Egyéb

Titkolták, de immár jogerősen is nyilvános az eddigi nemzeti konzultációk eredménye

2011 óta négyszer fordult Orbán Viktor miniszterelnök konzultációs kérdéseket tartalmazó levéllel a választókhoz, ám a kormány csak a legutóbbi, „a bevándorlásról és a terrorizmusról” szóló nemzeti konzultáció eredményeit publikálta. Egy magánszemély tavaly nyári adatkérése alapján azonban most a Fővárosi Ítélőtábla ítéletben kötelezte Rogán Antal minisztériumát, hogy adja ki a többi konzultáció részletes eredménysorát is. Az adatkérőt a bírósági eljárás során az Átlátszó ügyvédei képviselték.

Mint arról többször, legutóbb az elsőfokú ítélet kapcsán beszámoltunk, egy, a KiMitTud adatigénylő rendszeren eredetileg a Miniszterelnökségnek beadott, elsőre egyszerűnek tűnő adatigénylésből a szokásosnál is abszurdabb adatper kerekedett. A felhasználó az addigi nemzeti konzultációk részletes eredményeit szerette volna megismerni, amire annyi érdemi választ kapott, hogy

„Valamennyi szociális és gazdasági tárgyú, illetve az Alaptörvény és annak módosításáról szóló törvények esetében figyelemmel voltak a jogalkotási folyamatban a részt vevők az eredményekre.”

Az adatigénylő a segítségünkkel bírósághoz fordult, ám előbb a Miniszterelnökség, majd a tavaly őszi kormányátalakítás után a feladatot megöröklő Miniszterelnöki Kabinetiroda is kitartott amellett, hogy az adatigénylést megfelelően megválaszolták, a konzultációk eredményeit az azok alapján megszületett kormányzati intézkedések képezik, nincs itt semmi látnivaló. Az elsőfokú bíróság ezzel szemben úgy látta, hogy a konzultáció eredményének – a szavak általánosan elfogadott jelentése, valamint az adatkéréssel összefüggő levelezés szövegösszefüggései alapján egyaránt – a beérkezett válaszok megoszlását kell érteni. Így aztán az adatigénylés teljesítésére, azaz az eddigi nemzeti konzultációk eredménysorának kiadására kötelezte a Miniszterelnöki Kabinetirodást.

Azt nem lehet mondani, hogy Rogán Antal tárcája ne lenne következetes: lényegében az első fokon is képviselt érveléssel (a kérdést megválaszolták, a pereskedés indokolatlan volt) fellebbeztek az ítélet ellen. A Fővárosi Ítélőtábla azonban június 24-én kihirdetett ítéletével annak indokai alapján helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Ennek eredményeként a – már nyilvánosságra hozott, egyébként „részletes eredmények” cím alatt a kormányzati honlapon publikált bevándorlási konzultációs eredmények után – ki kell adnia az alperesnek az 2011-es alkotmányozási és szociális, valamint a 2012-es gazdasági konzultáció eredménysorát is.

Számos dolgot nem értünk az ügy kapcsán. Ezek közül a legfontosabb természetesen az, hogy ha a kormány milliárdos költséggel – akármennyire is nyilvánvalóan inkább politikai kommunikációs, mint valós konzultációs szándékkal – nyolcmillió választó véleményét kéri ki és milliós nagyságrendű beérkezett választ összesít, akkor hogyan fordulhat elő, hogy négy esetből kettőben semmilyen eredménysort nem hoz nyilvánosságra, egyben – az alkotmányos konzultáció esetében – pedig sajátos módon csak a Fidesz honlapjára került ki annak idején egy eredménysor, holott már azt a konzultációt is a kormányzat bonyolította le. Ha lehet, akkor még ennél is furcsább, hogy miért kellett az adatok kiadása helyett pereskedni, hiszen alperesi oldalról azt azért senki nem állította, hogy ne lennének meg az eredmények vagy azok ne tartoznának a nyilvánosságra,

Mindenesetre most az adatigénylővel együtt tűkön ülve várjuk, hogy a hetekben kézbesítendő jogerős ítéletnek megfelelően megérkezzenek végre az eredmények.

Megosztás