Aktív törésvonal a Paksi Atomerőmű alatt: Aszódi Attila államtitkár szerint nincs itt semmi látnivaló

Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos és Valerij Limarenko, az Atomsztrojexport - Nyizsnij Novgorodi Atomenergoprojekt (ASE-NIAEP), a tervezett új atomerőművi blokk orosz fővállalkozó cégének vezetője
Fotó: MTI/Kövi Gergő
Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos és Valerij Limarenko, az Atomsztrojexport - Nyizsnij Novgorodi Atomenergoprojekt (ASE-NIAEP), a tervezett új atomerőművi blokk orosz fővállalkozó cégének vezetője Fotó: MTI/Kövi Gergő

 

„Hónapokkal ezelőtt végigtárgyalt és lezárt ügyet próbál meg szenzációs újdonságnak beállítani az atlatszo.hu – alaptalanul – a paksi telephely alkalmasságával kapcsolatban” – áll az MVM Paks II. Zrt. közleményében, amely Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős államtitkár blogján is megjelent. Aszódi egy a tektonikai és földtani kutatásokról szóló, korábban rejtegetett prezentációt is közzétett, amely viszont alátámasztja a kifogásolt cikkünkben szereplő állításokat.

 

Társadalmi célú hirdetés

 

Előzmények

Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye: megszereztük a földtani kutatás eltitkolt eredményeit

A Paks II. projekttársaság tegnapi közleményét a sportszerűség jegyében az alábbiakban változtatás nélkül közöljük mi is:

„A működő atomerőmű telephelye vizsgálatának nagy múltja van, de tekintettel az új atomerőművi blokkokra vonatkozó szigorú követelményekre, a Paks II. projekttársaság 2014 óta folytatott részletes vizsgálati programot, aminek célja volt, hogy a legmodernebb eszközökkel kerüljenek meghatározásra a telephely jellemzői. A vizsgálatoknak feladata volt az is, hogy meggyőződhessünk a telephely alkalmasságáról, illetve arról, hogy a telephely alkalmasságát kizáró körülmény nem áll fenn.

A vizsgálatok 2014-ben a háromdimenziós szeizmikus vizsgálatokkal kezdődtek, majd a 2015-2016 években a Földtani Kutatási Programmal folytatódtak, melynek keretében számos mélyfúrás, sekélyfúrás, műholdas vizsgálatok, árkolás és sok egyéb vizsgálat történt.

Az eredmények alapján a megbízott szakcégek összeállították a telephelyengedély-kérelmet, amelyet a Paks II. projekttársaság 2016. október végén adott be az Országos Atomenergia Hivatalhoz. Az engedélykérelmet a projekttársaság (néhány tíz oldalnyi, az emberi eredetű veszélyekkel kapcsolatos minősített résztől eltekintve) nyilvánosságra hozta még a közmeghallgatás előtt (2016 novemberében) a weblapján, ami azóta is bárki számára elérhető.

Az eredmények bemutatására 2016 májusában és 2017 májusában a szakemberek nyilvános tudományos konferenciát szerveztek a Magyar Tudományos Akadémián. A Paks II. projekttársaság lakossági fórumokat szervezett Kalocsán, Szekszárdon és Pakson 2016 novemberében, az OAH pedig a Paks II. és a vizsgálatokat végző szakemberek bevonásával közmeghallgatást tartott 2016. december 13-án Paks városában.

Minden szükséges információ, adat nyilvánosan bárki számára hozzáférhető volt, és hozzáférhető ma is körülbelül 1200 oldalnyi terjedelemben. A vizsgálati eredmények, a szakértői és szakhatósági vélemények felhasználásával az Országos Atomenergia Hivatal 2017. március végén adta ki a telephelyengedélyt, megállapítva, hogy a telephely alkalmas az új blokkok építésére.

Az atlatszo.hu 2017. július 10-i cikkében beállítottal szemben tehát az információk nyilvánosan elérhetőek voltak és ma is elérhetőek a projekttársaság honlapján. A tény, hogy a paksi telephely alatt aktív vető húzódik, nem új keletű, ez a nyilvánosan elérhető engedélykérelmi dokumentumokban is egyértelműen le van írva, a lakossági fórumokon, valamint a szakma tájékoztatása céljából a Magyar Tudományos Akadémián tartott ülések alkalmával is számos alkalommal elhangzott.

Az aktív vető megléte nem kérdőjelezi meg a telephely alkalmasságát, ez akkor lenne így, ha a vetőről bebizonyosodna, hogy képes szignifikáns és maradó felszíni elmozdulást létrehozni. Ugyanakkor a széleskörű vizsgálatok (földtani és geomorfológiai térképezés, űrgeodézia, vízi szeizmika) alapján kizárható, hogy a vető jelentős (szignifikáns) maradó (permanens) felszíni elmozdulást lenne képes okozni2 , vagyis kizárható, hogy a vető kapabilis lenne.

Az új paksi blokkok a meghatározott telephelyjellemzőknek megfelelően kerülnek majd megtervezésre és megépítésre. Pontosan azért kellett elvégezni a paksi telephely-vizsgálatokat, hogy ezt szakszerűen meg lehessen tenni. A program keretében megállapításra kerültek a telephelyre jellemző, 100.000 évente visszatérő földrengés jellemzői: a vízszintes talajfelszíni gyorsulás 0,34 g-re adódott, ez lesz az új blokkok méretezési alapja. Ez kellően robosztus szerkezetet eredményez ahhoz, hogy egy földtani eredetű kezdeti eseménynél a létesítmény biztonsága biztosítható legyen.

Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy teljesen transzparensen jártunk el a telephely-engedélyezési eljárásban is, minden releváns adatot nyilvánosságra hoztunk. Az atlatszo.hu cikke valótlan képet fest mind az engedélyezési eljárásról, mind pedig a telephelyvizsgálat eredményeiről.

A Paks II. projekt a legszigorúbb nemzetközi előírásokkal, ajánlásokkal összhangban valósul meg.

Paks, 2017. július 10.

MVM Paks II. Zrt.

Webcím: Telephely engedélyezési dokumentáció

Az OAH által kiadott telephelyengedély indoklása szerint:

„A tervezett telephely geotektonikai környezetében lévő vetőzónák (különös tekintettel a telephely alatti térrészben kimutatott ÉK-DNy csapásirányú, Dunaszentgyörgy-Harta vetőzóna) a pannon rétegsort harántolva a negyedidőszaki képződmények felszínközeli tartományát is érinthette. Azonban a komplex vizsgálatok (fúrások, árkolás, űrgeodézia, geomorfológiai térképezés) eredményei alapján megállapítható, hogy a százezer éves időskálán bekövetkező, Mw<6 erősségű, 8-12 km fészekmélységű földrengésekhez kapcsolódó szakadási síkok nem érik el a földfelszínt, tektonikus eredetű felszíni deformációt nem okoznak.

A telephelyen a felszínre kifutó vetők által okozott elvetődés lehetősége a vizsgálatok megállapításai alapján kizárt. Az elvetődéssel összefüggő elmozdulás nem mutatható ki a telephelyen. A Rendelet 7. melléklete 7.3.1.1100 szerinti alkalmatlanná nyilvánítás feltételei nem állnak fenn a vizsgált telephely vonatkozásában.

A komplex vizsgálatok igazolták, hogy a vizsgált telephely és annak legalább 10 km-es sugarú körzetén belül nincs olyan törésszakasz, ahol az utolsó százezer évben a felszínre kifutó vető által okozott felszíni elmozdulás volt. A Rendelet 7. melléklete 7.5.2.0700 szerinti alkalmatlanná nyilvánítás feltételei nem állnak fenn a vizsgált telephely és annak legalább 10 km-es sugarú körzete vonatkozásában.””

 

Tegnap előkerült egy korábban rejtegetett prezentáció

Az Átlátszó hétfői cikke ehhez képest azt állította, hogy a Földtani Kutatási Program eredményeit finomhangolták annak érdekében, hogy a telephely földtani alkalmasságát az ezt kizáró jogszabályi feltételek ellenére ki lehessen mondani. Az erről szóló kormányrendeletben ugyanis feketén-fehéren az áll, hogy ha a tervezett atomerőmű telephelyének 10 kilométeres körzetében százezer évnél fiatalabb földrengések nyomaira bukkannak a felszínen, vagy ha alatta olyan tektonikai törésvonal (aktív vető) húzódik, amely szerkezeti kapcsolatban áll egy igazoltan veszélyes (földrengéseket okozó) törésvonallal, akkor a helyszínt alkalmatlannak kell nyilvánítani.

Ezeknek a kizáró okoknak a meglétét még a Földtani Kutatási Program eredményeként nyilvánosságra hozott anyagokból sem sikerült kigyomlálni, nemhogy az eltitkoltakból – az általunk kért anyagokat ugyanis a Paks II. projekttársaság mostani állításával ellentétben nem tették közzé az adatigénylésünk előtt, sőt első körben üzleti titokra hivatkoztak, amikor azokat közérdekű adatként kiadni kértük május végén:

 

pakslevel

 

Az MTA nagytermében május 17-én tartottak egy konferenciát, amelynek során Horváth Ferenc (az MTA doktora, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi tanszék professor emeritusa, Geomega Kft.) mutatta be a földtani és tektonikai kutatások eredményét.

Ezt a prezentációt a Reflektor blognak a konferenciáról beszámoló írásából az MTA szerzői jogokra hivatkozva pánikszerűen eltávolíttatta: a cikket jegyző újságíró kollégám értesülése szerint a Miniszterelnökség utasítására cselekedett így a Magyar Tudományos Akadémia. (Frissités: az MTA sajtóosztálya ezt vitatja. A Reflektor-cikk szerzője szerint viszont az MTA kétszer is a Miniszterelnökséget jelölte meg az esemény szervezőjeként, és a prezentációkhoz való hozzáférés kapcsán is oda irányították, ezt ő úgy értelmezte, hogy a prezentációk cikkből való eltávolítására is a szervezők utasítására kérhették.)

A hétfői cikkünk megjelenése után viszont Aszódi Attila államtitkár hirtelen a több mint egy hónapja lezajlott konferenciáról beszámoló blogposzttal jelentkezett, és ebbe feltöltötte a korábban rejtegetett, Horváth-féle prezentációt is.

Külön jogi szakvéleményt érne, hogy milyen cselekményt valósít meg az a szakpolitikus, aki az állampolgárok és a környezet biztonságát jelentősen érintő ügyben finomhangolja, vagy a nyilvánosság elől rejtegeti egy 8 milliárd forint közpénzből készült tudományos kutatás aggasztó eredményeit, de most koncentráljunk a vitatott témára, hogy mit is rejt a föld mélye a paksi atomerőmű és a tervezett bővítés helyszíne alatt.

Horváth Ferenc prezentációja szépen összefoglalja a hétfői cikkünkben felsorolt aggasztó körülményeket. Mondanivalójának összefoglalása szerint “a nagyfelbontású vizsgálatok azt mutatják, hogy a Kapos-vonal és a Dunaszentgyörgy-Harta vetőzóna neotektonikailag aktív balos oldalelmozdulás”.

Bár az ide vonatkozó jogszabály szerint új atomerőmű létesítése esetén ez önmagában kizáró tényező, Horváth a kormányzati szándékkal összhangban egy új szempontot is behoz.

Úgy érvel, hogy a telephely alkalmasság döntő kérdése a kapabilitás: képes-e egy földrengés során létrejövő szakadási sík (kéregbeli vető) a felszínig hatolva maradandó és szignifikáns elmozdulás létrehozására? Erre a kérdésre pedig nem a válasza, úgy véli, hogy kizárható a vető kapabilitása, azaz szignifikáns felszíni elmozdulás létrehozásának képessége.

 

 

Az Átlátszó úgy tudja, hogy Horváth Ferenc, és a kutatás eredményeit értékelő Tudományos Támogató Testület szakvéleményét nem minden szakember osztja, aki részt vett a nagyszabású földtani kutatási program lebonyolításában és kiértékelésében, ám nekik Aszódi Attila „nem osztott lapokat” az eredmények ismertetése során.

Ez a tényező azonban nem is befolyásolja a vitatott kérdést, hiszen a paksi bővítés tervezett telephelyének a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nukleáris biztonsági ajánlásait tartalmazó magyar jogszabály szerinti földtani alkalmatlanságát az eddig napvilágra került kutatási eredmények alapján is ki lehet mondani.

A telephelyet engedélyező hivatalos álláspontban szereplő önellentmondások egyszerű logikai elemzéssel is leleplezhetők: a százezer éven belüli földrengésnek nem a mostani felszínen kell kimutatható nyomának lennie, hiszen az képtelenség lenne, hanem az akkori felszínen, ezt pedig Magyari Árpád geológus több helyen is kimutatta az erőművi telephely 10 kilométeres körzetében.

A telephelyet engedélyező szakhatóság, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) mindezt azzal ütötte el, hogy a jelenlegi felszínre nem futott ki földrengés – noha az a földrengések időpontjában még nem is létezett.

De a törvényi megfelelőség kritériumainál is összemosnak két, önmagában is érvényes kizáró tényezőt:

7.3.1.0900. A vetőt a felszínre kifutó elvetődés szempontjából veszélyesnek kell tekinteni, ha a geológiai, geofizikai, geodéziai és
szeizmológiai adatok az alábbiak közül egy vagy több ismérvnek megfelelnek:

a) az adatok ismétlődő jelleggel mozgásra, szignifikáns deformációkra vagy diszlokációkra, vagy mindháromra utalnak olyan időintervallumban, amely alapján nem kizárható, hogy a következő mozgás a felszínre vagy a felszín közelébe kifut;

b) szerkezeti kapcsolat létezik egy ismert felszínre kifutó vető által okozott elvetődés szempontjából a veszélyes törésvonallal, amelynek mozgása kiválthatja a telephely környezetében lévő törésvonal mozgását;

c) a szeizmogén szerkezetről feltehető, hogy a maximális lehetséges földrengés elegendően nagy és olyan fészekmélységű, hogy feltételezhető – a telephely geodinamikai sajátosságai alapján – a felszínre kifutó vető által okozott elvetődés.

Ez három világos vagylagos feltétel. A telephelyet engedélyező hivatalos érvelés viszont az a) alpontban szereplő “ismétlődő és szignifikánst” alkalmazza a b) alpontra is, pedig az kategorikus, nem ilyen feltételtől függő kizáró tényező.

Bodoky Tamás

 

tetszett_a_cikk3