Moszkovita magyarok is felbukkannak a Panama-papírokban

Régi vágású oligarchák, figyelemre méltó orosz kapcsolatokkal rendelkező, alapvetően az „elmúltnyolcévhez” kötődő üzleti machinátorok érdekeltségei is szerepelnek a Panama iratokban. Minden út Moszkvába vezet?

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!

Korábbi cikkeink a Panama-papírokról

Panama Papers: titkosszolgálatok, gyíkemberek, vagy szimpla hanyagság van az adatszivárgás mögött?

Mit kell tudni a Panama-papírokról? – videók

Panama Papers: John Doe jelentkezik, Kína mindent töröl, az izlandi miniszterelnök pedig félreáll

Nagyot szólt a Panama Papers első napja, és ez még csak a jéghegy csúcsa

Zsurki vodkagyár, orosz államadósság-lebontás, olajügyek: érdemes átismételni ezeket 10+ éves mutyikat, amikor a Panama-iratok magyar dossziéját nézegetjük. Mint a közzétevő The International Consortium of Investigative Jounalists oldalán olvasható, a napokban nyilvánosságra hozott offshore-adatbázis legfrissebb adatai tavalyiak, a Magyarországgal kapcsolatba hozott off-shore cégek 1994-2009 között alakultak – mindazonáltal érdemes egy kis időutazást tenni.

1997-ben, egy évvel a helyi Preservation of Confidential Relationships International Finance Act  (a tényleges tulajdonosok kilétének titokban tartását garantáló törvény) hatályba lépése után alapították például a trópusi St. Vincent és Grenadine szigetek fővárosában, Kingstownban a Loyal Bankot. Dacára a szigorú titoktartásnak, a HVG 2002-es riportja mégis megírta, hogy a nemzetközi pénzintézet hátterében a liechtensteini Ost-West Stiftung (Kelet-Nyugat Alapítvány) áll, amit ekkoriban az MSZP vállalkozói tagozatában hajdan elnöklő, olajtározó-építéstől a bioenergián át a harci helikopterek kereskedelméig számos üzletben próbálkozó Hujber Ottó irányított.

Az elmúlt 14 évben változhatott a helyzet persze, de úgy fest, Hujber nem került messze a kingstowni banktól: személyesen ő követte például a Loyal Bankot 2013-ban az építési projektszervezésre alakult budapesti EPC European Property and Capital Befektetési Kft. taglistáján. Ezzel együtt a Panama-iratok nem kötik Hujbert a Loyal Bankhoz: utóbbiról annyi szerepel az adatbázisban, hogy a Loyal Agency and Trust Corporation tulajdonában lévő panamai Loyal Agency Corporation közvetítője.

Piramisjáték és államadósság

Hujber saját nevén, a Loyaltól Banktól függetlenól bekerült végül a Panama-iratokba, mint a Vanuatu-beli Nesita Manceau tulajdonában lévő, de a Panama-papírok tanúsága szerint orosz kötődésű, brit Virgin-szigeteki Isabelle Inc. Ltd. úgymond kedvezményezettje.

A Loyal Banknak is figyelemre méltó egyébiránt az orosz kötődése: túl azon, hogy a HVG riporterének annó oroszul köszönt be a telefonos kisasszony a Loyal Bank zuglói irodájában, a kétezres évek elején úgy hírlett, hogy a GTS nevű moszkvai piramisjáték szervezői a pénzintézet által kibocsájtott bankkártyát ajánlottak a láncba belépőknek.

Hujber egy évtizeddel korábban, az úgynevezett orosz államadósság-biznisz idején már szem előtt volt a közéletben. Az 1,7 milliárd dolláros moszkvai tartozás lebontásáról az Átlátszó is írt a mostani metrófelújítás kapcsán:

Oroszok a spájzban: kik kavarnak a metrófelújítás környékén?

A szocialista vállalkozói párttagozat egykori vezetője volt az egyik fő haszonélvezője annak az 1995-ös titkos kormányhatározatnak, amely részletezte, magyar vállalkozások hogyan vehetik meg az állami követelést pályázat nélkül. Az ügy miatt később indult büntető eljárások érdemi eredmény nélkül múltak ki.

Orosz műtrágya és Berlusconi-kölcsön

Oroszországhoz kötődik a 2013-ban gigantikus, 37 milliárdos adózás előtti eredményt elkönyvelt, egy évvel később azonban már több száz milliós mínuszba fordult IBE Kft. is: a cég az ex-szovjet térségben vásárolt műtrágyával kereskedett, legalábbis papíron. A hasonló nevű amerikai műtrágyagyár tulajdonában lévő IBE ugyanakkor figyelemre méltóan gazdálkodott: a 2013-as profit például az árbevétel 540-szeresére rúgott, és a korábbi években is volt pár hasonló attrakciójuk.

Az ügyvezető, George Roth az egykori Szovjetunióban, Kárpátalján született, jelenleg az Egyesült Államokban él. Fivére Alexander Rovt néven a nemzetköri Forbes magazinban jegyzett dúsgazdag, vagyonát a gazdasági magazin 1,2 milliárd dollárra becsülte. A 2014-ig George Roth által vezetett, off-shore hátterű magyarországi Alfapapír Kft.-ről írta a Blikk, hogy 2011-ben 25 millió eurót kölcsönzött Silvio Berlusconi akkori olasz miniszterelnök szintén off-shore cégének, ráadásul a pénz a bulvárlap dokumentumai szerint Dmitrij Firtas ukrán oligarchától származott.

Azt pedig az Átlátszó derítette ki, hogy Róth üzlettársa egy megszűnt angol cég nevében üzletelt, amiért a bíróság csalással és okirat-hamisítással vádolja a férfit:

Közokirat-hamisítással vádolják a Berlusconinak 25 millió eurót kölcsönző magyar cég ügyvezetőjének üzlettársát

A Panama-dossziéban szereplő IBE Kft. kétséget kizáróan azonos a magyarországi műtrágya-kereskedővel – árulkodó például a ferencvárosi székhely.

Magánkórház, magánmúzeum

2014 óta nem tulajdonosuk a Panama-adatbázisban jegyzett Trewfield Corporation – ezt a szűkszavú magyarázatot kaptuk érdeklődésünkre a Kovács Gábor, egészségügyi és ingatlanbefektetéseiről ismert pénzember érdekeltségébe tartozó, magyar közpénzből kormányoktól függetlenül bőkezűen támogatott Kogart kiállító termet üzemeltető cégnél.

Aki alaposabban elmélyedne a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében végzett, a budaörsi központú Sasad-csoport termőföldjeinek ingatlancélú privatizálásával ismertté vált, majd a Telki magánkórházzal is próbálkozó üzletember viselt dolgaiban, olvasgassa például az Élet és Irodalom portré-sorozatát.

A bonyolult átalakulások nyomán változó cégcsoport négy tagja is szerepel a Panama-dossziéban: a Kogart Ház Kft., a Kogart Park Kft., a (jelenleg ciprusi tulajdonú) Bankár Holding Zrt., illetve a ma már Kakasszéki Fejlesztési Nonprofit Kft. néven futó, telki székhelyű P-Agárd Kft.

Valamennyit a Trewfieldhez linkeli az adatbázis, amely Trewfield-részvényesnek mondja a Bahamákon működő Nottingham Holding Ltd-t. Utóbbi főállású befektetőnek tűnik: a száznál több érdekeltsége zömét áttekintve közös pont, hogy a professzionális off-shore-gründoló, a panama-iratokban 603 linkkel büszkélkedő Laveco Ltd. szerepel közvetítőként a cégügyleteikben.

Az 1991-ben, elsőként éppen Budapesten irodát létrehozott, ciprusi érdekeltségű nemzetközi hálózat magyarországi honlapján Váradi László budapesti ügyvezető magyarázkodik a Panama-botrány kapcsán, miszerint az off-shore nem illegális és nem azonosítható az adókerüléssel, pénzmosással.

A Laveco orosz kötődése sem érdektelen: az ltd 1998-ig magyarországi kereskedelmi képviseletet is fenntartott, amelyet a moszkvai Szergej Csolokov vezetett, s 2013-ig pedig magyar kft-ben érdekelt volt Váradi Jekatyerina Szergejevna.

Vajon még kik vannak a spájzban?

26 off-shore cégalapításban közvetítőként eljárva nem elhanyagolható off-shore-támasznak tűnik a Panama-papírokban még korábbi nevén, Intel-Kit-ként nyilvántartott budapesti Kit Investment Kft., amely történetesen szintén orosz kézen van. A céget 1994-ben alapította a moszkvai Szergej Grebelszkij és Alekszandra Csisztyakova, jelenleg pedig a budapesti címen élő Mihail Nagyel és Vlagyimir Luzin érdekeltsége.

A Kit Investment már túl lehet a fénykorán: a közreműködésükkel 1998-2002-ben létrejött – zömében brit Virgin-szigeteki, Niue-szigeti és panamai – vállalkozások ma már nem működnek, a magyar kft évek óta veszteséges.

Felbukkan az adatbázisban bizonyos A&L Kft. neve is – itt azonban csak találgatni tudtunk, hogy vajon a tényfeltáró-bűnügyi cikkarchívumokból ismerős tiszakürti A&L maga, esetleg valami érdekeltsége szerepel-e a listán.

A tiszakürti A&L a volt Szovjetunióba exportált nagy mennyiségben silány minőségű vodkát a kilencvenes években, az ukrán hatóságok kérték is a magyar társszervek együttműködését, ami azonban rendre elakadt, meglehet, azon, hogy a tulajdonosok másik cégében felügyelő-bizottsági tisztségben maszekolt a szeghalmi rendőrség akkori közrendvédelmi osztályvezetője.

Az A&L részvényes volt a záhonyi Hunalco Rt.-ben, amely 1995-ben a Baja Ferenc (MSZP) által vezetett környezetvédelmi tárcától jelentős, akkori értéken több tízmilliós támogatást kapott a zsurki vodakagyár megépítésére – ekkoriban nem kis botrányt kavarva (a felvett támogatást a cég utóbb visszafizette). A Pentatron névre átnevezett egykori Hunalco tavaly szűnt meg felszámolással, utolsó tulajdonosa a dominikai Magic Investment Ltd volt.

Rádi Antónia

Közreműködött: D. Kovács Ildikó

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.