nyilvánítani.

Ezeknek a kizáró okoknak a meglétét még a Földtani Kutatási Program eredményeként nyilvánosságra hozott anyagokból sem sikerült kigyomlálni, nemhogy az eltitkoltakból – az általunk kért anyagokat ugyanis a Paks II. projekttársaság mostani állításával ellentétben nem tették közzé az adatigénylésünk előtt, sőt első körben üzleti titokra hivatkoztak, amikor azokat közérdekű adatként kiadni kértük május végén:

 

pakslevel

 

Az MTA nagytermében május 17-én tartottak egy konferenciát, amelynek során Horváth Ferenc (az MTA doktora, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi tanszék professor emeritusa, Geomega Kft.) mutatta be a földtani és tektonikai kutatások eredményét.

Ezt a prezentációt a Reflektor blognak a konferenciáról beszámoló írásából az MTA szerzői jogokra hivatkozva pánikszerűen eltávolíttatta: a cikket jegyző újságíró kollégám értesülése szerint a Miniszterelnökség utasítására cselekedett így a Magyar Tudományos Akadémia. (Frissités: az MTA sajtóosztálya ezt vitatja. A Reflektor-cikk szerzője szerint viszont az MTA kétszer is a Miniszterelnökséget jelölte meg az esemény szervezőjeként, és a prezentációkhoz való hozzáférés kapcsán is oda irányították, ezt ő úgy értelmezte, hogy a prezentációk cikkből való eltávolítására is a szervezők utasítására kérhették.)

A hétfői cikkünk megjelenése után viszont Aszódi Attila államtitkár hirtelen a több mint egy hónapja lezajlott konferenciáról beszámoló blogposzttal jelentkezett, és ebbe feltöltötte a korábban rejtegetett, Horváth-féle prezentációt is.

Külön jogi szakvéleményt érne, hogy milyen cselekményt valósít meg az a szakpolitikus, aki az állampolgárok és a környezet biztonságát jelentősen érintő ügyben finomhangolja, vagy a nyilvánosság elől rejtegeti egy 8 milliárd forint közpénzből készült tudományos kutatás aggasztó eredményeit, de most koncentráljunk a vitatott témára, hogy mit is rejt a föld mélye a paksi atomerőmű és a tervezett bővítés helyszíne alatt.

Horváth Ferenc prezentációja szépen összefoglalja a hétfői cikkünkben felsorolt aggasztó körülményeket. Mondanivalójának összefoglalása szerint “a nagyfelbontású vizsgálatok azt mutatják, hogy a Kapos-vonal és a Dunaszentgyörgy-Harta vetőzóna neotektonikailag aktív balos oldalelmozdulás”.

Bár az ide vonatkozó jogszabály szerint új atomerőmű létesítése esetén ez önmagában kizáró tényező, Horváth a kormányzati szándékkal összhangban egy új szempontot is behoz.

Úgy érvel, hogy a telephely alkalmasság döntő kérdése a kapabilitás: képes-e egy földrengés során létrejövő szakadási sík (kéregbeli vető) a felszínig hatolva maradandó és szignifikáns elmozdulás létrehozására? Erre a kérdésre pedig nem a válasza, úgy véli, hogy kizárható a vető kapabilitása, azaz szignifikáns felszíni elmozdulás létrehozásának képessége.

 

 

Az Átlátszó úgy tudja, hogy Horváth Ferenc, és a kutatás eredményeit értékelő Tudományos Támogató Testület szakvéleményét nem minden szakember osztja, aki részt vett a nagyszabású földtani kutatási program lebonyolításában és kiértékelésében, ám nekik Aszódi Attila „nem osztott lapokat” az eredmények ismertetése során.

Ez a tényező azonban nem is befolyásolja a vitatott kérdést, hiszen a paksi bővítés tervezett telephelyének a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nukleáris biztonsági ajánlásait tartalmazó magyar jogszabály szerinti földtani alkalmatlanságát az eddig napvilágra került kutatási eredmények alapján is ki lehet mondani.

A telephelyet engedélyező hivatalos álláspontban szereplő önellentmondások egyszerű logikai elemzéssel is leleplezhetők: a százezer éven belüli földrengésnek nem a mostani felszínen kell kimutatható nyomának lennie, hiszen az képtelenség lenne, hanem az akkori felszínen, ezt pedig Magyari Árpád geológus több helyen is kimutatta az erőművi telephely 10 kilométeres körzetében.

A telephelyet engedélyező szakhatóság, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) mindezt azzal ütötte el, hogy a jelenlegi felszínre nem futott ki földrengés – noha az a földrengések időpontjában még nem is létezett.

De a törvényi megfelelőség kritériumainál is összemosnak két, önmagában is érvényes kizáró tényezőt:

7.3.1.0900. A vetőt a felszínre kifutó elvetődés szempontjából veszélyesnek kell tekinteni, ha a geológiai, geofizikai, geodéziai és
szeizmológiai adatok az alábbiak közül egy vagy több ismérvnek megfelelnek:

a) az adatok ismétlődő jelleggel mozgásra, szignifikáns deformációkra vagy diszlokációkra, vagy mindháromra utalnak olyan időintervallumban, amely alapján nem kizárható, hogy a következő mozgás a felszínre vagy a felszín közelébe kifut;

b) szerkezeti kapcsolat létezik egy ismert felszínre kifutó vető által okozott elvetődés szempontjából a veszélyes törésvonallal, amelynek mozgása kiválthatja a telephely környezetében lévő törésvonal mozgását;

c) a szeizmogén szerkezetről feltehető, hogy a maximális lehetséges földrengés elegendően nagy és olyan fészekmélységű, hogy feltételezhető – a telephely geodinamikai sajátosságai alapján – a felszínre kifutó vető által okozott elvetődés.

Ez három világos vagylagos feltétel. A telephelyet engedélyező hivatalos érvelés viszont az a) alpontban szereplő “ismétlődő és szignifikánst” alkalmazza a b) alpontra is, pedig az kategorikus, nem ilyen feltételtől függő kizáró tényező.

Bodoky Tamás

 

tetszett_a_cikk3

 

  • Vérmókus

    Ezeknek a Fideszes majmoknak természetesen ez sem akadály, mert ha beüt a szar, az elsők lesznek, akik menekülnek a moszkvai közvetlen járattal.
    Ezek tényleg egy rohadt hazaáruló gecik.

    • csaba

      Olyan buta vagy vaze mint a bogarak.

      • Vérmókus

        Te meg gondolom, mélymagyar, mélykeresztény, mélyfideszes kretén vagy.

      • manabadman

        lenyűgöző érvelés.

      • remélem a közeljövöben Paksra költözöl …

    • Károly Páricsi

      Fideszes majom az oláhcigó jóanyád,te vöröslibsi idióta .Kár,hogy anyád magzatvizében nem volt cápa,igy lett neki vérmókus rohadt ivadéka.

      • Vérmókus

        Hát pedig nagyon úgy néz ki, hogy te is egy Fideszes majom vagy, ha már így magadra vetted. 😉
        Az ostobább fajtából.

  • csaba

    Igazándiból jövő ilyenkor Botka (Rolex Laci),vagy Karácsony előtt megnyílik a lehetőség,hogy elköltöztesse a törésvonalról.

  • agador

    Majd megoldják a biztonsági problémát, törvényt hoznak rá, hogy nem szabad figyelembe venni a földtani eredményeket. Nem kell ide igazából atomerőmű sem, csak virítsa az orosz a pénzt osztjónapot. A franciáknál 3,5, a finneknél 3 milliárd euróba került az atomerőmű, tervezés szerint, bár mindkét helyen túllépték. Mi a bánat kerülhet a magyar erőműben kapásból 10 milliárdba? Mikor kirúgta az idült az IMF-et, kiment Moszkvába kuncsorogni 5 milliárd gyorskölcsönért, Putyin meg sarokba szorította orálbarátját, hogy ad 5 milliárdot, de a másik 5 milliárdért tessék rendelni egy erőművet.

  • József Kovács

    Nem ildomos félelmet kelteni,mondj egy a Japánhoz hasonló földrengést az utóbbi 500 évre,na ugye te okoska!!

  • Oroszlán Berber

    Mindenhol rengeteg vető van.
    Hol lehet vetőt találni?
    Ahol keresnek. https://uploads.disquscdn.com/images/311fabb97ff3eb67a8e9f552d905d16ee0cbe61f81c78a7bf9e7d2db42870a94.jpg

  • András Tóth

    Robosztus : ilyen szó nincs. Robusztus, ilyen van

    • Vajk Fekete

      A magyar nyelv az, amit a magyarok beszelnek.

  • samu

    Ha mégis baj lenne, a politikusok beülnek a gépükbe és irány messze távol a bajtól.

  • Csaba Sigér

    Amikor valaki “fideszes majmokról” beszél, azt azért érdemes volna emlékezetében tartania, hogy a jelenleg működő Paksi Atomerőmű építéséről 1966-ban született döntés, azaz a Kádár-korszak derekán. Az építése 1969-ben kezdőtött, és 1987-ben, a gengszterváltás előtt lépett működésbe… A törésvonal meglétéről akkor is tudtak, és akkor is ugyanúgy figyelmen kívül hagyták, mint ahogy azt most is figyelmen kívül akarják hagyni. ( A földtannal foglalkozó tudósok egy része akkor is úgy látta, és amennyire az akkori éra lehetővé tette szólt is, hogy ez így em biztos hogy annyira jó ötlet .. ) Ugyanakkor érdemes a következő tényeket is észben tartanai. 1. tény, hogy Fukosimai erőmű egy földrengéstől szállt el… 2. tény az a földrengés sokkal erősebb volt, mint amit Magyarországon az utóbbi nemtudom hány száz vagy ezer évben láthattunk. 3. a Fukosimai erőmű attól a földrengéstől csak leállt és némileg megrongálódott volna… a katasztrófát igazából a földrengést követő szökőár okozta, ami elmosta az erőmű hűtéséért felelős tartalék-generátorokat.. meg persze az emberi hülyeség, amelyik nem megfelelően védett helyre telepítette azokat a generátorokat (spekuláció: a genetárorokat állítólag értelmesebben helyezték volna el az eredeti tervek szerint, csak spórolás és vagy korrupció miatt kerültek oda, ahová végül is telepítették őket és ahol a földrengés utáni szökőár elérhette őket) 4. tény: az orosz atomtechnikát kevésbé megbízhatónak tartják a nyugatinál, aminek megalapozottságát nem tudom megítélni.

  • BALOSELVŰ

    Az ELŐZŐ kormány is elhatározta Paks bővítését mégpedig orosz beruházásban!Nem is volt nekik semmi problémájuk Pakssal, még kimeríthetetlen pénzforrásként működött! Sőt Putyint is nagyon szerették!
    Mióta a jelenlegi kormány elzárta előlük ezt a pénzcsapot is már nem szeretik Paksot, de még Putyint sem és ellenkezően beszélnek mint korábban.
    Az álbaloldali, liberális és balliberális oldalhoz tartozó átlátszó. hu mindent kiforgatva rádolgozott az ügyre, de nem szakmai hanem politikai véleményt alkot! Nincs tudományos alapja annak, hogy Paks kettő ne épüljön meg! Várjuk, hogy a beruházást politikailag ellenzők még milyen demagóg érveket kaparnak össze.
    Egyébként a hazai és nemzetközi független szak és tudományos emberek mind elismerik Paks bővítésének a szükségességét és a biztonsággal kapcsolatban sem jeleztek semmiféle problémát.

  • Kovács János

    Ezzel szemben a valóság: http://aszodiattila.blog.hu/2017/07/13/a_paks_ii_telephelyengedelye_tudomanyosan_megalapozott_nyilvanosan_lefolytatott_engedelyezesi_folyam

    Elhiszem, hogy utáljátok a kormányt, jogosan, de hazudozni azért nem kéne, csak magatokat járatjátok le.